Menü

Fiatalítja a sport az agyunkat?

Megfiatalítja meg a sport agyunkat? Ha igaz, amit a tudósok állítanak, akkor a rendszeres sportolás lelassítja az agy öregedését, a korral járó szellemi visszafejlődést, tehát akkor van ilyen, igen. Na tessék.

Ez a bizonyos „okosító” hatás egy ekkor termelődő fehérjének köszönhető, melynek jelenléte egyértelműen kimutatható sportolást követően. Az említett fehérje lényegében egy enzim, amely az agyvelőre hat.

Azt hiszem valóban volt igazság abban, amit kedves kolleganőm említett akkor azon az estén a baráti társaságban, ugyanis a tudományos álláspont szerint az edzéssel valóban rengeteg agysejt aktivizálódik, tehát egy újabb érv született számomra a futás mellett.

Azt mindenki tudta eddig is, hogy boldogsághormonokat szabadít fel, jobb a kedvünk tőle és elkerülhető a depresszió, de most már kimutatták, hogy az agy fejlődésére is jó hatással bír.

Az ellenkezője is működik, ugyanis, ha egy-két hetet kihagyunk, akkor - állítólag – romlik a memóriánk, mert kevesebb vár jut az agy memóriáért felelős részéhez, így pedig nőhet az esély az Alzheimer-kór kialakulására is.

Az amerikai kutatás után itt egy finn tanulmány eredménye is, mely szerint a futás erősíti az agyszövetet, így a szerv jobban ellenáll a stressznek és az öregedésnek, így a finnek is arra a megállapításra jutottak, hogy a sport, a futás jót tesz az agynak, az agyszövetnek, az agysejteknek.

Az amerikaiak, a finnek után a britek szerint pedig már 10-40 perces edzés is elég ahhoz, hogy jobban tudjunk összpontosítani, koncentrálni, ugyanis a sport jót tesz az agyi vérkeringésnek.

Ha pedig ezzel ellentétben leállunk valamilyen oknál fogva a rendszeres edzéssel, akkor kevesebb vér jut az agyhoz, ami kihat a koncentrációra is.

Egy szó, mint száz: a futók agyának vérellátása jobb, tehát az agysejtekre jótékonyan hat. A rendszeres testmozgás így edzi az agyat, a fent leírtakból pedig kiderül, hogy miként javítja a koordinációs képességet.

Azt hiszem ezentúl egy okkal több, hogy ne a dobozban tartsuk a csinos kis futócipőnket és ne csak elhatározzuk magunkat a futás mellett, hanem valóban megtegyük hozzá a legelső lépéseket. De egyet mindenképp. Az elsőt. Amivel kilépünk az ajtón.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.