Menü
  • Elme és lélek
  • Ne tabuként kezeljük a halált!

Ne tabuként kezeljük a halált!

Magyarországon még mindig nagy tabu övezi a halált és a haldoklást. Talán ez a legfőbb oka annak, hogy a betegek későn kerülnek az ellátásba, így a szükségesnél jóval többet szenvednek ők és szeretteik is, hiszen korábban is kaphatnának fájdalomcsillapító kezelést, valamint segítséget a gondozáshoz.

Jelentős előrelépés a 30 év alatt

„1991-ben Polcz Alaine-nel indítottuk el a végstádiumú daganatos betegek fájdalomcsillapító, tüneteket enyhítő ellátását. A kulcsszó számunkra akkor is és azóta is a méltóság: hogy a gyógyíthatatlan daganatos betegek életük utolsó szakaszát értékes emberként, fájdalmak nélkül, szeretetben élhessék” – idézi fel a kezdeteket dr. Muszbek Katalin, a Magyar Hospice Alapítvány orvos-igazgatója.

1991-ben a „hospice” kifejezés gyakorlatilag ismeretlen volt, ma viszont a lakosság fele már tudja, mit jelent. Közben több mint 300-ra nőtt a hospice-ágyak száma az országban, az orvosok és ápolók képzésébe pedig bekerült a végstádiumú daganatos betegek speciális tudást igénylő ellátása, a palliatív kezelés.

A Magyar Hospice Alapítvány 10 ágyas Budapest Hospice Háza volt az első olyan intézmény Magyarországon – s máig az egyetlen Budapesten –, amely nem kórházi osztályként végzi a végstádiumú betegek ellátását. „A hospiceház Nyugat-Európa több országában elterjedt, az ingyenesség elvén alapuló intézmény. Lényege, hogy kevés ággyal működik, s az ott fekvő betegekre megfelelő figyelem és az életvégi ellátáshoz szükséges szakértelem jut. Ahhoz, hogy ezt fenntarthatóan tudjuk működtetni, egyre nagyobb a jelentősége a részünkre felajánlott szja 1%-oknak is” – mutat rá a társadalom támogatásának fontosságára dr. Muszbek Katalin.

A hospice jelene és jövője

A Magyar Hospice Alapítvány ma egyszerre körülbelül 70 embernek tud otthoni ellátást nyújtani. A betegekhez rendszeresen kijárnak a hospice-team tagjai: orvos, ápoló, gyógytornász, ha szükséges pszichológus, dietetikus, vagy akár önkéntes. A „Fogd a kezem” gyerekhospice-szolgálatuk az egyetlen otthoni segítség a halállal fenyegető betegséggel élő vagy végstádiumú beteg gyermekeket ápoló családoknak.

A jubileumi évben szeretnék kialakítani az életvégi kísérés rendszerét, vagyis azt, hogy kiképzett laikusok támogassák az élete végéhez közeledő beteget és családját. „Még ebben az évben elindítjuk a verbálisan már nem kommunikáló betegeink számára a zeneterápiát, mert a zene pozitív élményt ad számukra. A zenén keresztül kontaktusba tudnak lépni a családjukkal, a külvilággal.” – ismerteti a terveket dr. Muszbek Katalin.

A 30 év bebizonyította, a végstádiumú betegeknek különösen nagy szükségük van olyan ellátórendszerre, amely a betegre és nem a betegségre, a családra és nem csak az egyénre, a lélekre és nem csak a testre fókuszál.

  • A rovat további cikkei

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat

Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.