Menü

A higanymérgezésről

A higany széles körben használt, rendkívül veszélyes nehézfém, mellyel főként a fogászati tömésekben, a hőmérőkben, és egyes halakban találkozhatunk – különösen a cápákban, a királymakrélában, a kardhalban és a tonhalban.

A szervetlen higany a halakban rendkívül mérgező metil-higany formájában halmozódik fel. Ezért ezeket a halfajokat terhesség idején tilos fogyasztani, mert károsíthatják a magzatot, de nem ajánlott gyerekeknek sem, férfiaknál pedig sterilitást okozhat.

Mivel a szemlencsében halmozódik fel, szürkehályog kialakulását is eredményezheti. A világon azokban a régiókban, ahol a higany fertőzött halak jelentik az étrend fő részét – például az Amazonas mentén élő közösségeknél - különösen sokan szenvednek és vakulnak meg a higanymérgezés miatt.

A higany halláskárosító hatása szintén bizonyított emberekben, állatokban egyaránt. A higanymérgezés okozta neurológiai szindróma, az ún. Minamata-kór egyik fő tünete a hallásromlás, illetve siketség. A mérgezés korai stádiumában a belső fülben lévő csigában okozhat elváltozást, a későbbi szakaszban már idegi károsodást is kiválthat.

Mi a higanymérgezés?

A Minamata-kór higanymérgezés okozta neurológiai szindróma. Tünetei közé tartozik a végtagzsibbadás, általános izomgyengeség, látászavar. Súlyos esetben bénulás, kóma léphet fel, majd halált okoz. A terhes nőket érő higanymérgezés a gyermeknél veleszületett Minamata-szindrómát és fejlődési rendellenességeket okozhat. A halak húsa rendkívül gazdag fehérjében és más hasznos tápanyagokban, például omega-3 zsírsavakban és D-vitaminban, és közben elenyésző a zsírtartalma. Ez mind pozitív, de a tengerek szennyezettségének következtében a halhús higanyt és más káros anyagokat is tartalmazhat.

A betegség először 1956-ban, egy japán kisvárosban, Minamatában ütötte fel a fejét, erről a településről kapta a nevét is. Egy helyi vegyi üzem, a Chisso vállalat nehézfém-hulladékkal szennyezte a tengert. A szervetlen higany az iszap baktériumai hatására mérgező metil-higannyá alakult. A környék lakóinak fő táplálékforrásai halak és a kagylók voltak, a méreg így került be a szervezetükbe. Eleinte a macskákon tapasztalták a tüneteket - az állatok remegtek, köröztek, megbénultak és elpusztultak -, majd később az emberek is megbetegedtek. A vállalat igyekezett eltusolni a környezetszennyezési ügyet, csak a betegek összefogása, perek sokasága, sztrájkok, civil megmozdulások és tüntetések vezettek eredményre.

Végül elismerték a bűnösségüket, szennyvíztisztítót építettek, illetve kártérítést fizettek több mint tízezer áldozatnak.

Szerző: Udvari Fanni

Villámlás és mennydörgés – tudod, mit kell tenned?

Mindenki találkozott már olyan viharral, ami hangos dörgéssel és villámlással járt, de vajon mindenki tudja e, hogy ilyenkor mit kell tenni?

Miért ilyen sekély a Balaton?

A Balaton Európa egyik legsekélyebb tava, de vajon miért alakult így, és hogyan befolyásolja ezt a jövőben a klímaváltozás? A „magyar tenger” különleges geológiai múltja és a globális felmelegedés hatásai olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek túlmutatnak a nyaralás élményén.

Kerti túlélőkalauz: mit tehetünk a perzselő hőség ellen?

A nyári hónapok egyre forróbbak, és a hosszan tartó hőség nemcsak minket, hanem a kertjeinket is próbára teszi. A kiszáradt fű, a lekókadt virágok és az elsárgult levelek látványa minden kerttulajdonos rémálma! Mit tehetünk a perzselő hőség ellen?

Hűsítő nyári gyógynövények

A gyógynövények sokasága elérhető akár egy szépen kialakított, parkosított kertben is, vagy a konyhakertben, többet használhatunk a nyári melegben is.

Komposztálás – a természet körforgása otthon

A komposztálás nem csupán egy zöld hóbort – valójában az egyik legegyszerűbb és leghasznosabb módja annak, hogy csökkentsük a háztartási hulladék mennyiségét, miközben értékes tápanyagot adunk vissza a természetnek.