Menü

Az érszűkület figyelmeztető jelei és kiváltó okai

Mint oly sok mindent az emberi szervezetben, az ereket is számos veszély fenyegeti, melyek az egyes szövetek, szervek súlyos károsodásának a kockázatát hordozzák magukban. Ezen károsodások közül az egyik leggyakoribb és legveszedelmesebb forma az érszűkület.

A testünket behálózó érrendszer biztosítja többek között azt, hogy az oxigénben és tápanyagban gazdag vér a legapróbb sejtjeinkhez is akadálytalanul eljuthasson, továbbá hogy onnan a salakanyag elszállítódjon és a használt vér mihamarabb felfrissülhessen.

Mi az az érszűkület?

Érszűkületről akkor beszélünk, amikor az adott ér átmérője az eredeti érték alá csökken, az ér belső átmérője (ürege) lecsökken, és emiatt a benne áramló vér mennyisége is a szokottnál kevesebb lesz. A folyamat egyaránt érintheti a kisebb és nagyobb artériákat (sőt, még magát az aortát, azaz a főverőeret, mely testünk legnagyobb átmérővel bíró artériája) és természetesen a vénákat is.

Az erek rugalmas falú „csövek”, melyek átmérője – az érfalban fellelhető izomelemeknek köszönhetően – kis határok között, a különféle neuro-hormonális hatásokra változhat. Az életkor előrehaladtával „törvényszerűen” is, de a különféle rizikófaktoroknak köszönhetően ennél jóval fokozottabb mértékben fellépő különféle érkárosító folyamatok következtében az erek rugalmassága csökken, a belső érfalra kitapadó plakkok pedig beszűkítik az erek lumenét.

Mi fokozhatja az érszűkület kialakulásának kockázatát?

A veleszületett hajlam (családi halmozódás), az életkor, a nem (a férfiak veszélyeztetettebbek a nőknél, ám ez a különbség hamar kiegyenlítődik a menopauza után) mellett az érszűkületnek számos olyan rizikótényezője ismert, amelyek tudatos életmóddal, kellő odafigyeléssel teljesen kiküszöbölhetők:

Egészségtelen táplálkozás: a magas koleszterin- és vérzsírszint az érszűkületek egyik legfőbb kiváltó tényezője, főként, ha egyéb rizikófaktorokkal (pl. magas vérnyomással) társul. A vérben keringő koleszterin és lipid „cseppecskék” fontos összetevői az erek átmérőjének szűkítéséért felelős úgynevezett meszes plakkoknak.

Magas vérnyomás: sok esetben előidézője az erek szűkületének, ilyenkor ugyanis az erek falán az állandóan emelkedett nyomás hatására mikrorepedések jönnek létre, melyek gyulladásos kaszkádot indíthatnak be, a kitapadó plakkok meszesedhetnek, és tovább növekedve igen nagyfokú lumencsökkenést idézhetnek elő.

Nem árt tudni azt sem, hogy kezelhetetlen magas vérnyomást okozhat a veséket ellátó artériás szakasz szűkülete, melyre érdemes minden hipertóniás betegnél gondolni, mert a két folyamat (a magas vérnyomás és az érszűkület) oda-vissza fokozatosan rontja egymást.

Cukorbetegség: a magas vércukorszint számos egyéb károsító hatása mellett az ereket és kisereket sem kíméli. Cukorbetegekben ráadásul a gyakori idegérintettség egyrészt differenciáldiagnosztikai nehézséget okoz, másrészt az erek károsodásának kezdeti tüneteit elfedve igencsak késlelteti az időben történő felismerhetőséget.

Dohányzás: a cigarettafüst rendkívül mérgező és egészségkárosító hatását ismerve meg sem lepődhetünk, hogy az érrendszerre kifejtett hatása sem jótékony.

A nikotin bizonyítottan érszűkületet okoz, és hozzájárul a vérrögképződéshez is.

Szerző: Udvari Fanni

Napégés után…

A nyár gyakori veszélye az erős UV-sugárzás, ami különösen veszélyes, hiszen percek alatt leéghetünk a napon. Ilyenkor kiemelten fontos, hogy kellő figyelmet fordítsunk a megelőzésre, ám ha már megtörtént a baj, akkor a napégett bőr ápolására.

Kemping a kertben

Szeretnéd átélni egy kemping hangulatát, de nincs rá lehetőséged, hogy elutazz otthonról? Rendezz be a kertedben egy sátrat, és éld át otthonról a szabadban töltött éjszaka autentikus hangulatát, az otthon közelségének előnyeivel fűszerezve!

Feszültséglevezetés? - Mire jó a stressz?

Azt hihetjük, hogy szükségünk van a stresszre, de közben mégis egyfajta negatív tényezőként gondolunk rá. Holott ha épp megfelelő nyomás helyezkedik ránk, az erőforrásainkat is jobban tudjuk beosztani. Nem utolsó sorban, a stresszes légkörben elért sikereink azok, amelyekre szívesen visszagondolunk: ezek a legnagyobb győzelmeink.

Amit a hosszú COVID jelenségről tudni érdemes

A COVID-19 világjárvány óta több millió ember fertőződött meg a hivatalos nevén SARS-CoV-2 vírussal. Míg sokan felépülnek a fertőzésből néhány héten belül, egyeseknél hosszabb távú tünetek jelentkeznek, amelyeket összefoglaló néven long COVID-nak nevezünk. Ebben a cikkben ezen jelenségről, annak tüneteiről, hatásairól és kezelési lehetőségeiről tudhatunk meg többet.

Vigyázzunk anyajegyeinkre nyáron!

Mindenki testén vannak anyajegyek. Van belőlük kisebb, nagyobb, kinek több, kinek kevesebb, de mindenkinek van. Általában a világos bőrűeknek több anyajegyük van, nekik 10-40 anyajegy is lehet a bőrükön, ami teljesen normális. Az anyajegyektől nem kell megijedni, de a rendszeres önvizsgálat, vizsgálat és szűrés nagyon fontos.