Menü

Albérlet vagy kollégium?

Olyan dilemma ez amivel minden egyetemista, egyes esetekben már középiskolás találkozik. A felvételi utáni napokban elindul a nagy albérlet vagy kollégium vadászat, azonban érdemes kicsit előre gondolkodni és felmérni, hogy melyik városban melyik lehetőségek érik meg a legjobban.

Amikor felvettek az egyetemre, egy új városba, ahol tényleg senkit sem ismertem, számomra egyértelmű volt, hogy kollégiumba szeretnék költözni. Akár a vidéki nagyvárosok, akár Budapest lehetőségeit nézzük bőven van honnan válogatni, kezdve az egyetemi kollégiumoktól és szakkollégiumoktól, a magán vagy egyházi fenntartásúakig. A végső döntés, alapos utánajárást igényel, mert nem mindegy, hogy az ember hol hajtja álomra a fejét.

Elsőéves egyetemistaként véleményem szerint a kollégium éri meg, anyagi és szociális értelemben is. A felsőbb évesek, akik szintén ott laknak, bármilyen jellegű kérdésben segítségre lehetnek.

A kollégium ezek mellett olyan készségek elsajátításában is segíthet, mint a csapatmunka, a felelősségvállalás és az alkalmazkodás másik igényeihez. Sokszor nem egy leányálom, de sok mindent lehet belőle tanulni.

Ahogy telnek az egyetemi évek, sokan kezdenek albérlet után nézni. Alapképzésen a harmadév már a szakdolgozatról, szakmai gyakorlatokról és végül a záróvizsgáról szól, ezért már nagyobb szükség lehet egy saját zugra, ahol nyugodtan lehet dolgozni. Albérletbe költözni, olyan mint egy következő szintre lépni, amire szerintem a kollégium tökéletesen fel tud készíteni. Az önállósodás következő lépcsőfoka ez, amikor már – igaz többen együtt – de tulajdonképpen egy saját háztartást vezet az ember. Új és sokszor nagyobb kihívás, de ez már tényleg a felnőtté válás kapuját jelenti.

A jelenlegi járványhelyzet a kollégiumokat sem kíméli, sok egyetemista már három hónapja otthon tanul. A koronavírus ezt is felborította és most már kicsit jobban megérheti albérletben lakni, mert nagyobb függetlenséget ad a korlátozásoktól.

A lakhatás körüli problémák mindig ott vannak az ember fejében, egyetem alatt is, de ha vannak jó kollégiumi, majd jó albérlet lehetőségek, akkor azokat érdemes megragadni.

Tetoválás hosszú távon: így marad szép és élénk a mintád

Napjainkban a tetoválás már nem számít különlegességnek: egyre több ember dönt úgy, hogy kisebb vagy akár nagyobb mintákkal díszíti testét. Bár hazánkban nincs mélyen gyökerező kulturális hagyománya, a tetoválás mára az önkifejezés egyik népszerű formájává vált.

A főnök a munkahelyi légkört meghatározza

A munkahelyi légkör és a dolgozók közérzete nagymértékben függ a vezető személyiségétől és vezetési stílusától. Egy jó főnök képes motiválni, támogatni és irányt mutatni, míg egy rossz főnök jelenléte romboló hatású lehet. A rossz vezetés nem csupán a hatékonyságot csökkenti, hanem hosszú távon súlyos lelki és testi problémákat is okozhat a munkavállalóknál.

Amikor a kattintás nem véletlen – hogyan vesznek rá az online vásárlásra?

Az online térben szinte lehetetlen elkerülni a reklámokat. Böngészés közben, közösségi oldalakon, videók előtt vagy akár egy ártatlannak tűnő hírportálon is folyamatosan találkozunk velük.

A csoportos fitneszórák legfontosabb szabályai

A csoportos fitneszórák népszerűsége évről évre növekszik, hiszen motiváló közösségi élményt, szakértői irányítást és változatos edzésformákat kínálnak. Ahhoz azonban, hogy ezek az órák biztonságosak, hatékonyak és minden résztvevő számára élvezetesek legyenek, elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok betartása.

Mikor nem kell borravalót adni?

A borravaló kérdése sokak számára érzékeny téma, különösen azért, mert a társadalmi szokások és az üzleti etikett országonként és szakterületenként is eltérőek lehetnek. Bár a vendéglátásban a borravaló szinte kötelezőnek tűnik, számos olyan helyzet van, amikor egyáltalán nem szükséges, sőt bizonyos esetekben nem is etikus.