Tejérzékenység – laktózérzékenység. Mi a különbség?
- Dátum: 2021.08.13., 16:31
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- allergia, anyatej, asztma, bélbetegség, betegség, biobolt, csecsemő, csokoládé, diéta, ekcéma, élelmiszer, étrend, felnőttkor, gabona, gluténérzékenység, göcsök, gyerekkor, gyulladás, hányás, hasmenés, hús, intolerancia, kazein, konzerv, különbség, laktózérzékenység, mogyoró, növényi tej, panaszok., puffadás, rizs, szója, szoptatás, tejallergia, tejcukor, tejérzékenység, tejfehérje, tejtermék, tünet, velünk született, zabital
Az első dolog, amit említeni kell, hogy a laktózérzékenység és a tejallergia nem ugyanaz. Teljesen más mind a tüneteikben, mind a diétában.
A laktóz-intolerancia, vagyis laktózérzékenység a tejcukor lebontásakor felmerülő betegség, amikor is a tejcukor (azaz laktóz) lebontásáért felelős enzim, a laktáz enzim, csökkent termelődése okoz. Tévhit sajnos, hogy csak velünk született módon fordulhat elő, hiszen sajnos felnőttkorban is kialakulhat, s gyakran együtt járhat gluténérzékenységgel, gyulladásos bélbetegségekkel.
Amikor a tejcukor nem tud felszívódni, akkor hasmenés, hasi görcsök, hányás, puffadás formájában jelentkeznek a tünetek.
A laktózérzékenységben szenvedők fogyaszthatnak laktózmentes termékeket, ellentétben azokkal, akik tejérzékenyek, ők semmilyen tejterméket nem fogyaszthatnak.
A laktózérzékenységgel szemben ugyanis a tejallergia az állati eredetű tejek fehérjéire (kazein) való érzékenység, ebben az esetben semmilyen tejtermék - még laktózmentes termék sem - fogyasztható.
A tejallergia általában csecsemő korban alakul ki és a tehéntej bevezetése után 2-4 héttel jelentkeznek a tünetei. A tejérzékenység már a szoptatás alatt is hozhat tüneteket, hiszen az anyatejjel táplált csecsemőnél is jelentkezhetnek már ezek a panaszok, mivel az anyatejbe is átmegy az allergiát okozó tejfehérje. Kisbabáknál a székletben megjelenő apró, pici vérpöttyök és a csökkent súlygyarapodás kapcsán lehet gyanakodni a tejallergiára, a nagyobb gyermekeknél pedig az emésztőszervi panaszok mellett légúti problémák és bőrbetegségek (asztma, ekcéma) is jelentkezhetnek.
A tejallergia esetében szigorú a diéta, csak növényi eredetű tejeket és tejtermékeket lehet fogyasztani, szigorú tejfehérjementes étrend betartásával, így minden állati eredetű tej kerülendő, beleértbe a laktózmentes termékeket is.
A címkén mindig nézzük meg, tartalmaz e az adott élelmiszer vagy étel kazeint, laktózt, tejfehérjét, tejcukrot.
Sajnos nagyon sok ételben van, amelyre nem is gondolnánk, a csokoládék, a margarin, a húsipari termékek, konzervek, de még egyes gyógyszerek is tartalmazzák.
Szerencsére bioboltok és nagyobb bevásárlóközpontok már bővelkednek növényi tejekben, így – bár kétségtelenül nem olcsó módon – hozzájuthatunk a helyettesítő termékekre.
Gabonából és magvakból készített italok, pl.: zabital, mandulaital, rizsital, szójaital, mogyoróital stb. Kisgyermekeknél érdemes kerülni a szója alapú élelmiszerek fogyasztását, mert ezek is okozhatnak allergiás panaszokat.
Tejérzékenység esetén keressük a gabonákból és magvakból készített tejszínpótlókat, pl.: zabtejszín, rizstejszín, kesudióból készült "tejszín", illetve tejeket, valamint a tofuból készült termékek választékát.
Ritkán előfordul az is, hogy valaki egyszerre érzékeny a tejfehérjére és a tejcukorra is, ebben az esetben is a szigorú tejmentes diétát kell alapul venni.
A szakember által összeállított étrend rövid idő alatt a tünetek enyhülését és akár a megszűnését is eredményezheti, gyerekeknél pedig jó hír, hogy a szigorú tejfehérjementes étrenddel általában 1-3 éves korra kinőhető a betegség.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.