A menopauza gyakori tünetei
- Dátum: 2021.08.19., 20:35
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- betegség, éjszaka, energia, fájdalom, izzadás, kellemetlenség, koleszterin, menopauza, szív, test
A tapasztalt panaszok elsősorban a női nemi hormonok, az ösztrogén és progeszteron - csökkent termelődésével állnak összefüggésben. A tünetek nagymértékben változóak, mivel ezeknek a hormonoknak a női szervezetre való hatása is széles körű.
Hőhullámok

Sok nő panaszkodik elsődleges menopauza tünetként hőhullámokra. A hőhullám hirtelen jelentkező, erős hőségérzést és kipirosodást okoz elsősorban az arcon, nyakon és a mellkason, mely akár az egész testre is átterjedhet. A hőhullámot erőteljes verejtékezés és izzadás követheti.
A hőhullámok rövid idejűek, általában 30 másodperctől 10 percig tartanak, intenzitásuk az enyhétől a nagyon erősig terjedhet, akár álmából is felébresztheti az attól szenvedőket. A legtöbb nő esetén az utolsó menstruációt követően egy vagy két évig jelentkeznek hőhullámok, esetenként a menopauza után is jelentkezhetnek, ám intenzitásuk idővel egyre csökken.
A hőhullámokkal való megbirkózásban sokat segít, ha odafigyel az egészséges testsúly megőrzésére, rendszeres testmozgást végez, kerüli a dohányzást, az alkohol-, koffein- és fűszeres élelmiszerek fogyasztását, kerüli a stresszt, valamint könnyű anyagból készült, réteges ruházatot visel.
Depresszió és hangulatingadozások
A hormontermelésben beálló változás a nők hangulatára is befolyással van a menopauza idején. Egyes nők ingerlékenységről, depresszióról és hangulatingadozásokról számolnak be, melyek rövid időn belül gyakran a szélsőséges magaslatoktól a súlyos mélypontig terjedhetnek.
A változókori depresszió kockázata magasabb azoknál, akik:

korábban erős PMS-től és/vagy szülés utáni depressziótól szenvedtek
korábban is panaszkodtak depresszióra
nemrég estek át rákkezelésen vagy petefészek-eltávolító műtéten
rendszeresen kevesebb mint 7 órát alszanak
nem végeznek rendszeres testmozgást
dohányoznak
stresszes életet élnek
Éjszakai izzadás

A hőhullámok mellett sokan tapasztalnak éjszakai izzadást, melynek eredményeképp éjszaka hidegrázásra, szívdobogásra, verejtékezésre ébredhetnek. Ilyenkor általában nehéz megnyugodni és újból elaludni.
Az éjszakai hőhullámokat és izzadást a hipotalamusz (többek között az agy testhőmérsékletet szabályozó régiója), a noradrenalin (kulcsfontosságú kémiai vegyület és az agy speciális receptorai), a test vérereinek és verejtékmirigyeinek az ösztrogénszint ingadozásával járó komplex kölcsönhatás okozza.
Az éjszakai izzadás nemcsak kellemetlen, de a szív- és érrendszeri egészséggel is összefüggésben áll. Egyre több kutatási eredmény talál kapcsolatot az éjszakai izzadás és a magas koleszterinszint és a szívkoszorúér-megbetegedések között.
Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?
Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.
Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?
A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.
Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják
Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.
A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni
A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?