Menü

Cukor álruhában

A feldolgozott cukrot sokféle álnéven eladják nekünk, sokszor tudtunkon kívül, méghozzá a kristálycukor árának többszöröséért, jól csengő neveken. A hozzáadott cukor általában szacharóz (répacukor, nádcukor), glükóz, vagy fruktóz szokott lenni, melyeket hangzatos neveken említenek a gyártók, de vannak még számtalan más megnevezései is.

Sokszor hiába határozzuk el magunkat az életmódváltás mellett, s döntünk arról, hogy minimalizáljuk a bevitt cukormennyiséget, olykor nem is vagyunk tisztában azzal, hogy abban a salátaöntetben vagy fitt joghurtban valójában rengeteg cukor van elrejtve.

A legismertebb a szacharóz, ami a répacukor, ezt sokan ismerik is.

A következő cukor, amivel találkozhatunk a rendkívül magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, amit kukoricából nyernek ki feldolgozás során. A kólában és a szénsavas üdítőkben megtalálható.

Az agávé szirupot gyakran egészséges alternatívaként tüntetik fel, holott az összetétele 70-90% fruktóz és 10-30% glükózból áll, a fruktóz pedig egyáltalán nem egészséges, a pajzsmirigy hormontípusba tartozó egyénekre különösen veszélyes lehet. A napi ajánlott mennyiséget is inkább gyümölcsből vigyük be, mint hozzáadott fruktózból.

A következő cukrok pedig mind a kerülendő csoportba tartoznak, bárhogy is hívjuk őket, a cukor az cukor. Lehet a neve csak így simán répacukor, vagy melasz, egészségesnek hazudott barna cukor, vagy mindenféle szirup, esetleg hangzatos nádcukor, vagy kókuszcukor, datolyaszirup, vagy fruktóz, utóbbit a tudatlan vásárló azonnal beveszi, hiszen a gyümölcscukorral mi a baj…

A barna cukrot is sokan gondolják egy egészséges opciónak, miért is?

Ha kicsit utánanézünk, gyorsan és ügyesen kinyomozhatjuk, hogy a barna cukor olyan termék, amelynek a jellegzetes barna színét a melasztól kapja. A melasz vagy a cukorgyártás során marad benne, vagy pedig utólag keverik hozzá a már kész fehér kristálycukorhoz, hivatalos neve pedig barnacukor lesz és köze nincs az egészséges élelmiszerhez. Láthatjuk is, hogy semmivel sem járunk jobban, ha a drágább barna cukrot vesszük le a polcról, csak becsapás az egész.

Egészséges, de cukor a méz is egy termékben, az invert cukor is, a juharszirup meg pláne. A glükóz, a szacharóz, a malátaszirup, a dextróz és a dextrin is az, ahogy a maltodextrin is.

Laktóz, maltóz, rizsszirup néven is csak finomított szénhidrátot adnak el nekünk.

A pálmacukor, a szőlőlé koncentrátum, a sűrített cukornádlé sem épp alakbarát összetevők.

Persze mindig megjelennek újdonságok is, például az almacukor, ami ugyancsak fruktóz és glükóz eltérő arányú elegye.

A gyümölcscukorral ismétlem addig nincs semmi baj, amíg egy-két gyümölcsben vesszük magunkhoz és még abban is mértékkel.

Nem vagyok cukorellenes és nem akarok vizet prédikálni, nem utasítom el a cukrot minden esetben és nem vagyok álszent, fogyasztom, de tisztában kell lenni azzal, hogy a mértékletesnek gondolt mennyiség sokszorosa kerül a szervezetünkbe, ha nem figyelünk az akarva-akaratlanul is bevitt cukortartalmat, mindenféle szépen hangzó álneveken.

Martinka Dia

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Térdszalag-szakadás gyógyulása természetes módszerekkel: mit tehetsz otthon a gyorsabb felépülésért?

A térdszalag-szakadás az egyik leggyakoribb sportsérülés, különösen futóknál, labdajátékokban és intenzív edzést végzőknél. A térd stabilitását biztosító szalagok sérülése komoly fájdalommal és mozgáskorlátozottsággal járhat, ezért fontos a megfelelő kezelés és a gyógyulási folyamat támogatása. Bár a súlyos szakadásnál gyakran műtéti beavatkozás szükséges, enyhébb esetekben a természetes módszerek és rehabilitációs technikák jelentősen elősegíthetik a regenerációt.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?

Amit érdemes tudni az aftákról – kialakulás, kezelés, házi praktikák

Éreztél már fájdalmat a szádban, ami egy fehér foltként jelent meg? Nézzük, mi ez a kellemetlen probléma.

Wild yam - mi ez a növény és mire használják?

Sokat hallani, hogy a természetben ott a segítség minden bajra, hát így van ez ezzel a különleges növénnyel, a wild yam-mel is. Nézzük, miről van szó.