Menü
  • Életmód
  • Fiatalítja a sport az agyunkat?

Fiatalítja a sport az agyunkat?

Megfiatalítja meg a sport agyunkat? Ha igaz, amit a tudósok állítanak, akkor a rendszeres sportolás lelassítja az agy öregedését, a korral járó szellemi visszafejlődést, tehát akkor van ilyen, igen. Na tessék.

Ez a bizonyos „okosító” hatás egy ekkor termelődő fehérjének köszönhető, melynek jelenléte egyértelműen kimutatható sportolást követően. Az említett fehérje lényegében egy enzim, amely az agyvelőre hat.

Azt hiszem valóban volt igazság abban, amit kedves kolleganőm említett akkor azon az estén a baráti társaságban, ugyanis a tudományos álláspont szerint az edzéssel valóban rengeteg agysejt aktivizálódik, tehát egy újabb érv született számomra a futás mellett.

Azt mindenki tudta eddig is, hogy boldogsághormonokat szabadít fel, jobb a kedvünk tőle és elkerülhető a depresszió, de most már kimutatták, hogy az agy fejlődésére is jó hatással bír.

Az ellenkezője is működik, ugyanis, ha egy-két hetet kihagyunk, akkor - állítólag – romlik a memóriánk, mert kevesebb vár jut az agy memóriáért felelős részéhez, így pedig nőhet az esély az Alzheimer-kór kialakulására is.

Az amerikai kutatás után itt egy finn tanulmány eredménye is, mely szerint a futás erősíti az agyszövetet, így a szerv jobban ellenáll a stressznek és az öregedésnek, így a finnek is arra a megállapításra jutottak, hogy a sport, a futás jót tesz az agynak, az agyszövetnek, az agysejteknek.

Az amerikaiak, a finnek után a britek szerint pedig már 10-40 perces edzés is elég ahhoz, hogy jobban tudjunk összpontosítani, koncentrálni, ugyanis a sport jót tesz az agyi vérkeringésnek.

Ha pedig ezzel ellentétben leállunk valamilyen oknál fogva a rendszeres edzéssel, akkor kevesebb vér jut az agyhoz, ami kihat a koncentrációra is.

Egy szó, mint száz: a futók agyának vérellátása jobb, tehát az agysejtekre jótékonyan hat. A rendszeres testmozgás így edzi az agyat, a fent leírtakból pedig kiderül, hogy miként javítja a koordinációs képességet.

Azt hiszem ezentúl egy okkal több, hogy ne a dobozban tartsuk a csinos kis futócipőnket és ne csak elhatározzuk magunkat a futás mellett, hanem valóban megtegyük hozzá a legelső lépéseket. De egyet mindenképp. Az elsőt. Amivel kilépünk az ajtón.

  • A rovat további cikkei

Bőrvédelem – így előzhetők meg a nap okozta pigmentfoltok

A tavaszi és nyári napsütés sokak számára örömöt jelent, ugyanakkor a bőr számára komoly kihívást is. Már az első erősebb napsugarak megjelenésekor érdemes tudatosan odafigyelni a fényvédelemre, ugyanis a napsugárzás hosszú távon olyan bőrhibák kialakulásához vezethet, mint a pigmentfoltok, köznyelven májfoltok vagy öregségi foltok.

A fogak is okozhatnak rejtett gyulladásokat a szervezetben

A krónikus fáradtság vagy az ízületi fájdalom hátterében rejtett fogászati gyulladás is állhat. A fogak és az általános egészségi állapot közötti szoros összefüggés régóta ismert, mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy egy tünetmentes, de gyulladt fog mennyi galibát okozhat a szervezet távolabbi pontjain.

Tényleg a hibáinkból tanulunk?

Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

Hemangióma, vagy „éranyajegy” – mit tudunk róla?

Sok ember találkozik élete során egy kis vagy éppen nagyobb pirosas, anyajegyszerű folttal, ezt hívjuk hemangiómának. Nézzük, mit kell tudni róla.