Fesztiválozz!
- Dátum: 2021.08.15., 16:29
- Liszli Kornélia
- képek:pexels.com
- hangulatjavító, közösségépítés, közösségi élmény, közvetlenség, pszichológiai jólét
Jócskán benne vagyunk a fesztiválszezonban, valaki már rendszeres visszajáró, valakinek pedig ez lesz az első. Akárhogy is legyen, annyi biztos, hogy hatással lesznek ránk az ott szerzett élmények és a fesztiválkörülmények. De mi zajlik le ilyenkor bennünk, és milyen pozitív hatással vannak ránk a fesztiválok?
Ha a fesztiválokra gondolunk, nem feltétlenül az jut eszünkbe először, hogy akár a pszichológiai jólétünknek is kedvezhet, ha részt veszünk egy több napos zenei rendezvényen. A kedvenc zenekaraink, barátaink és különböző hangulatjavító italok mellett maga a közösségi élmény az, ami rendkívül jó hatással tud lenni egy emberre.
Na persze, hogy ha klausztrofóbiásak vagyunk és nem bírjuk a tömeget, akkor negatív hatás is lehet az eredmény, például egy pánikroham, ami nem a legkellemesebb, főleg egy fesztiválon.

Ha tudjuk magunkról, hogy nem birkózunk meg jól a háromnál több ember/négyzetméter kritériumával, akkor érdemes barátainkat felkészíteni, hogy figyeljenek oda ránk a fesztivál tomboló tömegében. Azonban ha kellően bebiztosítottuk magunkat a barátaink segítségével, akkor itt az ideje élvezni a pozitív hatásokat, melyeket egy fesztiválon való részvétel gyakorol ránk.
Aki volt már életében legalább egyszer koncerten, az tudja, hogy milyen egy felejthetetlen élménnyel hazatérni, és még sok-sok órával az esemény vége után is „bezsongva” lenni. 2005-ben Robin Pascoe és kollégái kutatást végeztek, melyben kimutatták, hogy ha valaki kapcsolatban van a zenével, részt vesz a zene világában, az előnyt jelenthet társadalmi, érzelmi és fizikai területen, valamint a kognitív, tehát az érzékelés területén is, és örömöt hozhat az életünkbe. Az olyan fiatalok körében, akik érzelmileg kicsit távolállók, a zene segítséget nyújthat abban, hogy rugalmasabbak, nyíltabbak és ellenállóbbak legyenek.
A mindennapi életben is pozitív hatását mutatták ki a zenének; egy kísérlet résztvevői gyakrabban tapasztaltak boldogságot, eufóriát és nosztalgiát olyan élményeknél, amelyekben a zene is megjelent valamilyen módon.
A zenei fesztiválok felépítéséből már adódik egy pozitív hatás: a többnapos, „ott alvós” és sátrazós rendezvény tökéletes táptalaja a közösségépítésnek, a közösségi élmény kialakulásának. Közös célok és kötődés jön létre olyan emberek csoportjai között, akik a magánéletben nem valószínű, hogy egymásra találnának.

A közvetlenség a fesztiválok alatt szintén rendkívüli, nem csupán a fesztiválozók, de az előadóművészek részéről is. Egy ilyen többnapos rendezvény esélyt ad arra, hogy akár kedvenc zenekarunk tagjaival is összefussunk. Ehhez persze igencsak nagy szerencse kell, de előfordulhat, és az általunk csodált énekesek és együttesek valószínűleg barátságosan fogják venni közeledésünket – persze csak ha kellőképp higgadtak maradunk a társaságukban. De a résztvevők körében is megfigyelhető ez a közvetlenség; idegenekből válnak barátokká órák alatt, és nem számít, hogy az ország melyik részéről érkeztek.
A zenei fesztivál tehát különleges elegye a társadalmi élménynek, a bizalmasságnak, valamint az előadók és a környezet újszerűségének. Szeretünk fesztiválra járni, szeretjük a zenét és a szórakozást; ki gondolta volna, hogy mindennek még tudományos magyarázata is van?
Liszli Kornélia
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.