Menü

A kovász pozitív hatásai az egészségre

A kovászban lévő nagy mennyiségű, széles diverzitású baktériumflóra segítségével a gabona lebontása már a tészta érésekor megindul, így a szervezetünkbe már egy megdolgozott, sokkal könnyebben emészthető anyag kerül.

Nem kell a gyomornak a lebontással bajlódnia, ezért ritkábbak a puffadásos tünetek, stabilabb a vércukorszint, és a legutóbbi kutatások szerint a gluténérzékenység is kevésbé jellemző ezzel a technológiával készített kenyér fogyasztói között.

A vastagbélben megjelenő patogén candidák elszaporodását is csökkenhetik a magas rosttartalmú ételek, vagy a kovásszal készült péktermékek is. A kovász jótékony hatással van a glutén szenzitív enteropátiára (lisztérzékenységre), a glikémiás index (numerikus érték, mely megmutatja, hogy az adott élelmiszer mennyire gyorsan és mennyire tartósan emeli a vércukorszintet) lényegesen jobb a kovásszal készült péktermékek esetében, mint az adalékanyagokkal készült termékeknél. A kovász hatását ma tömegnövelők, ízfokozók és egyéb kemikáliák helyettesítik, így lesz gyorsabb, de kevésbé jó minőségű az eredmény.

A kovászban található vad élesztő és a laktobacillus semlegesítheti a fitinsavat. Ez megakadályozhatja a fitinsav hatásait és megkönnyítheti a kenyér emésztését. Ezek a fitinsav-molekulák a hagyományos kenyérnél más ásványi anyagokkal, mint például kalcium, magnézium, vas és cink kötődnek, amelyek ezeket a fontos tápanyagokat elérhetetlenné teszik számunkra. A búza hosszú, lassú erjedése a kovászos kenyér készítésénél akár 90% -kal csökkentheti a fitátokat. Van egy érdekes tanulmány, amely összehasonlítja az élesztőknek és kovászoknak a fitinsav-lebontásra gyakorolt ​​hatását. Ez felmérte a fitinsav lebontásának a foszfor és magnézium oldhatóságára gyakorolt ​​hatásait kenyérkészítés során, amely azt mutatta, hogy a kovász erjedése a teljes kiőrlésű kenyér fitáttartalmának csökkentésében sokkal hatékonyabb lehet, mint az élesztő erjesztés. A kovász elősegítheti a liszt “előzetes” emésztését, ami felszabadíthatja a mikrotápanyagokat, és ezáltal csökkentheti a puffadást és az emésztési zavarokat.

Gyógyító étel

A kenyérsütésből megmaradt kovászt nem dobták ki, hanem vízzel felengedték és langyos helyen erjesztett italt készítettek belőle. Ezt a levet felhasználták levesekhez, de magában, hűsítő italnak is itták. Mivel régen nem volt fejlett gyógyszeripar, a népi gyógyászat a rendelkezésre álló anyagokat ajánlotta a betegek számára, eszerint a savanykás lé jót tett a gyomornak, különösen a rossz emésztésű embereknek ajánlották. Ezt a savanykás italt sok helyen ciberének nevezték, de elterjedt a kiszi és keszőce alak is.

A kovász elősegítheti a liszt “előzetes” emésztését, ami felszabadíthatja a mikrotápanyagokat, és ezáltal csökkentheti a puffadást és az emésztési zavarokat.

A kovászos kenyér titka a minőségi liszt, hosszú órákon át érő kovász, amely egészségesebb, könnyebben emészthető terméket hoz létre. Akár 5-10 napig is fogyasztható marad, így az utolsó morzsáig felhasználható. A kézműves, kovászos termékek, kenyerek és péksütemények visszahozzák az asztalunkra nagymamáink kenyereinek ízeit, illatát.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.

Végtagzsibbadás és B-vitaminhiány: az egyoldalú táplálkozás rejtett következményei

A végtagzsibbadás sokak számára ismerős, mégis gyakran félvállról vett tünet. Időszakos bizsergés, érzéketlenség vagy „hangyamászás” a kézben vagy lábban legtöbbször ártalmatlannak tűnik, azonban tartós fennállása komolyabb problémákra is utalhat.

Az emberi ökoszisztéma törékeny egyensúlya: A diszbiózis

Az emberi test nem egy elkülönült sziget, hanem egy bonyolult és nyüzsgő ökoszisztéma, ahol több billió mikroorganizmus él velünk szimbiózisban. Ennek a belső világnak, a mikrobiomnak a központja a bélrendszer, ahol a baktériumok, gombák és vírusok finom egyensúlya határozza meg nemcsak az emésztésünk hatékonyságát, hanem immunrendszerünk állapotát és mentális közérzetünket is.