Kicsoda az, aki „workaholic”?
- Dátum: 2021.02.22., 18:43
- Nagypál Bíborka Anna
- betegség, család, egészség, függőség, kapcsolat, kezelés, munka, munkamánia, terápia
A szenvedélyek és függőségek sok ember és a környezetükben élők életét is megnehezíti, sőt van, hogy fenekestől felborul az egész addigi életvitelük. És bizony egy munkamániás vagy másnéven workaholic is komoly függőségben szenved.
Amikor függőségekről beszélünk, akkor általában olyan szenvedélybetegségekre gondolunk, amikor valaki egy kémiai anyagtól függ, például cigarettától, alkoholtól vagy kábítószertől. Az ilyen jellegű függőséget szerfüggőségnek nevezik. Amikor valaki egy viselkedési mintát annyira elsajátít, hogy már a saját szükségleteit is háttérbe szorítja, az valamiféle viselkedési függőségben szenved. Ilyen a játékfüggőség, edzéstől való függés, és bizonyára valakinek a szakmája, munkája is képes szenvedéllyé (jobb esetben) majd függőséggé válni.
A workaholic több időt tölt a munkahelyén az optimálisnál, van, hogy 10-12 órát dolgozik. Még ha pihenője van akkor is dolgozik, ha ezt nem teheti meg, akkor rendkívül ideges. Az első helyen számára a munka és a karrier áll, a család és az egészség csak hátrébb helyezkedhet el. Azt gondolhatnánk, hogy rendes munkával nem árthat magának az ember, azonban ez nem így van. Ugyanazokat a viselkedési mintákat produkálja egy munkamániás, mint egy másik szenvedélybeteg.
A függőség visszavezethető megfelelési kényszerhez, hiszen az ilyen ember életéből hiányzik a megbecsülés, vagy esetleg a munkahelyén nem elég jó a fizetés. Bele kerül egy ördögi körbe: minél többet vállal, annál jobb, és ha minél kevesebb hely van a határidőnaplóban, annál elfoglaltabb és fontosabbnak érezheti magát az illető. Ebből már nehéz kilépni, a workaholic folyton magára vállal mindent, sőt később automatikusan megkapja a feladatokat. Állandó teljesítménykényszer alá kerül, ami folytonos szorongást jelent számára. Túlterheli a szervezetét, elhanyagolja a családját, később fizikai tünetek jelentkeznek. Kutatások alapján a munkamániás embereknél nagyobb a szívinfarktus kockázata is.
Köthető a flow-jelenségéhez is: a flow egy olyan érzés, tudatállapot, amikor sikeresnek, kreatívnak, racionálisnak érzed magad. Amikor valaki a munkája során érzi, hogy remekül teljesít, imádja csinálni a szakmáját, akkor számára a karrierépítés egy élmény és nem kényszer. Úgy válhat valaki addiktívvé, hogy munkája során jelentkezik a flow-érzés, ezt pedig egy pozitív élmény, minél többször tapasztalni akarja. Innen pedig egyenes a lefele vezető út.
Nagyon fontos minden függőség felismerésénél szakember segítségét hívni. A munkamániás embernek meg kell tanulnia nemet mondani, egyre kevesebb feladatot vállalni. Terápiák segítségével felismerhető, kezelhető és tudatosítható a függőség. Akár házasságokat, kapcsolatokat is megmenthet, ha időben észreveszik a tüneteket.
Nagypál Anna
Miért eszünk akkor is, amikor már jóllaktunk?
A túlsúly kialakulásában nemcsak az játszhat szerepet, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen gyakran és mekkora adagokat fogyasztunk. Sokszor akkor is tovább eszünk, amikor a szervezetünk már jelzi, hogy elegendő táplálékhoz jutott.
Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?
A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.
Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba
Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.