Az érszűkület figyelmeztető jelei és kiváltó okai
- Dátum: 2021.05.26., 01:14
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- egészség, érszűkület, szervezet, test, vér, vérrög
Mint oly sok mindent az emberi szervezetben, az ereket is számos veszély fenyegeti, melyek az egyes szövetek, szervek súlyos károsodásának a kockázatát hordozzák magukban. Ezen károsodások közül az egyik leggyakoribb és legveszedelmesebb forma az érszűkület.

A testünket behálózó érrendszer biztosítja többek között azt, hogy az oxigénben és tápanyagban gazdag vér a legapróbb sejtjeinkhez is akadálytalanul eljuthasson, továbbá hogy onnan a salakanyag elszállítódjon és a használt vér mihamarabb felfrissülhessen.
Mi az az érszűkület?
Érszűkületről akkor beszélünk, amikor az adott ér átmérője az eredeti érték alá csökken, az ér belső átmérője (ürege) lecsökken, és emiatt a benne áramló vér mennyisége is a szokottnál kevesebb lesz. A folyamat egyaránt érintheti a kisebb és nagyobb artériákat (sőt, még magát az aortát, azaz a főverőeret, mely testünk legnagyobb átmérővel bíró artériája) és természetesen a vénákat is.
Az erek rugalmas falú „csövek”, melyek átmérője – az érfalban fellelhető izomelemeknek köszönhetően – kis határok között, a különféle neuro-hormonális hatásokra változhat. Az életkor előrehaladtával „törvényszerűen” is, de a különféle rizikófaktoroknak köszönhetően ennél jóval fokozottabb mértékben fellépő különféle érkárosító folyamatok következtében az erek rugalmassága csökken, a belső érfalra kitapadó plakkok pedig beszűkítik az erek lumenét.
Mi fokozhatja az érszűkület kialakulásának kockázatát?
A veleszületett hajlam (családi halmozódás), az életkor, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek a nőknél, ám ez a különbség hamar kiegyenlítődik a menopauza után) mellett az érszűkületnek számos olyan rizikótényezője ismert, amelyek tudatos életmóddal, kellő odafigyeléssel teljesen kiküszöbölhetők:

Egészségtelen táplálkozás: a magas koleszterin- és vérzsírszint az érszűkületek egyik legfőbb kiváltó tényezője, főként, ha egyéb rizikófaktorokkal (pl. magas vérnyomással) társul. A vérben keringő koleszterin és lipid „cseppecskék” fontos összetevői az erek átmérőjének szűkítéséért felelős úgynevezett meszes plakkoknak.
Magas vérnyomás: sok esetben előidézője az erek szűkületének, ilyenkor ugyanis az erek falán az állandóan emelkedett nyomás hatására mikrorepedések jönnek létre, melyek gyulladásos kaszkádot indíthatnak be, a kitapadó plakkok meszesedhetnek, és tovább növekedve igen nagyfokú lumencsökkenést idézhetnek elő.
Nem árt tudni azt sem, hogy kezelhetetlen magas vérnyomást okozhat a veséket ellátó artériás szakasz szűkülete, melyre érdemes minden hipertóniás betegnél gondolni, mert a két folyamat (a magas vérnyomás és az érszűkület) oda-vissza fokozatosan rontja egymást.
Cukorbetegség: a magas vércukorszint számos egyéb károsító hatása mellett az ereket és kisereket sem kíméli. Cukorbetegekben ráadásul a gyakori idegérintettség egyrészt differenciáldiagnosztikai nehézséget okoz, másrészt az erek károsodásának kezdeti tüneteit elfedve igencsak késlelteti az időben történő felismerhetőséget.

Dohányzás: a cigarettafüst rendkívül mérgező és egészségkárosító hatását ismerve meg sem lepődhetünk, hogy az érrendszerre kifejtett hatása sem jótékony.
A nikotin bizonyítottan érszűkületet okoz, és hozzájárul a vérrögképződéshez is.
Szerző: Udvari Fanni
Watson-coaching
A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.
GLP-1 és fogyás: hogyan segíthetnek a GLP-1 alapú készítmények a testsúlycsökkentésben?
Az elmúlt években egyre többet lehet hallani a GLP-1 alapú fogyásról, illetve azokról a gyógyszerekről, amelyek eredetileg a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére jelentek meg, de jelentős testsúlycsökkenést is előidézhetnek. A GLP-1 receptorokra ható készítmények az elhízás kezelésében is fontos szerepet kaptak, de alkalmazásuk minden esetben orvosi mérlegelést igényel.
Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?
A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.
Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel
Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.
Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet
A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.