Tévhitek a bölcsességfogakról
- Dátum: 2021.08.09., 21:07
- Balogh Emese
- képek:pexels.com
- altatás, bölcsességfog, ct, eltávolítás, érzéstelenítés, ferde, foghúzás, fogpótlás, fogsor, fogszabályozó, harmadrendű, húzás, műtét, röntgen, tévhit
A bölcsességfog általában több bosszúságot okoz, mint amennyi örömöt. A legtöbb embernél ki kell húzni akkor is, ha éppen nem áll ferdén, vagy nincs valahol elakadva, mivel nem jut nekik elég hely a megfelelő tisztításhoz, vagy már eleve rosszak, amikor kinőnek, de a gyulladás is gyakori probléma, illetve, ha a fogszabályozó készülék felhelyezését akadályozza. De ha egyenesen állnak és elférnek sem egyszerű a helyzet, mivel előfordul, hogy akár évekig nő folyamatosan, ezzel pedig rendszeres és kellemetlen fájdalmat okoz.
Az egyik gyakori tévhit, hogy hamarosan eltűnik a bölcsességfogunk, mivel evolúciósan nincs haszna. Bár maga az evolúciós hasztalanság és a fokozatos visszaszorulás igaz, de ez korántsem fog a közeljövőben megtörténni, mivel ez egy nagyon hosszú folyamat. Az utóbbi 10 évben valóban több műtétet végeztek bölcsességfog eltávolításával kapcsolatban, mint korábban, egészen pontosan majdnem háromszor annyi ilyen eset volt, mint korábban.

Egy másik tévhit, miszerint, ha valakinek egyenetlen a fogsora, az a bölcsességfogak miatt tolódott el. Ezt semmilyen tudományos kutatás nem igazolja, ahogy azt sem igaz, hogy ha kihúzzák a bölcsességfogunkat, akkor a fogsor majd magától hátrafelé tolódik. Éppen ellenkezőleg szokott történni. Gyakori ok a bölcsességfog kihúzására az, ha a fogszabályozást akadályozza, így az orvos kéri az eltávolítását, hogy fel tudják helyezni a fogszabályozó készüléket.
Szintén sokan rosszul tudják azt, hogy a bölcsességfogat minden áron meg kell menteni, mert majd később jól jöhet fogpótlásnál. A bölcsességfog harmadrendű fog, nem lát el semmilyen lényeges funkciót, valamint igen ritkán vesz részt bármilyen fogpótlásban.

Sokan tartanak attól is, hogy a bölcsességfog eltávolítása inkább illik egy horrorfilmbe, azonban ezt általában a rémtörténetekre alapozzák. Egy fog húzásánál előfordulhatnak komplikációk, amik bár a bölcsességfog problémás mivolta miatt talán ebben az esetben gyakoribbak, azonban ettől nem kell előre tartanunk. Érzéstelenítést, bizonyos esetekben altatást is alkalmaznak húzásnál, illetve a procedúra előtt kétdimenziós röntgen vagy háromdimenziós CT-felvételt készítenek, ami alapján látják a fog pontos elhelyezkedését. Emellett pedig, ha szükséges, a fog helyén keletkezett sebet varrják, valamint minden esetben vissza kell menni kontrollra, hogy lássák, nem-e gyulladt be a helye.
Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban
A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.
Menière-betegség, a fülgondok egyik oka
A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.
Narancsbőr ellen tudatosan – mit tehetünk a simább, feszesebb bőrért?
A narancsbőr sok nő számára ismerős jelenség, és gyakran még azoknál is megjelenik, akik rendszeresen sportolnak, egészségesen táplálkoznak és odafigyelnek a megfelelő folyadékbevitelre. Ez sokszor frusztráló lehet, hiszen úgy tűnhet, hogy minden erőfeszítés hiábavaló. A jó hír azonban az, hogy a cellulit kialakulása összetett folyamat, és nem kizárólag az életmódon múlik.
Miért tüsszentünk? – A szervezet egyik leggyorsabb védekező reflexe
A tüsszentés mindennapos jelenség, mindenkivel megtörténik, de miért is?
Legjobb gyakorlatok és teendők a visszér megelőzésére
A visszér sokáig az idősebb korosztály problémájának számított, ma azonban egyre több fiatal felnőtt is tapasztalja az első jeleit. Az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a genetikai hajlam vagy akár a várandósság is növelheti a kialakulásának kockázatát.