Menü

A menopauza gyakori tünetei

A tapasztalt panaszok elsősorban a női nemi hormonok, az ösztrogén és progeszteron - csökkent termelődésével állnak összefüggésben. A tünetek nagymértékben változóak, mivel ezeknek a hormonoknak a női szervezetre való hatása is széles körű.

Hőhullámok

Sok nő panaszkodik elsődleges menopauza tünetként hőhullámokra. A hőhullám hirtelen jelentkező, erős hőségérzést és kipirosodást okoz elsősorban az arcon, nyakon és a mellkason, mely akár az egész testre is átterjedhet. A hőhullámot erőteljes verejtékezés és izzadás követheti.

A hőhullámok rövid idejűek, általában 30 másodperctől 10 percig tartanak, intenzitásuk az enyhétől a nagyon erősig terjedhet, akár álmából is felébresztheti az attól szenvedőket. A legtöbb nő esetén az utolsó menstruációt követően egy vagy két évig jelentkeznek hőhullámok, esetenként a menopauza után is jelentkezhetnek, ám intenzitásuk idővel egyre csökken.

A hőhullámokkal való megbirkózásban sokat segít, ha odafigyel az egészséges testsúly megőrzésére, rendszeres testmozgást végez, kerüli a dohányzást, az alkohol-, koffein- és fűszeres élelmiszerek fogyasztását, kerüli a stresszt, valamint könnyű anyagból készült, réteges ruházatot visel.

Depresszió és hangulatingadozások

A hormontermelésben beálló változás a nők hangulatára is befolyással van a menopauza idején. Egyes nők ingerlékenységről, depresszióról és hangulatingadozásokról számolnak be, melyek rövid időn belül gyakran a szélsőséges magaslatoktól a súlyos mélypontig terjedhetnek.

A változókori depresszió kockázata magasabb azoknál, akik:

korábban erős PMS-től és/vagy szülés utáni depressziótól szenvedtek

korábban is panaszkodtak depresszióra

nemrég estek át rákkezelésen vagy petefészek-eltávolító műtéten

rendszeresen kevesebb mint 7 órát alszanak

nem végeznek rendszeres testmozgást

dohányoznak

stresszes életet élnek

Éjszakai izzadás

A hőhullámok mellett sokan tapasztalnak éjszakai izzadást, melynek eredményeképp éjszaka hidegrázásra, szívdobogásra, verejtékezésre ébredhetnek. Ilyenkor általában nehéz megnyugodni és újból elaludni.

Az éjszakai hőhullámokat és izzadást a hipotalamusz (többek között az agy testhőmérsékletet szabályozó régiója), a noradrenalin (kulcsfontosságú kémiai vegyület és az agy speciális receptorai), a test vérereinek és verejtékmirigyeinek az ösztrogénszint ingadozásával járó komplex kölcsönhatás okozza.

Az éjszakai izzadás nemcsak kellemetlen, de a szív- és érrendszeri egészséggel is összefüggésben áll. Egyre több kutatási eredmény talál kapcsolatot az éjszakai izzadás és a magas koleszterinszint és a szívkoszorúér-megbetegedések között.

Láz a sebben: Amikor a testünk vészharangja megszólal

A történelem során kevés dologtól rettegtek annyira a kórházak folyosóin, mint a sebláztól. Ez a kifejezés ma már talán régimódinak tűnik, de a mögötte rejlő biológiai háború ugyanolyan esélyekkel zajlik, mint évszázadokkal ezelőtt. A sebláz nem csupán egy megemelkedett testhőmérsékletet jelent; ez a szervezet utolsó védvonala a láthatatlan, mikroszkopikus betolakodók ellen, amelyek a bőrünkön keletkezett legkisebb rést is kihasználják a támadásra.

Fiatalabb, mint a korom – mit mesél a fitneszkorom 45 évesen?

A „fitneszkor” egyre gyakrabban kerül szóba az edzőtermekben és egészségtudatos beszélgetésekben, de sokan még mindig nem tudják pontosan, mit is jelent. Röviden: a fitneszkor azt mutatja meg, hogy a tested aktuális állapota mennyire „fiatalos” a biológiai életkorodhoz képest.

Halitózis, amikor kellemetlen kinyitni a szánkat

Sajnos sokan ismerik azt a bosszantó helyzetet, amikor inkább meg sem akarnak szólalni, hogy ne érezze senki a szájból kiáradó kellemetlen szagot. Ez a halitózis, nézzük, mi is ez.

A szellemi alkony első sugarai: a korai demencia felismerése és jelentősége

A demencia nem egyetlen konkrét betegség, hanem egy tünetegyüttes, amely az agyi funkciók fokozatos és visszafordíthatatlan hanyatlását jelzi. Bár gyakran az időskor természetes velejárójának tekintik, a korai szakaszban jelentkező jelek felismerése sorsdöntő lehet a beteg életminőségének megőrzése szempontjából.

A manuálterápia szerepe és pozitív hatásai a mozgásszervi rehabilitációban

A manuálterápia egy olyan speciális gyógyászati módszer, amely a mozgásszervi panaszok mechanikai kiváltó okait célozza meg kézzel végzett technikákkal. Nem tévesztendő össze a sima masszázzsal, hiszen itt az orvos vagy gyógytornász célzott fogásokkal állítja helyre az ízületek és a gerinc mozgás szabadságát.