Menü

Cukor álruhában

A feldolgozott cukrot sokféle álnéven eladják nekünk, sokszor tudtunkon kívül, méghozzá a kristálycukor árának többszöröséért, jól csengő neveken. A hozzáadott cukor általában szacharóz (répacukor, nádcukor), glükóz, vagy fruktóz szokott lenni, melyeket hangzatos neveken említenek a gyártók, de vannak még számtalan más megnevezései is.

Sokszor hiába határozzuk el magunkat az életmódváltás mellett, s döntünk arról, hogy minimalizáljuk a bevitt cukormennyiséget, olykor nem is vagyunk tisztában azzal, hogy abban a salátaöntetben vagy fitt joghurtban valójában rengeteg cukor van elrejtve.

A legismertebb a szacharóz, ami a répacukor, ezt sokan ismerik is.

A következő cukor, amivel találkozhatunk a rendkívül magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, amit kukoricából nyernek ki feldolgozás során. A kólában és a szénsavas üdítőkben megtalálható.

Az agávé szirupot gyakran egészséges alternatívaként tüntetik fel, holott az összetétele 70-90% fruktóz és 10-30% glükózból áll, a fruktóz pedig egyáltalán nem egészséges, a pajzsmirigy hormontípusba tartozó egyénekre különösen veszélyes lehet. A napi ajánlott mennyiséget is inkább gyümölcsből vigyük be, mint hozzáadott fruktózból.

A következő cukrok pedig mind a kerülendő csoportba tartoznak, bárhogy is hívjuk őket, a cukor az cukor. Lehet a neve csak így simán répacukor, vagy melasz, egészségesnek hazudott barna cukor, vagy mindenféle szirup, esetleg hangzatos nádcukor, vagy kókuszcukor, datolyaszirup, vagy fruktóz, utóbbit a tudatlan vásárló azonnal beveszi, hiszen a gyümölcscukorral mi a baj…

A barna cukrot is sokan gondolják egy egészséges opciónak, miért is?

Ha kicsit utánanézünk, gyorsan és ügyesen kinyomozhatjuk, hogy a barna cukor olyan termék, amelynek a jellegzetes barna színét a melasztól kapja. A melasz vagy a cukorgyártás során marad benne, vagy pedig utólag keverik hozzá a már kész fehér kristálycukorhoz, hivatalos neve pedig barnacukor lesz és köze nincs az egészséges élelmiszerhez. Láthatjuk is, hogy semmivel sem járunk jobban, ha a drágább barna cukrot vesszük le a polcról, csak becsapás az egész.

Egészséges, de cukor a méz is egy termékben, az invert cukor is, a juharszirup meg pláne. A glükóz, a szacharóz, a malátaszirup, a dextróz és a dextrin is az, ahogy a maltodextrin is.

Laktóz, maltóz, rizsszirup néven is csak finomított szénhidrátot adnak el nekünk.

A pálmacukor, a szőlőlé koncentrátum, a sűrített cukornádlé sem épp alakbarát összetevők.

Persze mindig megjelennek újdonságok is, például az almacukor, ami ugyancsak fruktóz és glükóz eltérő arányú elegye.

A gyümölcscukorral ismétlem addig nincs semmi baj, amíg egy-két gyümölcsben vesszük magunkhoz és még abban is mértékkel.

Nem vagyok cukorellenes és nem akarok vizet prédikálni, nem utasítom el a cukrot minden esetben és nem vagyok álszent, fogyasztom, de tisztában kell lenni azzal, hogy a mértékletesnek gondolt mennyiség sokszorosa kerül a szervezetünkbe, ha nem figyelünk az akarva-akaratlanul is bevitt cukortartalmat, mindenféle szépen hangzó álneveken.

Martinka Dia

Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?

Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?