Menü

Tévhitek a bölcsességfogakról

A bölcsességfog általában több bosszúságot okoz, mint amennyi örömöt. A legtöbb embernél ki kell húzni akkor is, ha éppen nem áll ferdén, vagy nincs valahol elakadva, mivel nem jut nekik elég hely a megfelelő tisztításhoz, vagy már eleve rosszak, amikor kinőnek, de a gyulladás is gyakori probléma, illetve, ha a fogszabályozó készülék felhelyezését akadályozza. De ha egyenesen állnak és elférnek sem egyszerű a helyzet, mivel előfordul, hogy akár évekig nő folyamatosan, ezzel pedig rendszeres és kellemetlen fájdalmat okoz.

Az egyik gyakori tévhit, hogy hamarosan eltűnik a bölcsességfogunk, mivel evolúciósan nincs haszna. Bár maga az evolúciós hasztalanság és a fokozatos visszaszorulás igaz, de ez korántsem fog a közeljövőben megtörténni, mivel ez egy nagyon hosszú folyamat. Az utóbbi 10 évben valóban több műtétet végeztek bölcsességfog eltávolításával kapcsolatban, mint korábban, egészen pontosan majdnem háromszor annyi ilyen eset volt, mint korábban.

Egy másik tévhit, miszerint, ha valakinek egyenetlen a fogsora, az a bölcsességfogak miatt tolódott el. Ezt semmilyen tudományos kutatás nem igazolja, ahogy azt sem igaz, hogy ha kihúzzák a bölcsességfogunkat, akkor a fogsor majd magától hátrafelé tolódik. Éppen ellenkezőleg szokott történni. Gyakori ok a bölcsességfog kihúzására az, ha a fogszabályozást akadályozza, így az orvos kéri az eltávolítását, hogy fel tudják helyezni a fogszabályozó készüléket.

Szintén sokan rosszul tudják azt, hogy a bölcsességfogat minden áron meg kell menteni, mert majd később jól jöhet fogpótlásnál. A bölcsességfog harmadrendű fog, nem lát el semmilyen lényeges funkciót, valamint igen ritkán vesz részt bármilyen fogpótlásban.

Sokan tartanak attól is, hogy a bölcsességfog eltávolítása inkább illik egy horrorfilmbe, azonban ezt általában a rémtörténetekre alapozzák. Egy fog húzásánál előfordulhatnak komplikációk, amik bár a bölcsességfog problémás mivolta miatt talán ebben az esetben gyakoribbak, azonban ettől nem kell előre tartanunk. Érzéstelenítést, bizonyos esetekben altatást is alkalmaznak húzásnál, illetve a procedúra előtt kétdimenziós röntgen vagy háromdimenziós CT-felvételt készítenek, ami alapján látják a fog pontos elhelyezkedését. Emellett pedig, ha szükséges, a fog helyén keletkezett sebet varrják, valamint minden esetben vissza kell menni kontrollra, hogy lássák, nem-e gyulladt be a helye.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.