Menü

Mi a baj a feldolgozott húsokkal?

A feldolgozott hústermékek és bizonyos betegségek közötti összefüggéseket vizsgálva arra vagyunk kíváncsiak, valóban betegségeket okozhatnak a különféle feldolgozott ételek, húskészítmények. A magyarok sok feldolgozott húst esznek.

Az az egy biztos, hogy a régmúlt időkhöz nem lehet hasonlítani a mai táplálkozást, nem mondhatjuk, hogy „de hát nagyanyáink is ezt meg ezt ették, mégse volt bajuk”, hiszen az tény, hogy a régebbi időkben nem voltak feldolgozott élelmiszerek.

Nem ismertek boltban kapható félkész ételeket, feldolgozott húsokat, pácolt mirelit holmit, csomagolt felvágottakat, konzervet, hanem neveltek jószágokat, melyek levágásra kerültek, s azt fogyasztották. Szinte mindent maguk termeltek.

Nem volt ennyi népbetegség, mint ma. Természetesen akkor is voltak betegségek, még daganatos megbetegedések is előfordultak, de nem ennyi, mint napjainkban.

A feldolgozott hústermékek sajnos nem egészségesek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézetének jelentése szerint napi 50 gramm feldolgozott hús elfogyasztása 18 százalékkal növeli meg a bélrákok (vastag- és végbélrák) kialakulásának a valószínűségét.

„Feldolgozott hús” alatt a füstöléssel, érleléssel, sózással, vagy kémiai tartósítószerek hozzáadásával tartósított húsokat értjük. Ilyen például a sonka, a szalonna, a szalámi, és bizonyos típusú kolbásztermékek, például a virsli. A feldolgozott húsok fogyasztása még kis mennyiségben is összefüggésben áll a bélrák kockázatával. A virsli, a csomagolt szalámi és a hasonló élelmiszerek sajnos tanulmányok szerint nagyon is felelőssé tehetők a rákos megbetegedésekért – különösen a vastagbélrák említendő - és egyéb egészségügyi problémákért. A hozzáadott tartósítószerek, a nátrium-nitrát és a nitritek azok, amik az egészséges húsból veszélyes élelmiszert csinálnak.

A megoldás a bolti félkész termék helyett piacra járni, helyi termelőktől vásárolni, hazait, házit, frisset venni. A feldolgozott élelmiszerek tartósításához sok adalékanyagot használnak, ezek pedig károsak az egészségre.

Nyilván nem megoldás azt javasolni, hogy ne fogyasszunk ilyesmit, hiszen ezt lehetetlen kérni a mai világban, mégis lehet csökkenteni a tartósított, félkész, konzerv, vagy csomagolt, tartósítószeres bolti húsok fogyasztását. Az eredmények sajnos magukért beszélnek, itt az ideje, hogy kivezessük a feldolgozott húsok nagy részét az étrendünkből és kicseréljük friss gyümölcsre, zöldségre és húsra, vagy halra, esetleg beiktathatunk húsmentes napokat is.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

3 alapvető vitamin, amely nélkül romolhat a látásod

A látás romlását sokan az öregedés természetes velejárójának tartják. Bár az életkor valóban hatással van a szem működésére – például a szemlencse rugalmassága csökken, és a látóidegek is változnak –, a szem egészsége nagymértékben függ az életmódtól és a megfelelő tápanyagbeviteltől is.

Amikor a babakocsiban már nem csörgő lóg, hanem tablet

Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már semmin nem tudok igazán meglepődni a gyereknevelés világában. Láttam már mindent: zenélő bili, applikációval vezérelt cumisüveg-melegítő, okosbébiőr, ami még a baba légzését is elemzi. De amikor a minap megláttam egy babakocsira szerelhető tablettartót, egy pillanatra tényleg megálltam a bolt közepén.

Mosóparfümök – az illatos ruhák új generációja

Az utóbbi években egyre népszerűbbé váltak a mosóparfümök, amelyek új dimenziót nyitnak a ruhák illatosításában. Sokan már nem elégednek meg a hagyományos öblítők által nyújtott illattal, hanem tartósabb, intenzívebb és különlegesebb illatélményt keresnek.

A természet színei és az izlandi reggeli

A tudatos táplálkozás térnyerésével egyre nagyobb figyelmet kapnak a természetes alapanyagok. A mesterséges adalékok helyett sok gyártó növényi eredetű színezékekhez nyúl, miközben az izlandi skyr fehérjedús, könnyű reggeliként hódít világszerte. A két trend jól mutatja, hogy a fogyasztók ma már nemcsak az ízt, hanem az összetevők tisztaságát is keresik.