Menü

Pajzsmirigybetegség és sport

Pajzsmirigybetegségnél egyáltalán nem tilos a sporttevékenység, sőt! sokat javíthat az életmódváltással együtt elkezdett és rendszeresen végzett testmozgás. Pajzsmirigybetegségnél nemcsak az életmódváltás fontos, néhány mozgásforma segítséget jelent.

A pajzsmirigy csökkent működése, alulműködése esetén valószínűleg a testmozgáshoz való kedv múlik el elsőként, azonban a hízással járó betegségről tudni kell, hogy életmódváltással és rendszeres sporttal jól kezelhetőek a tünetek. Bár a betegség leggyakoribb tünetei közé tartozik a kimerültség, fáradékonyság, és ízületi fájdalmak, mégis felül kell ezeken kerekedjünk és elkezdeni a mozgást, mert a fizikai aktivitás segíthet enyhíteni a tüneteket és javítja a közérzetet.

Gyakorlatilag bármilyen testmozgás megengedett, ami jól esik, de leginkább az alacsony intenzitású aerobic és erősítő gyakorlatok bizonyulnak a legmegfelelőbbek pajzsmirigyproblémák esetén, nem pedig a nagyon megterhelő edzéstípusok.

Bizonyított, hogy heti 3 x 20 perc biciklizés, kocogás vagy séta csökkenti a fáradtságérzetet.

Nem alábecsülendő a séta, mely az egyik legkönnyebb testmozgás, óránként 200-250 kalóriát is égethetünk vele!

Ajánlott a jóga, mely nemcsak nyújtja, de erősíti is az izmokat, valamint segít megtanulni a helyes légzést. Több jógapóz kimondottan hatékonyan stimulálja a nyaki területet.

Az erősítő edzések, saját testsúlyos gyakorlatok már a haladóknak valók, nagyon sok kalóriát elégetnek, s utóégető hatásúak, nagyban segítik a fogyást.

Az ízületeket kíméli a vízben végzett mozgás, ezért a vízi aerobik sokaknak ajánlott zsírégető, erősítő mozgásforma. Az úszás remek zsírégető mozgásforma, így pajzsmirigy-alulműködés esetén segít az ideális testsúly elérésében.

Az elliptikus tréner segítségével az ízületek kímélése mellett erősíthető meg a test.

A kerékpározás javítja az állóképességet, védi az erek és a szív állapotát, mégis kíméli az ízületeket, a túra pedig növeli az erőnlétet, az izomerőt, és csökkenti a pajzsmirigybetegségek kockázataként számontartott depressziót, gondoljunk csak a szabad levegő, az erdő jótékony hatásaira.

A testmozgásnak nem kell kiemelten intenzívnek lennie, ám jó, ha kíméletesen, de alaposan átmozgat, erősít.

Már napi 30-40 perc mozgás is nagy mértékben hozzájárul a tünetek mérséklődéséhez, a testsúly csökkenéséhez, a közérzet javulásához, arról nem is beszélve, hogy javítja a hangulatot. Természetesen nagyon fontos a fokozatosság elve, s az, hogy mindig egyeztessen orvosával mielőtt bármiféle sporttevékenységbe kezdene, vagy táplálék-kiegészítő készítményt fogyasztana.

Miért dagad be a láb a hőségben – és mit tehetünk ellene?

A nyári forróság nemcsak fáradtságot, fokozott izzadást és folyadékvesztést okozhat, hanem sokak számára egy kellemetlen, mégis gyakori problémát is: a lábak és bokák megduzzadását. Sokan tapasztalják, hogy estére szűkebb lesz a cipőjük, feszül a bőrük, vagy nehezebbnek érzik a lábaikat.

Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük

Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.