Menü

Fiatalítja a sport az agyunkat?

Megfiatalítja meg a sport agyunkat? Ha igaz, amit a tudósok állítanak, akkor a rendszeres sportolás lelassítja az agy öregedését, a korral járó szellemi visszafejlődést, tehát akkor van ilyen, igen. Na tessék.

Ez a bizonyos „okosító” hatás egy ekkor termelődő fehérjének köszönhető, melynek jelenléte egyértelműen kimutatható sportolást követően. Az említett fehérje lényegében egy enzim, amely az agyvelőre hat.

Azt hiszem valóban volt igazság abban, amit kedves kolleganőm említett akkor azon az estén a baráti társaságban, ugyanis a tudományos álláspont szerint az edzéssel valóban rengeteg agysejt aktivizálódik, tehát egy újabb érv született számomra a futás mellett.

Azt mindenki tudta eddig is, hogy boldogsághormonokat szabadít fel, jobb a kedvünk tőle és elkerülhető a depresszió, de most már kimutatták, hogy az agy fejlődésére is jó hatással bír.

Az ellenkezője is működik, ugyanis, ha egy-két hetet kihagyunk, akkor - állítólag – romlik a memóriánk, mert kevesebb vár jut az agy memóriáért felelős részéhez, így pedig nőhet az esély az Alzheimer-kór kialakulására is.

Az amerikai kutatás után itt egy finn tanulmány eredménye is, mely szerint a futás erősíti az agyszövetet, így a szerv jobban ellenáll a stressznek és az öregedésnek, így a finnek is arra a megállapításra jutottak, hogy a sport, a futás jót tesz az agynak, az agyszövetnek, az agysejteknek.

Az amerikaiak, a finnek után a britek szerint pedig már 10-40 perces edzés is elég ahhoz, hogy jobban tudjunk összpontosítani, koncentrálni, ugyanis a sport jót tesz az agyi vérkeringésnek.

Ha pedig ezzel ellentétben leállunk valamilyen oknál fogva a rendszeres edzéssel, akkor kevesebb vér jut az agyhoz, ami kihat a koncentrációra is.

Egy szó, mint száz: a futók agyának vérellátása jobb, tehát az agysejtekre jótékonyan hat. A rendszeres testmozgás így edzi az agyat, a fent leírtakból pedig kiderül, hogy miként javítja a koordinációs képességet.

Azt hiszem ezentúl egy okkal több, hogy ne a dobozban tartsuk a csinos kis futócipőnket és ne csak elhatározzuk magunkat a futás mellett, hanem valóban megtegyük hozzá a legelső lépéseket. De egyet mindenképp. Az elsőt. Amivel kilépünk az ajtón.

Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?

Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.

Most? Most!

Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.

Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?

Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.

Lézeres arcmaszkok – szike helyett: az esztétikai megújulás új generációja

Az esztétikai orvoslás és a kozmetológia az elmúlt évtizedben látványos irányváltáson ment keresztül. A páciensek egyre inkább a nem invazív, fájdalommentes, gyors regenerációt kínáló megoldásokat keresik, amelyekkel elkerülhető a szike, az altatás és a hosszú gyógyulási idő.

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.