Menü
  • Elme és lélek
  • Ne tabuként kezeljük a halált!

Ne tabuként kezeljük a halált!

Magyarországon még mindig nagy tabu övezi a halált és a haldoklást. Talán ez a legfőbb oka annak, hogy a betegek későn kerülnek az ellátásba, így a szükségesnél jóval többet szenvednek ők és szeretteik is, hiszen korábban is kaphatnának fájdalomcsillapító kezelést, valamint segítséget a gondozáshoz.

Jelentős előrelépés a 30 év alatt

„1991-ben Polcz Alaine-nel indítottuk el a végstádiumú daganatos betegek fájdalomcsillapító, tüneteket enyhítő ellátását. A kulcsszó számunkra akkor is és azóta is a méltóság: hogy a gyógyíthatatlan daganatos betegek életük utolsó szakaszát értékes emberként, fájdalmak nélkül, szeretetben élhessék” – idézi fel a kezdeteket dr. Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány orvos-igazgatója.

1991-ben a „hospice” kifejezés gyakorlatilag ismeretlen volt, ma viszont a lakosság fele már tudja, mit jelent. Közben több mint 300-ra nőtt a hospice-ágyak száma az országban, az orvosok és ápolók képzésébe pedig bekerült a végstádiumú daganatos betegek speciális tudást igénylő ellátása, a palliatív kezelés.

A Magyar Hospice Alapítvány 10 ágyas Budapest Hospice Háza volt az első olyan intézmény Magyarországon – s máig az egyetlen Budapesten –, amely nem kórházi osztályként végzi a végstádiumú betegek ellátását. „A hospiceház Nyugat-Európa több országában elterjedt, az ingyenesség elvén alapuló intézmény. Lényege, hogy kevés ággyal működik, s az ott fekvő betegekre megfelelő figyelem és az életvégi ellátáshoz szükséges szakértelem jut. Ahhoz, hogy ezt fenntarthatóan tudjuk működtetni, egyre nagyobb a jelentősége a részünkre felajánlott szja 1%-oknak is” – mutat rá a társadalom támogatásának fontosságára dr. Muszbek Katalin.

A hospice jelene és jövője

A Magyar Hospice Alapítvány ma egyszerre körülbelül 70 embernek tud otthoni ellátást nyújtani. A betegekhez rendszeresen kijárnak a hospice-team tagjai: orvos, ápoló, gyógytornász, ha szükséges pszichológus, dietetikus, vagy akár önkéntes. A „Fogd a kezem” gyerekhospice-szolgálatuk az egyetlen otthoni segítség a halállal fenyegető betegséggel élő vagy végstádiumú beteg gyermekeket ápoló családoknak.

A jubileumi évben szeretnék kialakítani az életvégi kísérés rendszerét, vagyis azt, hogy kiképzett laikusok támogassák az élete végéhez közeledő beteget és családját. „Még ebben az évben elindítjuk a verbálisan már nem kommunikáló betegeink számára a zeneterápiát, mert a zene pozitív élményt ad számukra. A zenén keresztül kontaktusba tudnak lépni a családjukkal, a külvilággal.” – ismerteti a terveket dr. Muszbek Katalin.

A 30 év bebizonyította, a végstádiumú betegeknek különösen nagy szükségük van olyan ellátórendszerre, amely a betegre és nem a betegségre, a családra és nem csak az egyénre, a lélekre és nem csak a testre fókuszál.

  • A rovat további cikkei

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.

A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja

Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.

Nem tudok lefogyni, pedig szeretnék – A fogyás pszichés akadályai

Sokan érzik úgy, hogy minden vágyuk a fogyás, mégsem képesek tartós eredményt elérni. Hiába az elhatározás, a diéta és a motiváció, valami újra és újra megakadályozza az életmódváltást. A fogyás pszichés akadályai gyakran jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban. De miért olyan nehéz lefogyni, ha valóban szeretnénk?

Mit tehetünk a demencia ellen? A megelőzés már jóval idősebb kor előtt elkezdődhet

A demencia sok család számára már nem egy távoli, ismeretlen betegség. Elég csak egy idős hozzátartozóra gondolni, aki korábban mindenre emlékezett, pontosan tudta, mikor kinek van a születésnapja, vagy éppen ugyanazt a történetet mesélte el újra és újra – aztán egyszer csak bizonytalanná váltak ezek az emlékek. Ilyenkor az ember óhatatlanul elgondolkodik azon, vajon lehetett volna-e bármit tenni korábban, és mi az, amit mi magunk megtehetünk azért, hogy minél tovább megőrizzük szellemi frissességünket.