Mi mindenre jó a meggy?
A cseresznye szezonját, a savanykás, de sokoldalúan felhasználható testvére követi, a meggy. A meggy tipikusan nem magyar gyümölcs, hiszen egész Európában jelen van, de Magyarországon a meggynek elég komoly történelme van. Valamint a Kelet-Európában termő fajták, teljesen eltérőek nyugati társaiktól.
A meggy történelme

A gyümölcs alapvetően Eurázsiából származik. Már az ókori görögök és rómaiak is kedvelték, de ebben a korszakban még nem különböztették meg a cseresznyétől. A meggyet már a honfoglaló magyarok is ismerhették. Azonban a ma is ismert, savanykás ízű gyümölcs, csak a 16.-17. században kezdett el elterjedni nálunk. A meggyel való történelmi rokonszenvünket, rengeteg településnév és vezetéknév is alátámasztja. Elég csak arra gondolni, hogy Medgyessy, Zalameggyes, Somogymeggyes valamint Meggyes falu a Vajdaságban.
Jellemzői
Fehér színű, apró virágai április közepe felé kezdenek el nyílni. A gyümölcs nyár elejére érik be, csonthéjas termése van és maga a gyümölcs bordós színű. Valójában nem csak a cseresznye a rokona, hanem a szilvafélékkel és a sárgabarackkal is rokonság köti össze.
Maga a gyümölcs külföldön kevésbé népszerű, ott legfőképp ipari körülmények között használják. Tehát konzervek, befőttek, meggylé készül belőle. Ugyanezek a termékek itthon is ismertek, de nálunk sokan szívesen fogyasztják magában is a gyümölcsöt. Érdekesség, hogy meggytermésben a világ élvonalában állunk, az első helyen Oroszország áll, a második helyen pedig Lengyelország és Törökország váltogatja egymást. Magyarország az előző évben a hetedik helyen állt.
Miért fogyasszunk meggyet?
10 dkg meggy kalóriatartalma, körülbelül 51 kcal. A gyümölcsnek a víztartalma 80-85 % között mozog. A meggy rendkívül gazdag vitaminokban és ásványi anyagokban. Serkenti az emésztést és az idegek működését is, emellett minimális mértékű vízhajtó hatása is van. A gyümölcs A és B vitaminban is gazdag, valamint a vérszegénység ellen is kiváló hatása van.

Mit készíthetünk belőle?
Készülhet belőle, meggyleves, gyümölcs, befőtt és kompót is. Emellett a meggy jó lehet, gyümölcsturmixokba, valamint gyümölcssalátába is.
A gyümölcsöt sütemények terén legtöbbször pitébe és rétesbe tesszük. Rendkívül jól harmonizál az étcsokoládéval és a mákkal. Hazánkban közismert még a meggylekvár, valamint a meggyszörp is. Emellett a gyümölcsből készülhet még meggybor, meggypálinka, valamint a rumos meggy is közismert.
Végül nézzünk meg néhány receptet a gyümölccsel:
Meggyes étcsokoládés csokitorta:
Hozzávalók:
A piskótához:
5 tojás
15 dkg cukor
10 dkg liszt
5 dkg kakaópor
1 csomag sütőpor
5 evőkanál víz
A krémhez:
15 dkg étcsokoládé
5 dl tejszín
2 evőkanál cukor
40 dkg kimagozott meggy
A díszítéshez:
pár szem megy
5 dkg étcsokoládé

Elkészítés: A piskótához az 5 tojásfehérjét a cukorral felverjük, közben a lisztet egy másik tálban a sütőporral és a kakaóporral jól elkeverjük. Kanalanként óvatosan hozzáadjuk a felvert habhoz az 5 tojássárgáját, a lisztes keveréket és az 5 evőkanál vizet. A masszát kivajazott és lisztezett (vagy sütőpapírral kibélelt) tortaformába öntjük, és előmelegített sütőben tűpróbáig sütjük.
Miközben a piskóta sül, elkészítjük a krémet. A tejszínt 2 részre osztjuk, 2dl-be beletördeljük az étcsokoládét, és lassú tűzön vagy a mikróban alacsony fokozaton megolvasztjuk. A maradék 3 dl-t pedig a cukorral felverjük. A megolvadt csokoládés krémet félretesszük hűlni. Kihűlés után óvatosan belekeverjük a felvert habba, így egy nagyon finom étcsokoládés krémet kapunk. A kihűlt piskótát 2 részre vágjuk, az egyik felét megkenjük a krém felével, és a meggy nagy részét (párat félreteszünk a díszítéshez) belenyomkodjuk a krémbe. Rátesszük a másik piskótalapot, és a maradék krémmel megkenjük a torta tetejét és oldalát is. Végül a félretett meggyel díszítjük, és étcsokoládét reszelünk rá. A végeredmény egy mutatós, és nagyon finom meggyes csokoládétorta.
Egyszerű meggyes pite, vagy kevert meggyes:

Hozzávalók:
20 dkg liszt
50 dkg meggy
50 dkg magozott meggy
20 dkg cukor
3 db tojás
1 csomag sütőpor
1 dl tej
0,5 dl olaj
Elkészítés: A tojássárgáját a cukorral, a vaníliás cukorral és a vajjal habosra keverjük. Hozzáadjuk a sütőporral elkevert lisztet, és a tejjel alaposan elkeverjük. A tojásfehérjéből kemény habot verünk, és óvatosan a masszához keverjük. A tésztát kikent, belisztezett magas tepsibe töltjük. Ezután rászórjuk a kimagozott meggyet, és előmelegített sütőben, megközelítőleg 160 fokon tűpróbáig sütjük.
Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában
A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.
Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni
Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.
Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?
A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.