Menü
  • Elme és lélek
  • Módszerek a memória megőrzésére

Módszerek a memória megőrzésére

A memóriazavart egykor az idősek betegségének hívták, a legújabb vizsgálatok azonban azt mutatják, hogy egyre több fiatal küzd hasonló problémákkal.

Mi magunk is sokat tehetünk a szellemi frissesség fenntartásáért.

A gyógyszeres kezelés mellett a beteg sokat tehet annak érdekében, hogy minél tovább megőrizze tiszta gondolkodását. A betegség lefolyása lassítható művészeti tevékenységgel (például festéssel, zenével, tánccal), barkácsolással, keresztrejtvény fejtéssel.

Sokáig lassítja a betegség előrehaladását a kertészkedés, főzés, természetjárás, vallásgyakorlás. A zene aktivizálhatja, motiválhatja, vagy megnyugtathatja a beteget. A feldíszített asztal, finom étel örömet okozhat.

Hetente legalább 2 alkalommal érdemes memóriajavító foglalkozásokat végezni hozzátartozóval vagy ápolóval. Ezek időtartama 30-45 perc. Ilyenkor meg kell beszélni, hogy milyen nap van, milyen hónap és évszak. Fel kell sorolni a személyes adatait, lakcímet, felidézni, hogy mit evett aznap és az előző napon. Elő kell venni az újságokat és megbeszélni az aktuális híreket, politikai helyzeteket. Ezt követően ki kell térni régebbi dolgokra, emlékekre: felidézni fontosabb családi eseményeket, évfordulókat, munkatársakat, korábbi foglalkozással kapcsolatos dolgokat. Végül érdemes együtt elénekelni egy olyan, érzelmileg fontos dalt, amit minden foglalkozáson el fognak énekelni. A foglalkozások alatt hasznos olyan zenét bekapcsolni, amit szeretünk. Ezek a foglalkozások bizonyítottan segítik évekre megtartani a beteg tájékozottságát, saját személyiségét.

Memóriazavar esetén sok dologgal megkönnyíthetjük a mindennapjainkat.

Érdemes rekeszes gyógyszeres dobozokat használni és előre kigyógyszerelni egy hétre, mert így megállapítható, hogy bevettük-e a napi gyógyszereinket vagy sem. Javasolt beszerezni egy nagyméretű naptárt, és azon bejelölni a találkozókat, ünnepnapokat, elintéznivalók listáját, hogy ne legyen semmi sem váratlan. Az eseményeket színessel, az aktuális napot minden nap X-szel javasolt bejelölni a naptárban. Érdemes előre megtervezni a napi teendőket. Időt kell biztosítani az étkezésre, játékokra, társas programokra és csendes pihenőre. A korábban rutinosan elvégzett feladatokra a korábbiakhoz képest több időt kell szánni.

Érdemes másolatot készíteni a kulcsokról, mindegyiknek legyen egyértelmű felcímkézett helye. Az egyértelműen megjelölt konyhai fiókokkal, ruhásszekrénnyel könnyebb bánni. Gondolja át, hogy alakítsa át környezetet, hogy kényelmesebben boldoguljon. Olyan háztartási gépeket szerezzen be, amik egy idő után maguktól is kikapcsolnak.

A legfontosabb, hogy a memória zavarral küszködő ember mindig maradjon tevékeny! Az embert a munka tette emberré, és a semmittevés előbbre hozza a leépülést.

Szerző: Udvari Fanni

  • A rovat további cikkei

Érzelmi elhanyagolás – amikor a kapcsolatban nem a veszekedés fáj a legjobban

Sokan úgy gondolják, hogy egy kapcsolat akkor rossz, ha sok a vita vagy a konfliktus. Pedig az egyik legfájdalmasabb probléma gyakran nem a hangos veszekedés, hanem az érzelmi elhanyagolás. Ez alatt azt értjük, amikor az egyik fél hosszabb időn keresztül nem kap elegendő figyelmet, törődést, megértést vagy érzelmi támogatást. A kapcsolat kívülről működőnek tűnhet, mégis mindkét fél egyre magányosabbnak érezheti magát.

Mit csinál egy párkapcsolati coach?

A párkapcsolati coach olyan szakember, aki segít az egyéneknek és a pároknak kapcsolatuk fejlesztésében, a kommunikáció javításában és a konfliktusok hatékony kezelésében. A coaching egy célorientált folyamat, amelynek középpontjában nem a múlt részletes elemzése, hanem a jelenlegi helyzet megértése és a jövőre irányuló megoldások kidolgozása áll.

Hiperaktivitás és képernyőidő – kölcsönösen hatnak egymásra?

A digitális eszközök térnyerésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy a mobiltelefonok és a tabletek milyen hatással vannak a gyerekek viselkedésére. Sokan úgy vélik, hogy az elektronikus készülékek túlzott használata áll a figyelemzavar hátterében, a jelenség azonban ennél jóval összetettebb.

„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?

Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.

Miért gondoljuk túl az életünket? Így állítható meg a végtelen agyalás

Egy félreérthető üzenet, egy fontos állásinterjú vagy egy összetett szituáció is elég ahhoz, hogy akár napokon át ugyanazokon a kérdéseken rágódjunk. Az állandó túlgondolás azonban ritkán visz közelebb a megfelelő lépéshez. Miért vagyunk hajlamosak erre, és mit tehetünk azért, hogy ne ragadjunk bele a folyamatos agyalásba?