Menü

Amit sose mondj egy kamasznak

„Én a te korodban…” „ezt a szoknyát akarod felhúzni?” „hova mész, kivel mész, mikor jössz?” „nem akarok beleszólni, de…” – ilyen és ehhez hasonló mondatokkal biztosan nem építjük a gyerek-szülő kapcsolatot, az amúgy is nehéz kamaszkorban. Mit kerüljünk el, mit ne mondjunk egy kamasznak?

Hadd idézzem Murphyt és a különös spirálfejlődés törvényét:

Három éves korban azt kérdezi: "Miért?"

Hét éves korban azt kérdezi: "Miért ne?"

Tizenkét éves korban azt kérdezi: "Viccelsz?"

Tizenhárom éves korban azt kérdezi: "Te normális vagy?"

Ettől kezdve a helyzet fokozatosan romlik.

Murphy azt hiszem jól szemléltette egyetlen kifejezéssel a különböző korszakokat.

Az biztos, hogy nem egyszerű időszak egy szülő életében, amikor a gyereke kamaszkorba, vagy kiskamaszkorba lép. Az addig felhőtlen szülő-gyerek kapcsolat megbomlik, a tündéraranyos gyerkőcből pedig hirtelen egy zárkózott, szűkszavú, sokszor kiismerhetetlen tini válik, akinek szinte sosem tudunk jót tenni, vagy mondani.

Pubertáskor. Kamaszkor. Tinédzserkor. Igy hívják ezt az életszakaszt, mely 10-12 éves kortól 16-18 éves korig tart, tele - a testi átalakuláson kívül – pszichés változásokkal.

Nekem ugyan kiskamasz fiaim vannak, de középiskolai tanárként épp ezt a kamasz korosztályt tanítom több, mint tizenöt éve.

Ez az érzelmileg felkavaró korszak se a szülőnek, se a gyereknek nem egyszerű, nagyon sok az ellentmondás, mert a fiatal önállóságra törekszik, hormonszintje az egekben, keresi a saját útját, leginkább pedig lázad.

Viselkedésével komolyan próbára teszi a szülő türelmét.

Mert már nem gyerek, azonban mi szülők tudjuk, hogy még nem is felnőtt, s hiába fordul a szülő a gyerekéhez segítő szándékkal, a tini sokszor másképp értelmezi azt, másképp reagál, lázad, támad, ezért idézünk néhány mondatot, tanácsot, melyet kerüljünk el, ha kamasszal beszélgetünk.

„Biztosan ezt akarod felvenni?”, „Ez a kabát vékony lesz” „kész a leckéd?” „én elhinném, de…” „mikor érsz haza?” „hol voltál?” „kivel voltál?” „"amíg az én házamban élsz, az lesz/azt teszed, amit én mondok!" „amikor én ennyi idős voltam” „az én koromban” „nem érdekel más gyereke” „megint mi ez a kupi” „velem nem beszélhetsz így”, „ez milyen frizura már megint?” „miért nem eszel rendesen” „egyél még egy kicsit” és még sorolhatnám a kérdések sorát, ami azonnal konfliktusba csaphat.

A fenti kérdéseket, tanácsokat olvasva próbáljuk a kamasz helyébe érezni magát, s gondoljunk arra, hogy nekünk, hogy esnének ezek a mondatok, megjegyzések.

A legjobb, ha óvatosan közeledünk a kamaszhoz, s ilyen mondatokkal kezdjük a beszélgetést: „szeretném kikérni a véleményed”, „mit gondolsz erről”,tudunk most beszélni?

Egy kamasz világa önmaga körül forog. Saját érzései körül, küzd a folyamatos változásokkal, folyton válságban van.

Ez természetes, azonban kellemetlen élettani jelenség, nagyon sok beszélgetéssel, őszinteséggel, jól kiépített bizalommal azonban segíteni tudjuk őket. S végül ne feledjük el, az egyik legjobb módja a feszültség oldásának a humor.

Martinka Dia

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.

Szókincsfejlesztés vidáman és természetesen

Amikor a kisgyerek beszélni tanul, minden egyes új szó egy kis csoda. Anyaként pedig mi sem szebb annál, mint hallani, ahogy napról napra ügyesebben fejezi ki magát. A szókincsfejlesztés nemcsak az iskolai sikerhez fontos, hanem az önbizalomhoz, a társas kapcsolatokhoz és a gondolkodás fejlődéséhez is. És ami a legjobb: mindezt játékkal, nevetéssel, közös élményekkel is el lehet érni.

A gyermekkori játék nyomai felnőttkorban

Sokszor azt hisszük, hogy a játék – általánosságban értve – csak a fiatalok számára szórakoztató. Holott a valóság éppen az ellenkezője, ugyanis a sport az egyik legfontosabb alap, amire a test és a lélek épül. Nem csupán szabadidős tevékenység, hanem a fejlődés motorja, ami már korán megtanít arra, hogyan bánjunk önmagunkkal, a szervezetünkkel és a másik emberrel.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.