Menü

A genetika határozza meg milyen gyorsan regenerálódunk

Zsúfolt sporttal teli nyár után hamarosan újrakezdődnek a bajnokságok, és némi pihenő után olimpikonjaink is folytatják a sokszor embertelen felkészülést a következő évi világversenyekre. Szurkoltunk, tapsoltunk, büszkék voltunk – de ritkán ejtünk szót azokról a kockázatokról, amelyeket az élsportolók vállalnak az eredmények érdekében. Azt gondoljuk, sokszor az egészségüket, sőt, akár az életüket veszélyeztetik a sikerért, és a laikus könnyedén mondja azt, az élsport egészségtelen. A statisztikák azonban nem ezt mutatják.

A labdarúgó Európa-bajnokság és Copa America után nem sokkal kezdődött az olimpia, hamarosan pedig kezdetét veszi szintén Tokióban a paralimpia. Egy átlag sportkedvelő többnyire nem lát a színfalak mögé, így nem tudhatja, mennyi vér, verejték és fájdalom vezet egy-egy világra szóló sikerig. Futball-válogatottunk ismét részt vehetett, ráadásul a részben hazai rendezésű Európa-bajnokságon, Magyarország pedig 25 év után zárt ilyen sikeres olimpiát 6 arany-, 7 ezüst- és 7 bronzérem jóvoltából. Sok kiválóságunk azonban fájdalmas emlékeket őriz majd, ha felidézi ezeket a napokat. Váll-, Achilles-, könyök- és térdsérülés volt a leggyakoribb, amelyet elszenvedtek sportolóink. Egy év, de akár évtized munkája veszett kárba egy rossz mozdulat miatt?

„Sportolóink többsége olyan sérülést szenvedett el, amely abból adódott, hogy a szervezetük nem tudott már alkalmazkodni az extrém terheléshez. Folyamatosan teljesítőképességük határait súrolják, extrém terhelésnek vannak kitéve, ez pedig sérülésekben, szakadásokban, egyéb egészségügyi panaszokban jelentkezik. Egy sportoló, a genetikai adottságai miatt is jobban bírja a terhelést és a képessége is megvan ahhoz, hogy gyorsabban regenerálódjon. A hosszú évek óta tartó fizikai megterhelés azonban előbb vagy utóbb visszaüt” – fogalmazott Dr. Moravcsik Bence Balázs, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológusa.

A szakember szerint természetesen másként reagál a terhelésre egy 18 és másként egy 32 éves sportoló, arról azonban nem szabad megfeledkezni, mekkora szerepe van a háttérembereknek, az edzőknek, orvosi csapatnak, hogy ne érje túlterhelés a sportolót.

„A sporttudomány és az orvoslás is olyan szintre fejlődött a technológiának köszönhetően, amely lehetővé teszi, hogy egy sportoló élettani paraméterei alapján, objektív adatok alapján döntsenek plusz edzésmunkáról, vagy akár arról, egy tizenéves szíve vajon bírja-e majd az élsporttal járó extrém terhelést” – tette hozzá.

Gyakran hangoztatjuk, hogy a sport egészséges, de vajon az élsportra is elmondható ez? Laikusként elsőre rávágnánk, nem. A szakember azonban, statisztikákat olvasva nincs erről meggyőződve. Az ortopéd szakorvos elismeri, az ízületekben, a vázrendszerben okozhat elváltozásokat az élsport, ugyanakkor számos előnye van, amely miatt sokan nem tudnak felhagyni a rendszeres sporttal.

„Amikor egy szülő azon gondolkodik, vajon a gyerekével jót tesz-e, ha sportolni viszi és akár még élsportoló is válik belőle, azt mondom, ne habozzon, ez jó döntés, hiszen testileg és lelkileg is hozzájárul gyermeke fejlődéséhez. A sportolóknak nagyobb az ellenállóképességük, strukturáltabbak és fegyelmezettebbek. Számos nemzetközi kutatás bebizonyította, hogy a sportolók, bármilyen aktivitást is választottak, több évvel tovább éltek az átlaghoz képest.”

A maratonfutók például átlagosan 4,3 évvel élnek tovább, a kerékpárosok 8 évvel, az állóképességi sportolók 6,3 évvel. Ha tudjuk, hogy a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb halélesetet világszerte, miközben a sport edzi a szívet és serkenti a vérkeringést, nem csodálkozunk az eredményeken. Az ortopéd szakorvos azonban kiemelte, nagyon fontos, mennyi idő jut a pihenésre az edzések, vagy a versenyszezonok között. Ez ugyanis jelentősen meghatározza nemcsak egy karrier hosszát, hanem egy emberi élet minőségét is.

Kétszáz maraton!

42,195 km. Ennyi egy maratoni táv. Egyet is nehéz és küzdelmes lefutni, nemhogy kétszázat. Kele Géza futónagykövet ennyit teljesített eddig, s a történet folytatódik. Bár elfoglalt és mindig úton van, mégis volt rám néhány perce, nekem pedig öröm és motiváló volt Gézával beszélgetni. Vajon mi kell ahhoz, hogy valaki ilyen eredményt tudhasson maga mögött?

Mit tehetünk a téli depresszió ellen?

A magyar lakosság több, mint 10 %-át érinti a téli depresszió, mára már szinte természetesnek számít, de lehet ellene tenni.

Sportoljon együtt a család

Együtt lenni is jó, mozogni is jó, miért ne lehetne ezt a kettőt így együtt? Lehet! A kérdés már csupán csak annyi, hogy hol, hogyan, mikor, miként.

A legnagyobb egészségügyi probléma a gyerekkori obezitás

Borzasztó irányba haladunk. Tanárként, szülőként, vagy egyszerűen csak a világban nyitott szemmel járó megfigyelőként azt tudom mondani, hogy aggasztó, amit látunk. A felnőttkori elhízásnál már csak egy borzasztóbb: a gyerekkori.

Tanácsok krónikus fáradtság ellen

A fáradtság fiziológiás tünet is lehet, ilyenkor a szervezet védekező reakciójáról van szó, pihenésre kényszerülünk a túlzott kimerülés kivédésére. A tünet hátterében a fiziológiás ok (fizikai vagy szellemi megterhelés, alváshiány, terhesség) mellett állhat patológiás ok, betegség is és beszélhetünk még krónikus fáradtság szindrómáról.