Menü

Fiatalítja a sport az agyunkat?

Megfiatalítja meg a sport agyunkat? Ha igaz, amit a tudósok állítanak, akkor a rendszeres sportolás lelassítja az agy öregedését, a korral járó szellemi visszafejlődést, tehát akkor van ilyen, igen. Na tessék.

Ez a bizonyos „okosító” hatás egy ekkor termelődő fehérjének köszönhető, melynek jelenléte egyértelműen kimutatható sportolást követően. Az említett fehérje lényegében egy enzim, amely az agyvelőre hat.

Azt hiszem valóban volt igazság abban, amit kedves kolleganőm említett akkor azon az estén a baráti társaságban, ugyanis a tudományos álláspont szerint az edzéssel valóban rengeteg agysejt aktivizálódik, tehát egy újabb érv született számomra a futás mellett.

Azt mindenki tudta eddig is, hogy boldogsághormonokat szabadít fel, jobb a kedvünk tőle és elkerülhető a depresszió, de most már kimutatták, hogy az agy fejlődésére is jó hatással bír.

Az ellenkezője is működik, ugyanis, ha egy-két hetet kihagyunk, akkor - állítólag – romlik a memóriánk, mert kevesebb vár jut az agy memóriáért felelős részéhez, így pedig nőhet az esély az Alzheimer-kór kialakulására is.

Az amerikai kutatás után itt egy finn tanulmány eredménye is, mely szerint a futás erősíti az agyszövetet, így a szerv jobban ellenáll a stressznek és az öregedésnek, így a finnek is arra a megállapításra jutottak, hogy a sport, a futás jót tesz az agynak, az agyszövetnek, az agysejteknek.

Az amerikaiak, a finnek után a britek szerint pedig már 10-40 perces edzés is elég ahhoz, hogy jobban tudjunk összpontosítani, koncentrálni, ugyanis a sport jót tesz az agyi vérkeringésnek.

Ha pedig ezzel ellentétben leállunk valamilyen oknál fogva a rendszeres edzéssel, akkor kevesebb vér jut az agyhoz, ami kihat a koncentrációra is.

Egy szó, mint száz: a futók agyának vérellátása jobb, tehát az agysejtekre jótékonyan hat. A rendszeres testmozgás így edzi az agyat, a fent leírtakból pedig kiderül, hogy miként javítja a koordinációs képességet.

Azt hiszem ezentúl egy okkal több, hogy ne a dobozban tartsuk a csinos kis futócipőnket és ne csak elhatározzuk magunkat a futás mellett, hanem valóban megtegyük hozzá a legelső lépéseket. De egyet mindenképp. Az elsőt. Amivel kilépünk az ajtón.

MI-ügynökök: digitális intézők, akik helyettünk cselekszenek

Az AI-ról leginkább úgy beszélhetünk, mint egy okoseszközről, amitől kérdezünk, és válaszokat kapunk. Szöveget ír, képet generál, rövid videókat készít néha még meg is lep bennünket. Azonban a tavalyi évben megjelentek az MI-ügynökök, amelyek nemcsak reagálnak, hanem kezdeményeznek és intéznek is. Figyelik az online környezetünket, döntéseket hoznak, és a legfontosabb, hogy a mi érdekünkben dolgoznak.

Futás a fagyhatár alatt: mit bír el a szervezet?

Az extrém hidegben végzett sportolás látványos kitartást igényel, de komoly terhelést ró a szervezetre. Futás vagy szabadtéri edzés előtt érdemes tudni, hol húzódik az egészséges kihívás és a kockázat határa

Hol érdemes manapság álláslehetőségeket keresni?

A munkakeresés a digitális korszakban jellemzően nem abból áll, hogy hetente egyszer fellépünk egy portálra, elküldünk pár jelentkezést, majd várunk. A munkaerőpiac felgyorsult, az ajánlatok vándorolnak, és a jó pozíciók sokszor el sem jutnak a klasszikus hirdetésekig. A kérdés nem az, hogy van-e lehetőség, hanem az, hogy hol és hogyan keressük – illetve, hogy végül egymásra talál-e a két fél.

A 2026-os év szín és öltözködési trendjei

Minden évnek megvannak a maga divatszínei és jellegzetes stílusai, nézzük, hogy a 2026-os évben ezek hogyan alakulnak.

Hol kezdődik a munkamánia? – Amikor a munka átveszi az irányítást

A munka a legtöbb ember életében fontos szerepet tölt be: biztonságot ad, önmegvalósítást nyújt, keretet ad a mindennapoknak. Problémáról azonban akkor beszélünk, amikor a munka nem egy életterület a sok közül, hanem kizárólagos értékmérővé válik.