Menü

Albérlet vagy kollégium?

Olyan dilemma ez amivel minden egyetemista, egyes esetekben már középiskolás találkozik. A felvételi utáni napokban elindul a nagy albérlet vagy kollégium vadászat, azonban érdemes kicsit előre gondolkodni és felmérni, hogy melyik városban melyik lehetőségek érik meg a legjobban.

Amikor felvettek az egyetemre, egy új városba, ahol tényleg senkit sem ismertem, számomra egyértelmű volt, hogy kollégiumba szeretnék költözni. Akár a vidéki nagyvárosok, akár Budapest lehetőségeit nézzük bőven van honnan válogatni, kezdve az egyetemi kollégiumoktól és szakkollégiumoktól, a magán vagy egyházi fenntartásúakig. A végső döntés, alapos utánajárást igényel, mert nem mindegy, hogy az ember hol hajtja álomra a fejét.

Elsőéves egyetemistaként véleményem szerint a kollégium éri meg, anyagi és szociális értelemben is. A felsőbb évesek, akik szintén ott laknak, bármilyen jellegű kérdésben segítségre lehetnek.

A kollégium ezek mellett olyan készségek elsajátításában is segíthet, mint a csapatmunka, a felelősségvállalás és az alkalmazkodás másik igényeihez. Sokszor nem egy leányálom, de sok mindent lehet belőle tanulni.

Ahogy telnek az egyetemi évek, sokan kezdenek albérlet után nézni. Alapképzésen a harmadév már a szakdolgozatról, szakmai gyakorlatokról és végül a záróvizsgáról szól, ezért már nagyobb szükség lehet egy saját zugra, ahol nyugodtan lehet dolgozni. Albérletbe költözni, olyan mint egy következő szintre lépni, amire szerintem a kollégium tökéletesen fel tud készíteni. Az önállósodás következő lépcsőfoka ez, amikor már – igaz többen együtt – de tulajdonképpen egy saját háztartást vezet az ember. Új és sokszor nagyobb kihívás, de ez már tényleg a felnőtté válás kapuját jelenti.

A jelenlegi járványhelyzet a kollégiumokat sem kíméli, sok egyetemista már három hónapja otthon tanul. A koronavírus ezt is felborította és most már kicsit jobban megérheti albérletben lakni, mert nagyobb függetlenséget ad a korlátozásoktól.

A lakhatás körüli problémák mindig ott vannak az ember fejében, egyetem alatt is, de ha vannak jó kollégiumi, majd jó albérlet lehetőségek, akkor azokat érdemes megragadni.

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Elfek a polcon, csínyek a lakásban

Sokan ismerik a kis csínytevő manókat, melyek decemberben forgatják fal a lakásunkat, mindennapos jókedvet hozva.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.