Menü
  • Életmód
  • Fiatalítja a sport az agyunkat?

Fiatalítja a sport az agyunkat?

Megfiatalítja meg a sport agyunkat? Ha igaz, amit a tudósok állítanak, akkor a rendszeres sportolás lelassítja az agy öregedését, a korral járó szellemi visszafejlődést, tehát akkor van ilyen, igen. Na tessék.

Ez a bizonyos „okosító” hatás egy ekkor termelődő fehérjének köszönhető, melynek jelenléte egyértelműen kimutatható sportolást követően. Az említett fehérje lényegében egy enzim, amely az agyvelőre hat.

Azt hiszem valóban volt igazság abban, amit kedves kolleganőm említett akkor azon az estén a baráti társaságban, ugyanis a tudományos álláspont szerint az edzéssel valóban rengeteg agysejt aktivizálódik, tehát egy újabb érv született számomra a futás mellett.

Azt mindenki tudta eddig is, hogy boldogsághormonokat szabadít fel, jobb a kedvünk tőle és elkerülhető a depresszió, de most már kimutatták, hogy az agy fejlődésére is jó hatással bír.

Az ellenkezője is működik, ugyanis, ha egy-két hetet kihagyunk, akkor - állítólag – romlik a memóriánk, mert kevesebb vár jut az agy memóriáért felelős részéhez, így pedig nőhet az esély az Alzheimer-kór kialakulására is.

Az amerikai kutatás után itt egy finn tanulmány eredménye is, mely szerint a futás erősíti az agyszövetet, így a szerv jobban ellenáll a stressznek és az öregedésnek, így a finnek is arra a megállapításra jutottak, hogy a sport, a futás jót tesz az agynak, az agyszövetnek, az agysejteknek.

Az amerikaiak, a finnek után a britek szerint pedig már 10-40 perces edzés is elég ahhoz, hogy jobban tudjunk összpontosítani, koncentrálni, ugyanis a sport jót tesz az agyi vérkeringésnek.

Ha pedig ezzel ellentétben leállunk valamilyen oknál fogva a rendszeres edzéssel, akkor kevesebb vér jut az agyhoz, ami kihat a koncentrációra is.

Egy szó, mint száz: a futók agyának vérellátása jobb, tehát az agysejtekre jótékonyan hat. A rendszeres testmozgás így edzi az agyat, a fent leírtakból pedig kiderül, hogy miként javítja a koordinációs képességet.

Azt hiszem ezentúl egy okkal több, hogy ne a dobozban tartsuk a csinos kis futócipőnket és ne csak elhatározzuk magunkat a futás mellett, hanem valóban megtegyük hozzá a legelső lépéseket. De egyet mindenképp. Az elsőt. Amivel kilépünk az ajtón.

  • A rovat további cikkei

Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet

A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.

Művészetterápia, a felszabadító alkotás

Egyes tevékenységek kikapcsolnak a mindennapos mókuskerékből, vagy előhozzák a belső énünket, ilyen a művészetterápia is.

Nem csak a problémás kutyáknak való: ezért hasznos a kutyaiskola

Sokan még mindig úgy gondolnak a kutyaiskolára, mint egyfajta „javítóintézetre”: ha a kutya húzza a pórázt, nem hallgat a gazdájára, ugrál a vendégekre, elszökik, vagy éppen fél más állatoktól, akkor ideje szakember segítségét kérni. Pedig a kutyaiskola ennél jóval többről szól. A tanulás nem feltétlenül azért fontos, mert valamilyen problémát kell megszüntetni, hanem azért is, hogy a kutya és gazdája könnyebben megértsék egymást.

Nem csak salátára jó – ennyi mindenre használhatjuk az ecetet a háztartásban

Az ecet szinte minden konyhában megtalálható, mégis sokan leginkább csak savanyúságokhoz vagy salátákhoz használják. Pedig ez az egyszerű, olcsó alapanyag a háztartás több területén is hasznos lehet. Takarításnál, vízkőoldásnál, szagtalanításnál és akár a mosás során is bevethetjük. Nem kell hozzá különleges recept vagy drága tisztítószer – sok esetben elég egy üveg ecet és egy kis türelem.

Ha elfáradt a lábad, ez a négy egyszerű gyakorlat jól jöhet

Egy hosszú nap után sokan nem is a hátukat vagy a derekukat érzik a leginkább megterhelve, hanem a lábukat. Sokat állunk, gyalogolunk, sportolunk, egész nap cipőben vagyunk, és közben ritkán gondolunk arra, hogy a talpunknak is szüksége van egy kis törődésre. Estére jelentkezhet feszülő, húzó érzés, érzékenység vagy egyszerűen csak az az ismerős érzés, hogy jó lenne végre levenni a cipőt.