Menü

Az érszűkület figyelmeztető jelei és kiváltó okai

Mint oly sok mindent az emberi szervezetben, az ereket is számos veszély fenyegeti, melyek az egyes szövetek, szervek súlyos károsodásának a kockázatát hordozzák magukban. Ezen károsodások közül az egyik leggyakoribb és legveszedelmesebb forma az érszűkület.

A testünket behálózó érrendszer biztosítja többek között azt, hogy az oxigénben és tápanyagban gazdag vér a legapróbb sejtjeinkhez is akadálytalanul eljuthasson, továbbá hogy onnan a salakanyag elszállítódjon és a használt vér mihamarabb felfrissülhessen.

Mi az az érszűkület?

Érszűkületről akkor beszélünk, amikor az adott ér átmérője az eredeti érték alá csökken, az ér belső átmérője (ürege) lecsökken, és emiatt a benne áramló vér mennyisége is a szokottnál kevesebb lesz. A folyamat egyaránt érintheti a kisebb és nagyobb artériákat (sőt, még magát az aortát, azaz a főverőeret, mely testünk legnagyobb átmérővel bíró artériája) és természetesen a vénákat is.

Az erek rugalmas falú „csövek”, melyek átmérője – az érfalban fellelhető izomelemeknek köszönhetően – kis határok között, a különféle neuro-hormonális hatásokra változhat. Az életkor előrehaladtával „törvényszerűen” is, de a különféle rizikófaktoroknak köszönhetően ennél jóval fokozottabb mértékben fellépő különféle érkárosító folyamatok következtében az erek rugalmassága csökken, a belső érfalra kitapadó plakkok pedig beszűkítik az erek lumenét.

Mi fokozhatja az érszűkület kialakulásának kockázatát?

A veleszületett hajlam (családi halmozódás), az életkor, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek a nőknél, ám ez a különbség hamar kiegyenlítődik a menopauza után) mellett az érszűkületnek számos olyan rizikótényezője ismert, amelyek tudatos életmóddal, kellő odafigyeléssel teljesen kiküszöbölhetők:

Egészségtelen táplálkozás: a magas koleszterin- és vérzsírszint az érszűkületek egyik legfőbb kiváltó tényezője, főként, ha egyéb rizikófaktorokkal (pl. magas vérnyomással) társul. A vérben keringő koleszterin és lipid „cseppecskék” fontos összetevői az erek átmérőjének szűkítéséért felelős úgynevezett meszes plakkoknak.

Magas vérnyomás: sok esetben előidézője az erek szűkületének, ilyenkor ugyanis az erek falán az állandóan emelkedett nyomás hatására mikrorepedések jönnek létre, melyek gyulladásos kaszkádot indíthatnak be, a kitapadó plakkok meszesedhetnek, és tovább növekedve igen nagyfokú lumencsökkenést idézhetnek elő.

Nem árt tudni azt sem, hogy kezelhetetlen magas vérnyomást okozhat a veséket ellátó artériás szakasz szűkülete, melyre érdemes minden hipertóniás betegnél gondolni, mert a két folyamat (a magas vérnyomás és az érszűkület) oda-vissza fokozatosan rontja egymást.

Cukorbetegség: a magas vércukorszint számos egyéb károsító hatása mellett az ereket és kisereket sem kíméli. Cukorbetegekben ráadásul a gyakori idegérintettség egyrészt differenciáldiagnosztikai nehézséget okoz, másrészt az erek károsodásának kezdeti tüneteit elfedve igencsak késlelteti az időben történő felismerhetőséget.

Dohányzás: a cigarettafüst rendkívül mérgező és egészségkárosító hatását ismerve meg sem lepődhetünk, hogy az érrendszerre kifejtett hatása sem jótékony.

A nikotin bizonyítottan érszűkületet okoz, és hozzájárul a vérrögképződéshez is.

Szerző: Udvari Fanni

Pályaválasztás előtt – hasznos tippek a jó döntéshez

A pályaválasztás az élet egyik legfontosabb döntése, hiszen hosszú távon meghatározhatja a munkánkat, a jövedelmünket és az elégedettségünket. Nem könnyű eldönteni, milyen szakmát vagy hivatást válasszunk, ezért érdemes időt szánni az önismeretre és a lehetőségek megismerésére. A megfelelő döntéshez nemcsak az iskolai eredményeket, hanem az érdeklődést, a személyes képességeket és a munkaerőpiaci igényeket is figyelembe kell venni.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hogyan takarékoskodhatunk otthon az energiával?

Az energiaárak alakulása és a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb figyelem miatt ma Magyarországon is sok család keresi a lehetőséget arra, hogyan csökkentheti otthona energiafogyasztását. A jó hír az, hogy nem feltétlenül kell milliókat költeni korszerűsítésre ahhoz, hogy érezhető megtakarítást érjünk el.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.