Menü

Tejérzékenység – laktózérzékenység. Mi a különbség?

Az első dolog, amit említeni kell, hogy a laktózérzékenység és a tejallergia nem ugyanaz. Teljesen más mind a tüneteikben, mind a diétában.

A laktóz-intolerancia, vagyis laktózérzékenység a tejcukor lebontásakor felmerülő betegség, amikor is a tejcukor (azaz laktóz) lebontásáért felelős enzim, a laktáz enzim, csökkent termelődése okoz. Tévhit sajnos, hogy csak velünk született módon fordulhat elő, hiszen sajnos felnőttkorban is kialakulhat, s gyakran együtt járhat gluténérzékenységgel, gyulladásos bélbetegségekkel.

Amikor a tejcukor nem tud felszívódni, akkor hasmenés, hasi görcsök, hányás, puffadás formájában jelentkeznek a tünetek.

A laktózérzékenységben szenvedők fogyaszthatnak laktózmentes termékeket, ellentétben azokkal, akik tejérzékenyek, ők semmilyen tejterméket nem fogyaszthatnak.

A laktózérzékenységgel szemben ugyanis a tejallergia az állati eredetű tejek fehérjéire (kazein) való érzékenység, ebben az esetben semmilyen tejtermék - még laktózmentes termék sem - fogyasztható.

A tejallergia általában csecsemő korban alakul ki és a tehéntej bevezetése után 2-4 héttel jelentkeznek a tünetei. A tejérzékenység már a szoptatás alatt is hozhat tüneteket, hiszen az anyatejjel táplált csecsemőnél is jelentkezhetnek már ezek a panaszok, mivel az anyatejbe is átmegy az allergiát okozó tejfehérje. Kisbabáknál a székletben megjelenő apró, pici vérpöttyök és a csökkent súlygyarapodás kapcsán lehet gyanakodni a tejallergiára, a nagyobb gyermekeknél pedig az emésztőszervi panaszok mellett légúti problémák és bőrbetegségek (asztma, ekcéma) is jelentkezhetnek.

A tejallergia esetében szigorú a diéta, csak növényi eredetű tejeket és tejtermékeket lehet fogyasztani, szigorú tejfehérjementes étrend betartásával, így minden állati eredetű tej kerülendő, beleértbe a laktózmentes termékeket is.

A címkén mindig nézzük meg, tartalmaz e az adott élelmiszer vagy étel kazeint, laktózt, tejfehérjét, tejcukrot.

Sajnos nagyon sok ételben van, amelyre nem is gondolnánk, a csokoládék, a margarin, a húsipari termékek, konzervek, de még egyes gyógyszerek is tartalmazzák.

Szerencsére bioboltok és nagyobb bevásárlóközpontok már bővelkednek növényi tejekben, így – bár kétségtelenül nem olcsó módon – hozzájuthatunk a helyettesítő termékekre.

Gabonából és magvakból készített italok, pl.: zabital, mandulaital, rizsital, szójaital, mogyoróital stb. Kisgyermekeknél érdemes kerülni a szója alapú élelmiszerek fogyasztását, mert ezek is okozhatnak allergiás panaszokat.

Tejérzékenység esetén keressük a gabonákból és magvakból készített tejszínpótlókat, pl.: zabtejszín, rizstejszín, kesudióból készült "tejszín", illetve tejeket, valamint a tofuból készült termékek választékát.

Ritkán előfordul az is, hogy valaki egyszerre érzékeny a tejfehérjére és a tejcukorra is, ebben az esetben is a szigorú tejmentes diétát kell alapul venni.

A szakember által összeállított étrend rövid idő alatt a tünetek enyhülését és akár a megszűnését is eredményezheti, gyerekeknél pedig jó hír, hogy a szigorú tejfehérjementes étrenddel általában 1-3 éves korra kinőhető a betegség.

Miként alakult az anyák napja világszerte

Bár sokan úgy gondolják, hogy az anyák napját világszerte ugyanazon a napon ünneplik, valójában országonként eltérő időpontok alakultak ki. Ennek hátterében történelmi, vallási és kulturális különbségek állnak. De hogyan lett egy ünnepből ennyire sokféle hagyomány?

Egyensúly a víz alatt

Egy önfenntartó akvárium nemcsak látványos dísze lehet az otthonunknak, hanem egy kis darab élő természet is, amely képes hosszú távon egyensúlyban működni. Megfelelő kialakítással és tudatos tervezéssel olyan rendszert hozhatunk létre, amely minimális gondozás mellett is egészséges marad.

Mennyi só is végül is az annyi? – amit a sóhiányról tudni érdemes

Az tudjuk, hogy a túlzott sófogyasztás nem egészséges, na de az sem, ha túl keveset viszünk be, mert sóhiányunk lesz, és éppenséggel ez sem jó.

Probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok – mikor melyikre van szükség?

Az utóbbi években egyre többet hallani a bélflóra egyensúlyának fontosságáról, és ezzel együtt három kulcsfogalomról: probiotikumok, prebiotikumok és posztbiotikumok. Bár gyakran együtt említik őket, szerepük eltérő, és nem mindegy, hogy mikor melyiket érdemes alkalmazni.

A fermentálás újra hódít

Egyre többen nyúlnak vissza a hagyományos konyhai technikákhoz, és a fermentálás ismét reneszánszát éli. Ez az egyszerű módszer nemcsak tartósítja az ételeket, hanem természetes módon támogatja az emésztést és az általános egészséget is. Nem véletlen, hogy a fermentált finomságok újra helyet kérnek maguknak a mindennapi étrendben.