Kicsoda az, aki „workaholic”?
- Dátum: 2021.02.22., 18:43
- Nagypál Bíborka Anna
- betegség, család, egészség, függőség, kapcsolat, kezelés, munka, munkamánia, terápia
A szenvedélyek és függőségek sok ember és a környezetükben élők életét is megnehezíti, sőt van, hogy fenekestől felborul az egész addigi életvitelük. És bizony egy munkamániás vagy másnéven workaholic is komoly függőségben szenved.

Amikor függőségekről beszélünk, akkor általában olyan szenvedélybetegségekre gondolunk, amikor valaki egy kémiai anyagtól függ, például cigarettától, alkoholtól vagy kábítószertől. Az ilyen jellegű függőséget szerfüggőségnek nevezik. Amikor valaki egy viselkedési mintát annyira elsajátít, hogy már a saját szükségleteit is háttérbe szorítja, az valamiféle viselkedési függőségben szenved. Ilyen a játékfüggőség, edzéstől való függés, és bizonyára valakinek a szakmája, munkája is képes szenvedéllyé (jobb esetben) majd függőséggé válni.
A workaholic több időt tölt a munkahelyén az optimálisnál, van, hogy 10-12 órát dolgozik. Még ha pihenője van akkor is dolgozik, ha ezt nem teheti meg, akkor rendkívül ideges. Az első helyen számára a munka és a karrier áll, a család és az egészség csak hátrébb helyezkedhet el. Azt gondolhatnánk, hogy rendes munkával nem árthat magának az ember, azonban ez nem így van. Ugyanazokat a viselkedési mintákat produkálja egy munkamániás, mint egy másik szenvedélybeteg.

A függőség visszavezethető megfelelési kényszerhez, hiszen az ilyen ember életéből hiányzik a megbecsülés, vagy esetleg a munkahelyén nem elég jó a fizetés. Bele kerül egy ördögi körbe: minél többet vállal, annál jobb, és ha minél kevesebb hely van a határidőnaplóban, annál elfoglaltabb és fontosabbnak érezheti magát az illető. Ebből már nehéz kilépni, a workaholic folyton magára vállal mindent, sőt később automatikusan megkapja a feladatokat. Állandó teljesítménykényszer alá kerül, ami folytonos szorongást jelent számára. Túlterheli a szervezetét, elhanyagolja a családját, később fizikai tünetek jelentkeznek. Kutatások alapján a munkamániás embereknél nagyobb a szívinfarktus kockázata is.
Köthető a flow-jelenségéhez is: a flow egy olyan érzés, tudatállapot, amikor sikeresnek, kreatívnak, racionálisnak érzed magad. Amikor valaki a munkája során érzi, hogy remekül teljesít, imádja csinálni a szakmáját, akkor számára a karrierépítés egy élmény és nem kényszer. Úgy válhat valaki addiktívvé, hogy munkája során jelentkezik a flow-érzés, ezt pedig egy pozitív élmény, minél többször tapasztalni akarja. Innen pedig egyenes a lefele vezető út.

Nagyon fontos minden függőség felismerésénél szakember segítségét hívni. A munkamániás embernek meg kell tanulnia nemet mondani, egyre kevesebb feladatot vállalni. Terápiák segítségével felismerhető, kezelhető és tudatosítható a függőség. Akár házasságokat, kapcsolatokat is megmenthet, ha időben észreveszik a tüneteket.
Nagypál Anna
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.