Menü

Pajzsmirigybetegség és sport

Pajzsmirigybetegségnél egyáltalán nem tilos a sporttevékenység, sőt! sokat javíthat az életmódváltással együtt elkezdett és rendszeresen végzett testmozgás. Pajzsmirigybetegségnél nemcsak az életmódváltás fontos, néhány mozgásforma segítséget jelent.

A pajzsmirigy csökkent működése, alulműködése esetén valószínűleg a testmozgáshoz való kedv múlik el elsőként, azonban a hízással járó betegségről tudni kell, hogy életmódváltással és rendszeres sporttal jól kezelhetőek a tünetek. Bár a betegség leggyakoribb tünetei közé tartozik a kimerültség, fáradékonyság, és ízületi fájdalmak, mégis felül kell ezeken kerekedjünk és elkezdeni a mozgást, mert a fizikai aktivitás segíthet enyhíteni a tüneteket és javítja a közérzetet.

Gyakorlatilag bármilyen testmozgás megengedett, ami jól esik, de leginkább az alacsony intenzitású aerobic és erősítő gyakorlatok bizonyulnak a legmegfelelőbbek pajzsmirigyproblémák esetén, nem pedig a nagyon megterhelő edzéstípusok.

Bizonyított, hogy heti 3 x 20 perc biciklizés, kocogás vagy séta csökkenti a fáradtságérzetet.

Nem alábecsülendő a séta, mely az egyik legkönnyebb testmozgás, óránként 200-250 kalóriát is égethetünk vele!

Ajánlott a jóga, mely nemcsak nyújtja, de erősíti is az izmokat, valamint segít megtanulni a helyes légzést. Több jógapóz kimondottan hatékonyan stimulálja a nyaki területet.

Az erősítő edzések, saját testsúlyos gyakorlatok már a haladóknak valók, nagyon sok kalóriát elégetnek, s utóégető hatásúak, nagyban segítik a fogyást.

Az ízületeket kíméli a vízben végzett mozgás, ezért a vízi aerobik sokaknak ajánlott zsírégető, erősítő mozgásforma. Az úszás remek zsírégető mozgásforma, így pajzsmirigy-alulműködés esetén segít az ideális testsúly elérésében.

Az elliptikus tréner segítségével az ízületek kímélése mellett erősíthető meg a test.

A kerékpározás javítja az állóképességet, védi az erek és a szív állapotát, mégis kíméli az ízületeket, a túra pedig növeli az erőnlétet, az izomerőt, és csökkenti a pajzsmirigybetegségek kockázataként számontartott depressziót, gondoljunk csak a szabad levegő, az erdő jótékony hatásaira.

A testmozgásnak nem kell kiemelten intenzívnek lennie, ám jó, ha kíméletesen, de alaposan átmozgat, erősít.

Már napi 30-40 perc mozgás is nagy mértékben hozzájárul a tünetek mérséklődéséhez, a testsúly csökkenéséhez, a közérzet javulásához, arról nem is beszélve, hogy javítja a hangulatot. Természetesen nagyon fontos a fokozatosság elve, s az, hogy mindig egyeztessen orvosával mielőtt bármiféle sporttevékenységbe kezdene, vagy táplálék-kiegészítő készítményt fogyasztana.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.

Narancsbőr ellen tudatosan – mit tehetünk a simább, feszesebb bőrért?

A narancsbőr sok nő számára ismerős jelenség, és gyakran még azoknál is megjelenik, akik rendszeresen sportolnak, egészségesen táplálkoznak és odafigyelnek a megfelelő folyadékbevitelre. Ez sokszor frusztráló lehet, hiszen úgy tűnhet, hogy minden erőfeszítés hiábavaló. A jó hír azonban az, hogy a cellulit kialakulása összetett folyamat, és nem kizárólag az életmódon múlik.

Miért tüsszentünk? – A szervezet egyik leggyorsabb védekező reflexe

A tüsszentés mindennapos jelenség, mindenkivel megtörténik, de miért is?

Legjobb gyakorlatok és teendők a visszér megelőzésére

A visszér sokáig az idősebb korosztály problémájának számított, ma azonban egyre több fiatal felnőtt is tapasztalja az első jeleit. Az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, a túlsúly, a genetikai hajlam vagy akár a várandósság is növelheti a kialakulásának kockázatát.