Menü

Fesztiválozz!

Jócskán benne vagyunk a fesztiválszezonban, valaki már rendszeres visszajáró, valakinek pedig ez lesz az első. Akárhogy is legyen, annyi biztos, hogy hatással lesznek ránk az ott szerzett élmények és a fesztiválkörülmények. De mi zajlik le ilyenkor bennünk, és milyen pozitív hatással vannak ránk a fesztiválok?

Ha a fesztiválokra gondolunk, nem feltétlenül az jut eszünkbe először, hogy akár a pszichológiai jólétünknek is kedvezhet, ha részt veszünk egy több napos zenei rendezvényen. A kedvenc zenekaraink, barátaink és különböző hangulatjavító italok mellett maga a közösségi élmény az, ami rendkívül jó hatással tud lenni egy emberre.

Na persze, hogy ha klausztrofóbiásak vagyunk és nem bírjuk a tömeget, akkor negatív hatás is lehet az eredmény, például egy pánikroham, ami nem a legkellemesebb, főleg egy fesztiválon.

Ha tudjuk magunkról, hogy nem birkózunk meg jól a háromnál több ember/négyzetméter kritériumával, akkor érdemes barátainkat felkészíteni, hogy figyeljenek oda ránk a fesztivál tomboló tömegében. Azonban ha kellően bebiztosítottuk magunkat a barátaink segítségével, akkor itt az ideje élvezni a pozitív hatásokat, melyeket egy fesztiválon való részvétel gyakorol ránk.

Aki volt már életében legalább egyszer koncerten, az tudja, hogy milyen egy felejthetetlen élménnyel hazatérni, és még sok-sok órával az esemény vége után is „bezsongva” lenni. 2005-ben Robin Pascoe és kollégái kutatást végeztek, melyben kimutatták, hogy ha valaki kapcsolatban van a zenével, részt vesz a zene világában, az előnyt jelenthet társadalmi, érzelmi és fizikai területen, valamint a kognitív, tehát az érzékelés területén is, és örömöt hozhat az életünkbe. Az olyan fiatalok körében, akik érzelmileg kicsit távolállók, a zene segítséget nyújthat abban, hogy rugalmasabbak, nyíltabbak és ellenállóbbak legyenek.

A mindennapi életben is pozitív hatását mutatták ki a zenének; egy kísérlet résztvevői gyakrabban tapasztaltak boldogságot, eufóriát és nosztalgiát olyan élményeknél, amelyekben a zene is megjelent valamilyen módon.

A zenei fesztiválok felépítéséből már adódik egy pozitív hatás: a többnapos, „ott alvós” és sátrazós rendezvény tökéletes táptalaja a közösségépítésnek, a közösségi élmény kialakulásának. Közös célok és kötődés jön létre olyan emberek csoportjai között, akik a magánéletben nem valószínű, hogy egymásra találnának.

A közvetlenség a fesztiválok alatt szintén rendkívüli, nem csupán a fesztiválozók, de az előadóművészek részéről is. Egy ilyen többnapos rendezvény esélyt ad arra, hogy akár kedvenc zenekarunk tagjaival is összefussunk. Ehhez persze igencsak nagy szerencse kell, de előfordulhat, és az általunk csodált énekesek és együttesek valószínűleg barátságosan fogják venni közeledésünket – persze csak ha kellőképp higgadtak maradunk a társaságukban. De a résztvevők körében is megfigyelhető ez a közvetlenség; idegenekből válnak barátokká órák alatt, és nem számít, hogy az ország melyik részéről érkeztek.

A zenei fesztivál tehát különleges elegye a társadalmi élménynek, a bizalmasságnak, valamint az előadók és a környezet újszerűségének. Szeretünk fesztiválra járni, szeretjük a zenét és a szórakozást; ki gondolta volna, hogy mindennek még tudományos magyarázata is van?

Liszli Kornélia

Gyertyák, torták és kívánságok – Így alakultak ki a ma ismert születésnapi szokások

A torta és a rajta égő gyertyák ma már az ünneplés elmaradhatatlan kellékei. A hagyomány hosszú évszázadok alatt formálódott, és számos szokás vezetett el a mai ünneplési formához.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások

November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?

A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére

Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.

Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban

Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.