Kicsoda az, aki „workaholic”?
- Dátum: 2021.02.22., 18:43
- Nagypál Bíborka Anna
- betegség, család, egészség, függőség, kapcsolat, kezelés, munka, munkamánia, terápia
A szenvedélyek és függőségek sok ember és a környezetükben élők életét is megnehezíti, sőt van, hogy fenekestől felborul az egész addigi életvitelük. És bizony egy munkamániás vagy másnéven workaholic is komoly függőségben szenved.
Amikor függőségekről beszélünk, akkor általában olyan szenvedélybetegségekre gondolunk, amikor valaki egy kémiai anyagtól függ, például cigarettától, alkoholtól vagy kábítószertől. Az ilyen jellegű függőséget szerfüggőségnek nevezik. Amikor valaki egy viselkedési mintát annyira elsajátít, hogy már a saját szükségleteit is háttérbe szorítja, az valamiféle viselkedési függőségben szenved. Ilyen a játékfüggőség, edzéstől való függés, és bizonyára valakinek a szakmája, munkája is képes szenvedéllyé (jobb esetben) majd függőséggé válni.
A workaholic több időt tölt a munkahelyén az optimálisnál, van, hogy 10-12 órát dolgozik. Még ha pihenője van akkor is dolgozik, ha ezt nem teheti meg, akkor rendkívül ideges. Az első helyen számára a munka és a karrier áll, a család és az egészség csak hátrébb helyezkedhet el. Azt gondolhatnánk, hogy rendes munkával nem árthat magának az ember, azonban ez nem így van. Ugyanazokat a viselkedési mintákat produkálja egy munkamániás, mint egy másik szenvedélybeteg.
A függőség visszavezethető megfelelési kényszerhez, hiszen az ilyen ember életéből hiányzik a megbecsülés, vagy esetleg a munkahelyén nem elég jó a fizetés. Bele kerül egy ördögi körbe: minél többet vállal, annál jobb, és ha minél kevesebb hely van a határidőnaplóban, annál elfoglaltabb és fontosabbnak érezheti magát az illető. Ebből már nehéz kilépni, a workaholic folyton magára vállal mindent, sőt később automatikusan megkapja a feladatokat. Állandó teljesítménykényszer alá kerül, ami folytonos szorongást jelent számára. Túlterheli a szervezetét, elhanyagolja a családját, később fizikai tünetek jelentkeznek. Kutatások alapján a munkamániás embereknél nagyobb a szívinfarktus kockázata is.
Köthető a flow-jelenségéhez is: a flow egy olyan érzés, tudatállapot, amikor sikeresnek, kreatívnak, racionálisnak érzed magad. Amikor valaki a munkája során érzi, hogy remekül teljesít, imádja csinálni a szakmáját, akkor számára a karrierépítés egy élmény és nem kényszer. Úgy válhat valaki addiktívvé, hogy munkája során jelentkezik a flow-érzés, ezt pedig egy pozitív élmény, minél többször tapasztalni akarja. Innen pedig egyenes a lefele vezető út.
Nagyon fontos minden függőség felismerésénél szakember segítségét hívni. A munkamániás embernek meg kell tanulnia nemet mondani, egyre kevesebb feladatot vállalni. Terápiák segítségével felismerhető, kezelhető és tudatosítható a függőség. Akár házasságokat, kapcsolatokat is megmenthet, ha időben észreveszik a tüneteket.
Nagypál Anna
Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik
Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.
A társasjáték terápiás ereje
A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk
A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).