Menü

Amit sose mondj egy kamasznak

„Én a te korodban…” „ezt a szoknyát akarod felhúzni?” „hova mész, kivel mész, mikor jössz?” „nem akarok beleszólni, de…” – ilyen és ehhez hasonló mondatokkal biztosan nem építjük a gyerek-szülő kapcsolatot, az amúgy is nehéz kamaszkorban. Mit kerüljünk el, mit ne mondjunk egy kamasznak?

Hadd idézzem Murphyt és a különös spirálfejlődés törvényét:

Három éves korban azt kérdezi: "Miért?"

Hét éves korban azt kérdezi: "Miért ne?"

Tizenkét éves korban azt kérdezi: "Viccelsz?"

Tizenhárom éves korban azt kérdezi: "Te normális vagy?"

Ettől kezdve a helyzet fokozatosan romlik.

Murphy azt hiszem jól szemléltette egyetlen kifejezéssel a különböző korszakokat.

Az biztos, hogy nem egyszerű időszak egy szülő életében, amikor a gyereke kamaszkorba, vagy kiskamaszkorba lép. Az addig felhőtlen szülő-gyerek kapcsolat megbomlik, a tündéraranyos gyerkőcből pedig hirtelen egy zárkózott, szűkszavú, sokszor kiismerhetetlen tini válik, akinek szinte sosem tudunk jót tenni, vagy mondani.

Pubertáskor. Kamaszkor. Tinédzserkor. Igy hívják ezt az életszakaszt, mely 10-12 éves kortól 16-18 éves korig tart, tele - a testi átalakuláson kívül – pszichés változásokkal.

Nekem ugyan kiskamasz fiaim vannak, de középiskolai tanárként épp ezt a kamasz korosztályt tanítom több, mint tizenöt éve.

Ez az érzelmileg felkavaró korszak se a szülőnek, se a gyereknek nem egyszerű, nagyon sok az ellentmondás, mert a fiatal önállóságra törekszik, hormonszintje az egekben, keresi a saját útját, leginkább pedig lázad.

Viselkedésével komolyan próbára teszi a szülő türelmét.

Mert már nem gyerek, azonban mi szülők tudjuk, hogy még nem is felnőtt, s hiába fordul a szülő a gyerekéhez segítő szándékkal, a tini sokszor másképp értelmezi azt, másképp reagál, lázad, támad, ezért idézünk néhány mondatot, tanácsot, melyet kerüljünk el, ha kamasszal beszélgetünk.

„Biztosan ezt akarod felvenni?”, „Ez a kabát vékony lesz” „kész a leckéd?” „én elhinném, de…” „mikor érsz haza?” „hol voltál?” „kivel voltál?” „"amíg az én házamban élsz, az lesz/azt teszed, amit én mondok!" „amikor én ennyi idős voltam” „az én koromban” „nem érdekel más gyereke” „megint mi ez a kupi” „velem nem beszélhetsz így”, „ez milyen frizura már megint?” „miért nem eszel rendesen” „egyél még egy kicsit” és még sorolhatnám a kérdések sorát, ami azonnal konfliktusba csaphat.

A fenti kérdéseket, tanácsokat olvasva próbáljuk a kamasz helyébe érezni magát, s gondoljunk arra, hogy nekünk, hogy esnének ezek a mondatok, megjegyzések.

A legjobb, ha óvatosan közeledünk a kamaszhoz, s ilyen mondatokkal kezdjük a beszélgetést: „szeretném kikérni a véleményed”, „mit gondolsz erről”,tudunk most beszélni?

Egy kamasz világa önmaga körül forog. Saját érzései körül, küzd a folyamatos változásokkal, folyton válságban van.

Ez természetes, azonban kellemetlen élettani jelenség, nagyon sok beszélgetéssel, őszinteséggel, jól kiépített bizalommal azonban segíteni tudjuk őket. S végül ne feledjük el, az egyik legjobb módja a feszültség oldásának a humor.

Martinka Dia

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.

Kutya a családban

Lakótelepen nőttem fel, sajnos soha nem volt háziállatom, így nem volt lehetőségem megtapasztalni, milyen érzés egy házi kedvenc a családban, ám költözésünk óta fontolgatom, hogy menhelyről hazaviszek egy kutyust.

Iskolai telefonhasználat pro és kontra

Mai témánk apropóját az adta, amit a minap olvastam a világhálón: a brit iskolákban szigorú ellenőrzési rendszert vezetnek be: az iskolák felelőssége lesz, hogy a diákok ne használhassák a mobiltelefonjukat a tanórákon. Iskolai telefonhasználat pro és kontra.

Ha nem múlik a gyereknél a köhögés…

Téli-télvégi időszakban gyakrabban betegek a gyermekeink, s különösen azok a gyerekek hajlamosak az influenzára, elhúzódó hurutos és/vagy száraz köhögésre, akik közösségbe járnak, azaz bölcsisek, ovisok vagy iskolába járnak, tehát szinte minden csemete.

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon

A gyerekek harmada nem reggelizik otthon, ami azt jelenti, hogy éhgyomorra indulnak el reggel – állapította meg egy kutatás, melyből sajnos megállapították, hogy három gyerekből egy reggelizés nélkül indul el otthonról az óvodába, iskolába.