Menü

Cukor álruhában

A feldolgozott cukrot sokféle álnéven eladják nekünk, sokszor tudtunkon kívül, méghozzá a kristálycukor árának többszöröséért, jól csengő neveken. A hozzáadott cukor általában szacharóz (répacukor, nádcukor), glükóz, vagy fruktóz szokott lenni, melyeket hangzatos neveken említenek a gyártók, de vannak még számtalan más megnevezései is.

Sokszor hiába határozzuk el magunkat az életmódváltás mellett, s döntünk arról, hogy minimalizáljuk a bevitt cukormennyiséget, olykor nem is vagyunk tisztában azzal, hogy abban a salátaöntetben vagy fitt joghurtban valójában rengeteg cukor van elrejtve.

A legismertebb a szacharóz, ami a répacukor, ezt sokan ismerik is.

A következő cukor, amivel találkozhatunk a rendkívül magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, amit kukoricából nyernek ki feldolgozás során. A kólában és a szénsavas üdítőkben megtalálható.

Az agávé szirupot gyakran egészséges alternatívaként tüntetik fel, holott az összetétele 70-90% fruktóz és 10-30% glükózból áll, a fruktóz pedig egyáltalán nem egészséges, a pajzsmirigy hormontípusba tartozó egyénekre különösen veszélyes lehet. A napi ajánlott mennyiséget is inkább gyümölcsből vigyük be, mint hozzáadott fruktózból.

A következő cukrok pedig mind a kerülendő csoportba tartoznak, bárhogy is hívjuk őket, a cukor az cukor. Lehet a neve csak így simán répacukor, vagy melasz, egészségesnek hazudott barna cukor, vagy mindenféle szirup, esetleg hangzatos nádcukor, vagy kókuszcukor, datolyaszirup, vagy fruktóz, utóbbit a tudatlan vásárló azonnal beveszi, hiszen a gyümölcscukorral mi a baj…

A barna cukrot is sokan gondolják egy egészséges opciónak, miért is?

Ha kicsit utánanézünk, gyorsan és ügyesen kinyomozhatjuk, hogy a barna cukor olyan termék, amelynek a jellegzetes barna színét a melasztól kapja. A melasz vagy a cukorgyártás során marad benne, vagy pedig utólag keverik hozzá a már kész fehér kristálycukorhoz, hivatalos neve pedig barnacukor lesz és köze nincs az egészséges élelmiszerhez. Láthatjuk is, hogy semmivel sem járunk jobban, ha a drágább barna cukrot vesszük le a polcról, csak becsapás az egész.

Egészséges, de cukor a méz is egy termékben, az invert cukor is, a juharszirup meg pláne. A glükóz, a szacharóz, a malátaszirup, a dextróz és a dextrin is az, ahogy a maltodextrin is.

Laktóz, maltóz, rizsszirup néven is csak finomított szénhidrátot adnak el nekünk.

A pálmacukor, a szőlőlé koncentrátum, a sűrített cukornádlé sem épp alakbarát összetevők.

Persze mindig megjelennek újdonságok is, például az almacukor, ami ugyancsak fruktóz és glükóz eltérő arányú elegye.

A gyümölcscukorral ismétlem addig nincs semmi baj, amíg egy-két gyümölcsben vesszük magunkhoz és még abban is mértékkel.

Nem vagyok cukorellenes és nem akarok vizet prédikálni, nem utasítom el a cukrot minden esetben és nem vagyok álszent, fogyasztom, de tisztában kell lenni azzal, hogy a mértékletesnek gondolt mennyiség sokszorosa kerül a szervezetünkbe, ha nem figyelünk az akarva-akaratlanul is bevitt cukortartalmat, mindenféle szépen hangzó álneveken.

Martinka Dia

Fogaink védelme a nyári időszakban

A vakáció izgalma elterelheti a figyelmet olyan alapvető dolgokról, mint a fogmosás. Utazások alkalmával, legyen az hosszabb vagy rövidebb, olyannyira meg tudunk feledkezni a szájápolásról, hogy előfordulhat, hogy otthon marad a fogkefe vagy a fogkrém. Ráadásul nyaraláskor hajlamosak vagyunk a megszokottól eltérően, gyakrabban fogyasztani cukros ételeket és italokat. Az alábbi cikkben arról tudhatunk meg többet, hogy mit tehetünk fogaink védelme érdekében a nyári időszakban.

Tökfélék jótékony hatása

A tökféléket rendkívül változatos formában, színben és ízben találjuk meg a piacokon, vagy a boltok polcain, nagyon egészséges zöldség szervezetünk számára.

Óvatosnak kell lenni a gyümölcsfogyasztással?

A gyümölcsök a kiegyensúlyozott étrend alapvető részei, hiszen rengeteg vitamint, ásványi anyagot, rostot és antioxidánst tartalmaznak. Azonban sokan nem tudják, hogy a túlzott gyümölcsfogyasztás is járhat kockázatokkal, főként bizonyos egészségi állapotok vagy étrendi célok mellett.

Mikor van szükség pajzsmirigy ultrahangra?

Pajzsmirigy ultrahangra akkor van szükség, ha felmerül a pajzsmirigybetegség gyanúja, vagy ha már ismert pajzsmirigyproblémák követésére, ellenőrzésére van szükség. Milyen esetekben javasolt az ultrahangvizsgálat?

Mit kell tudni a sérvről?

A sérv (hernia) akkor alakul ki, amikor valamely belső szerv kórosan előtüremkedik abból az üregből, ahol normál esetben elhelyezkedik (például hasüreg vagy mellüreg). Ez akkor fordulhat elő, ha a hasfal vagy más hasonló szerkezet veleszületett vagy szerzett gyengesége miatt (például műtéti heg), egy nyílás meggyengül és kitágul. Ezen keresztül a belső tartalom a hasfalon vagy más hasonló struktúrán keresztül kijut, a sérvkapun át, és a sérvtömlőként viselkedő hártya előtt tolódik ki, így a hasüregen kívülre kerül.