Menü

A menopauza gyakori tünetei

A tapasztalt panaszok elsősorban a női nemi hormonok, az ösztrogén és progeszteron - csökkent termelődésével állnak összefüggésben. A tünetek nagymértékben változóak, mivel ezeknek a hormonoknak a női szervezetre való hatása is széles körű.

Hőhullámok

Sok nő panaszkodik elsődleges menopauza tünetként hőhullámokra. A hőhullám hirtelen jelentkező, erős hőségérzést és kipirosodást okoz elsősorban az arcon, nyakon és a mellkason, mely akár az egész testre is átterjedhet. A hőhullámot erőteljes verejtékezés és izzadás követheti.

A hőhullámok rövid idejűek, általában 30 másodperctől 10 percig tartanak, intenzitásuk az enyhétől a nagyon erősig terjedhet, akár álmából is felébresztheti az attól szenvedőket. A legtöbb nő esetén az utolsó menstruációt követően egy vagy két évig jelentkeznek hőhullámok, esetenként a menopauza után is jelentkezhetnek, ám intenzitásuk idővel egyre csökken.

A hőhullámokkal való megbirkózásban sokat segít, ha odafigyel az egészséges testsúly megőrzésére, rendszeres testmozgást végez, kerüli a dohányzást, az alkohol-, koffein- és fűszeres élelmiszerek fogyasztását, kerüli a stresszt, valamint könnyű anyagból készült, réteges ruházatot visel.

Depresszió és hangulatingadozások

A hormontermelésben beálló változás a nők hangulatára is befolyással van a menopauza idején. Egyes nők ingerlékenységről, depresszióról és hangulatingadozásokról számolnak be, melyek rövid időn belül gyakran a szélsőséges magaslatoktól a súlyos mélypontig terjedhetnek.

A változókori depresszió kockázata magasabb azoknál, akik:

korábban erős PMS-től és/vagy szülés utáni depressziótól szenvedtek

korábban is panaszkodtak depresszióra

nemrég estek át rákkezelésen vagy petefészek-eltávolító műtéten

rendszeresen kevesebb mint 7 órát alszanak

nem végeznek rendszeres testmozgást

dohányoznak

stresszes életet élnek

Éjszakai izzadás

A hőhullámok mellett sokan tapasztalnak éjszakai izzadást, melynek eredményeképp éjszaka hidegrázásra, szívdobogásra, verejtékezésre ébredhetnek. Ilyenkor általában nehéz megnyugodni és újból elaludni.

Az éjszakai hőhullámokat és izzadást a hipotalamusz (többek között az agy testhőmérsékletet szabályozó régiója), a noradrenalin (kulcsfontosságú kémiai vegyület és az agy speciális receptorai), a test vérereinek és verejtékmirigyeinek az ösztrogénszint ingadozásával járó komplex kölcsönhatás okozza.

Az éjszakai izzadás nemcsak kellemetlen, de a szív- és érrendszeri egészséggel is összefüggésben áll. Egyre több kutatási eredmény talál kapcsolatot az éjszakai izzadás és a magas koleszterinszint és a szívkoszorúér-megbetegedések között.

Mi történik velünk, ha abbahagyjuk a sportolást?

A rendszeres mozgás könnyen háttérbe szorulhat, ha sűrűbbé válnak a mindennapjaink vagy egyszerűen elveszítjük a motivációnkat. Néhány kihagyott edzés még nem feltétlenül jár látványos változással, a hosszabb szünet azonban a testünkön és a közérzetünkön is nyomot hagy.

4 légzőgyakorlat, ami segíthet csökkenteni a szorongást és megnyugtatni az idegrendszert

Amikor feszültek vagyunk, aggódunk vagy egyszerűen csak túl sok minden történik körülöttünk, azt nemcsak a gondolataink, hanem a testünk is jelzi. Gyorsulhat a szívverésünk, megfeszülhetnek az izmaink, kapkodóbbá válhat a légzésünk. Ilyenkor sokszor nehéz egyszerűen azt mondani magunknak: „Nyugodj meg!” Van azonban egy eszközünk, amely mindig kéznél van: a légzésünk.

A gyors elhízás lehetséges okai

A testsúly változása természetes része az életnek, azonban amikor valaki rövid idő alatt jelentős súlygyarapodást tapasztal, annak hátterében többféle ok is állhat. A gyors elhízást gyakran egyszerűen a túlzott étkezéssel azonosítjuk, pedig a valóság ennél jóval összetettebb. Az életmód, a hormonális változások, a lelki tényezők, egyes betegségek és bizonyos gyógyszerek egyaránt befolyásolhatják a testsúlyt.

A nehézlégzés lehetséges lelki okai

A nehézlégzés vagy légszomj sok ember számára kifejezetten ijesztő élmény. Ilyenkor az ember úgy érezheti, hogy nem jut elegendő levegőhöz, nem tud igazán mélyet lélegezni, szorít a mellkasa, vagy állandóan nagy levegőt kell vennie. Bár a nehézlégzésnek számos testi oka lehet, bizonyos esetekben lelki tényezők, például szorongás, stressz, pánik vagy tartós érzelmi megterhelés is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

Miért tesz jót a délutáni pihenés?

A délutáni alvás javíthatja a közérzetünket, a figyelmünket és a teljesítményünket, miközben a nap hátralévő részére is új lendületet adhat. Egy jól időzített szieszta különösen akkor hasznos, ha az éjszaka rövidebbre sikerült a kelleténél.