Menü

Mi a baj a feldolgozott húsokkal?

A feldolgozott hústermékek és bizonyos betegségek közötti összefüggéseket vizsgálva arra vagyunk kíváncsiak, valóban betegségeket okozhatnak a különféle feldolgozott ételek, húskészítmények. A magyarok sok feldolgozott húst esznek.

Az az egy biztos, hogy a régmúlt időkhöz nem lehet hasonlítani a mai táplálkozást, nem mondhatjuk, hogy „de hát nagyanyáink is ezt meg ezt ették, mégse volt bajuk”, hiszen az tény, hogy a régebbi időkben nem voltak feldolgozott élelmiszerek.

Nem ismertek boltban kapható félkész ételeket, feldolgozott húsokat, pácolt mirelit holmit, csomagolt felvágottakat, konzervet, hanem neveltek jószágokat, melyek levágásra kerültek, s azt fogyasztották. Szinte mindent maguk termeltek.

Nem volt ennyi népbetegség, mint ma. Természetesen akkor is voltak betegségek, még daganatos megbetegedések is előfordultak, de nem ennyi, mint napjainkban.

A feldolgozott hústermékek sajnos nem egészségesek.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutató intézetének jelentése szerint napi 50 gramm feldolgozott hús elfogyasztása 18 százalékkal növeli meg a bélrákok (vastag- és végbélrák) kialakulásának a valószínűségét.

„Feldolgozott hús” alatt a füstöléssel, érleléssel, sózással, vagy kémiai tartósítószerek hozzáadásával tartósított húsokat értjük. Ilyen például a sonka, a szalonna, a szalámi, és bizonyos típusú kolbásztermékek, például a virsli. A feldolgozott húsok fogyasztása még kis mennyiségben is összefüggésben áll a bélrák kockázatával. A virsli, a csomagolt szalámi és a hasonló élelmiszerek sajnos tanulmányok szerint nagyon is felelőssé tehetők a rákos megbetegedésekért – különösen a vastagbélrák említendő - és egyéb egészségügyi problémákért. A hozzáadott tartósítószerek, a nátrium-nitrát és a nitritek azok, amik az egészséges húsból veszélyes élelmiszert csinálnak.

A megoldás a bolti félkész termék helyett piacra járni, helyi termelőktől vásárolni, hazait, házit, frisset venni. A feldolgozott élelmiszerek tartósításához sok adalékanyagot használnak, ezek pedig károsak az egészségre.

Nyilván nem megoldás azt javasolni, hogy ne fogyasszunk ilyesmit, hiszen ezt lehetetlen kérni a mai világban, mégis lehet csökkenteni a tartósított, félkész, konzerv, vagy csomagolt, tartósítószeres bolti húsok fogyasztását. Az eredmények sajnos magukért beszélnek, itt az ideje, hogy kivezessük a feldolgozott húsok nagy részét az étrendünkből és kicseréljük friss gyümölcsre, zöldségre és húsra, vagy halra, esetleg beiktathatunk húsmentes napokat is.

Tiflopedagógia – tudod mi ez?

Megannyi gyógypedagógiai módszert ismerünk, a tiflopedagógia is ide sorolható. Nézzük, miről is van szó.

Mi adja a céges csapatépítők valódi erejét?

A munkahelyi „iszogatást” sokan még mindig kötelező HR-eseményként kezelik. Holott egy professzionálisan megszervezett rendezvény nem pusztán közös szórakozás, hanem tudatosan felépített eszköz, amely hatással van a teljesítményre, a lojalitásra és a vállalat hosszú távú stabilitására is.

Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?

Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.

Biztonságban az utakon – Így tanítsuk meg gyermekeinket helyesen közlekedni

A közlekedés mindennapi életünk természetes része, mégis komoly kockázatokat rejt – különösen a gyermekek számára. Az Európai Unió statisztikái szerint a 0–14 éves korosztály haláleseteinek jelentős hányada közlekedési balesetekhez kapcsolódik.

Készpénzmentes világ: innováció vagy totális kontroll?

Bankkártya, mobilfizetés, QR-kód és azonnali utalás. Ma már sokszor egyszerűbb elővenni a telefont, mint a pénztárcát. Azonban tényleg eljutunk oda, hogy a bankjegyek csak múzeumban létezzenek? Ha ez bekövetkezik, az a fejlődés logikus következő lépcsője lesz, vagy egy olyan fordulópont, ahol a kényelem ára a teljes kiszolgáltatottság?