Menü

A higanymérgezésről

A higany széles körben használt, rendkívül veszélyes nehézfém, mellyel főként a fogászati tömésekben, a hőmérőkben, és egyes halakban találkozhatunk – különösen a cápákban, a királymakrélában, a kardhalban és a tonhalban.

A szervetlen higany a halakban rendkívül mérgező metil-higany formájában halmozódik fel. Ezért ezeket a halfajokat terhesség idején tilos fogyasztani, mert károsíthatják a magzatot, de nem ajánlott gyerekeknek sem, férfiaknál pedig sterilitást okozhat.

Mivel a szemlencsében halmozódik fel, szürkehályog kialakulását is eredményezheti. A világon azokban a régiókban, ahol a higany fertőzött halak jelentik az étrend fő részét – például az Amazonas mentén élő közösségeknél - különösen sokan szenvednek és vakulnak meg a higanymérgezés miatt.

A higany halláskárosító hatása szintén bizonyított emberekben, állatokban egyaránt. A higanymérgezés okozta neurológiai szindróma, az ún. Minamata-kór egyik fő tünete a hallásromlás, illetve siketség. A mérgezés korai stádiumában a belső fülben lévő csigában okozhat elváltozást, a későbbi szakaszban már idegi károsodást is kiválthat.

Mi a higanymérgezés?

A Minamata-kór higanymérgezés okozta neurológiai szindróma. Tünetei közé tartozik a végtagzsibbadás, általános izomgyengeség, látászavar. Súlyos esetben bénulás, kóma léphet fel, majd halált okoz. A terhes nőket érő higanymérgezés a gyermeknél veleszületett Minamata-szindrómát és fejlődési rendellenességeket okozhat. A halak húsa rendkívül gazdag fehérjében és más hasznos tápanyagokban, például omega-3 zsírsavakban és D-vitaminban, és közben elenyésző a zsírtartalma. Ez mind pozitív, de a tengerek szennyezettségének következtében a halhús higanyt és más káros anyagokat is tartalmazhat.

A betegség először 1956-ban, egy japán kisvárosban, Minamatában ütötte fel a fejét, erről a településről kapta a nevét is. Egy helyi vegyi üzem, a Chisso vállalat nehézfém-hulladékkal szennyezte a tengert. A szervetlen higany az iszap baktériumai hatására mérgező metil-higannyá alakult. A környék lakóinak fő táplálékforrásai halak és a kagylók voltak, a méreg így került be a szervezetükbe. Eleinte a macskákon tapasztalták a tüneteket - az állatok remegtek, köröztek, megbénultak és elpusztultak -, majd később az emberek is megbetegedtek. A vállalat igyekezett eltusolni a környezetszennyezési ügyet, csak a betegek összefogása, perek sokasága, sztrájkok, civil megmozdulások és tüntetések vezettek eredményre.

Végül elismerték a bűnösségüket, szennyvíztisztítót építettek, illetve kártérítést fizettek több mint tízezer áldozatnak.

Szerző: Udvari Fanni

Az erdő titkos kincse

A tavasz egyik legnépszerűbb vadon termő növénye a medvehagyma, amely friss, fokhagymára emlékeztető ízével és jótékony hatásaival egyre több konyhában kap helyet. Ez az erdőkben megjelenő zöld növény nemcsak ízletes, hanem vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdag. Nem véletlen, hogy sokan a tavaszi megújulás egyik természetes szuperélelmiszereként tekintenek rá.

Miért hálálják meg a növények a tavaszi metszést?

A tavasz a kert egyik legfontosabb időszaka, amikor a fák és bokrok gondozása meghatározza az egész év fejlődését. A metszés segít eltávolítani a sérült ágakat, formát ad a növényeknek, és hozzájárul az egészséges növekedéshez. Egy jól időzített metszéssel a kert hosszú távon szebb és termékenyebb lehet.

Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell

A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.

Gyógynövények a kiskertben – mit érdemes ültetni Magyarországon

Szerencsére egyre többen nyúlnak vissza az ősi gyógyászathoz, ezzel együtt pedig a gyógynövényekhez, melyek közül sok hasznos növény megél Magyarországon is.

Wild yam - mi ez a növény és mire használják?

Sokat hallani, hogy a természetben ott a segítség minden bajra, hát így van ez ezzel a különleges növénnyel, a wild yam-mel is. Nézzük, miről van szó.