Mi a baj a feldolgozott húsokkal?
- Dátum: 2021.07.03., 14:26
- Martinka Dia
- képek:pixabay.com
- betegségek, bolti, csomagolt, csökkent., egészségtelen, érlelés, feldolgozott, félkész, fogyasztás, friss, füstölés, gyümölcs, hal, hús, húskészítmény, húsmentes nap, kockázat, kolbásztermékek, mirelit, összefüggés, pácolt, piac, rákkeltő, sózás, tartósítás, tartósítószer, termék, vastagbélrák, virsli, vörös húsok, WHO, zöldség
A feldolgozott hústermékek és bizonyos betegségek közötti összefüggéseket vizsgálva arra vagyunk kíváncsiak, valóban betegségeket okozhatnak a különféle feldolgozott ételek, húskészítmények. A magyarok sok feldolgozott húst esznek.
Az az egy biztos, hogy a régmúlt időkhöz nem lehet hasonlítani a mai táplálkozást, nem mondhatjuk, hogy „de hát nagyanyáink is ezt meg ezt ették, mégse volt bajuk”, hiszen az tény, hogy a régebbi időkben nem voltak feldolgozott élelmiszerek.

Nem ismertek boltban kapható félkész ételeket, feldolgozott húsokat, pácolt mirelit holmit, csomagolt felvágottakat, konzervet, hanem neveltek jószágokat, melyek levágásra kerültek, s azt fogyasztották. Szinte mindent maguk termeltek.
Nem volt ennyi népbetegség, mint ma. Természetesen akkor is voltak betegségek, még daganatos megbetegedések is előfordultak, de nem ennyi, mint napjainkban.
A feldolgozott hústermékek sajnos nem egészségesek.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézetének jelentése szerint napi 50 gramm feldolgozott hús elfogyasztása 18 százalékkal növeli meg a bélrákok (vastag- és végbélrák) kialakulásának a valószínűségét.
„Feldolgozott hús” alatt a füstöléssel, érleléssel, sózással, vagy kémiai tartósítószerek hozzáadásával tartósított húsokat értjük. Ilyen például a sonka, a szalonna, a szalámi, és bizonyos típusú kolbásztermékek, például a virsli. A feldolgozott húsok fogyasztása még kis mennyiségben is összefüggésben áll a bélrák kockázatával. A virsli, a csomagolt szalámi és a hasonló élelmiszerek sajnos tanulmányok szerint nagyon is felelőssé tehetők a rákos megbetegedésekért – különösen a vastagbélrák említendő - és egyéb egészségügyi problémákért. A hozzáadott tartósítószerek, a nátrium-nitrát és a nitritek azok, amik az egészséges húsból veszélyes élelmiszert csinálnak.

A megoldás a bolti félkész termék helyett piacra járni, helyi termelőktől vásárolni, hazait, házit, frisset venni. A feldolgozott élelmiszerek tartósításához sok adalékanyagot használnak, ezek pedig károsak az egészségre.
Nyilván nem megoldás azt javasolni, hogy ne fogyasszunk ilyesmit, hiszen ezt lehetetlen kérni a mai világban, mégis lehet csökkenteni a tartósított, félkész, konzerv, vagy csomagolt, tartósítószeres bolti húsok fogyasztását. Az eredmények sajnos magukért beszélnek, itt az ideje, hogy kivezessük a feldolgozott húsok nagy részét az étrendünkből és kicseréljük friss gyümölcsre, zöldségre és húsra, vagy halra, esetleg beiktathatunk húsmentes napokat is.
Hogyan rendezhetnéd át a hűtőd?
Nemcsak az számít, mit vásárolunk a boltban, hanem az is, hogyan rendezzük el az ételeket otthon. A konyha és a hűtőszekrény elrendezése meglepően nagy hatással lehet arra, mit eszünk nap mint nap. Ha a szemünk előtt egészségesebb alapanyagok vannak, sokkal könnyebben választjuk azokat a mindennapokban.
Öt perc, ami megváltoztatja a mindennapjaidat
A rohanó munkanapok során sokan hajlamosak vagyunk órákon át megszakítás nélkül dolgozni, pedig a szervezetünknek szüksége van rövid pihenőkre. A tudatosan beiktatott mikroszünetek segíthetnek csökkenteni a stresszt és visszaadni a koncentrációs képességünket. Már napi néhány perc is érezhetően javíthatja a közérzetet és a hatékonyságot.
Öko divat a mindennapokban – Miért válaszd a használt ruhát?
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kap a fenntarthatóság kérdése, és ez alól a divatipar sem kivétel. A használt ruha vásárlás ma már nem csupán pénztárcabarát megoldás, hanem tudatos életmódbeli döntés is.
A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai
A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.
Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?
Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.