A Keresztapa 3 újravágva az igazi?
- Dátum: 2020.12.13., 04:24
- Vass Attila
- képek: joblo.com
- bűnügyi film, film, gengszter, Keresztapa, kritika, rendezői változat
Coppola, igen a híres rendező bácsi jól átvágott bennünket és a filmjét is így most került csak terítékre a Keresztapa híres trilógiájának harmadik záró epizódjának rendezői változata. Nem bírtam magammal és azután, hogy részben az adott film hármasból írtam a kommunikációs szakdolgozatom belevetettem magam a régi új élménybe. Kissé csalódtam. Maga a megkerülhetetlen gengszterfilmtörténelem ékkő még mindig fényesen csillog, de valahogy a harmadik rész még így se üti meg elődjei színvonalát. Mindig érződik rajta, hogy a pénzszóró megalomán rendező le volt égve és deklaráltan ezért hozta össze a régi stábot egy újabb haknira, hogy egyenesbe jöjjön. A Corleonék sztorija közismert, azzal nem is lehet vitatkozni, hogy egy remek bűn és bűnhődés történet családi értékkerettel, amely jócskán túlmutat a gengszterfilmes zsáneren.
Az új, rendezői változat feszesebb, pontosabb és jobb a lezárása is. Al Pacino és Diane Keaton uralják a filmet. Kiemelkedőek a régi arcok az újak kissé tébláboló játéka mellett, hiába kapar Andy Garcia, vagy a kényszer megoldásból behozott Sofia Coppola (a rendező lánya, aki maga is sikeres direktor lett), azért ez nem az a szint, mint az elődöké. Aki még nem látta a harmadik részt inkább a rendezőivel kezdje, mert kevésbé kommersz a végkifejlet és pörgőbb egy picit. Azonban a beígért nagy fordulatokat nagyítóval sem lehet látni. Ez a változat inkább időmilliomos rajongóknak készült, nem a hétköznapok munkába belefáradt hőseinek. Michael, mint antihős tragédiája persze megindító egy szinten. Hála istennek nem fullad bele a moralizálásba, mint oly sok maffiózó történet. Az elidegenedés és a hatalom adta magány remek tanmeséje csupán, amely örök érvényű és mindenkinek érdekes lehet, aki vélt vagy valós családi sebeket nyalogat. A hétköznapi életünkben megbújó rossz emlékek dantei pokla elevenedik meg a három filmbe, amely habár a klasszikus mintákat is követi egyáltalán nem egy megszokott felemelkedés és bukás sztori.
Sokkal inkább egy gengsztercsalád impozáns kirakat kiválóbbnál (Robert De Niro, Robert Duvall), kiválóbb (Marlon Brando) színészek tolmácsolásában. A harmadik és egyben záró darab már kicsit nyögvenyelős és utángyártottnak tűnik, de még mindig méltó a rendező egykori legendás minőség szintjéhez. A film immáron újravágva egy picit még emberközelibb lett és teljesebb. Ahol a negatív, de szerethető főhősünk, Al Pacino most már tényleg elnyeri a legrosszabb büntetést, amit egy apa kaphat. Így lesz a végzete a halálnál is rosszabb. Tegyünk az újravágott filmmel bátran egy próbát de csak szigorúan a másik kettő után egy téli hétvégén. Mindenki megtalálhatja a trilógiában a maga kis üzenetét, hiszen mindannyian családba születtünk és a családi értékek kötnek minket. A végjátékban ezúttal feloldozást nem kapunk. A sztori bennünk élhet tovább. Éljen is.
Vass Attila
A dinók sosem halnak ki? A Jurassic Park és mutációi

Steven Spielberg Michael Crichton Jurassic Park című bestseller könyvéből 1993-ban filmtörténetet alkotott, komplett ajándéktárgy iparágak jövőjét alapozta meg hosszútávon. A dinoszauruszok tündöklése és vászonbéli hódítása mindig óriási siker. Íme hát a Jurassic Park és mutációinak szigorúan szubjektív listája paleontológus kezdőknek, haladóknak, de leginkább azoknak, akik, újra és újra szeretnek rácsodálkozni a CGI legújabb vívmányaira és a saját magukban szunnyadó felfedező, kalandvágyó kisgyerekre.
Generációk háborúja – Kritika

A II. világháború borzalmait ritkán látott nyíltsággal és mélységgel mutatja be a Generációk háborúja című német minisorozat, amely öt fiatal barát sorsán keresztül tárja fel a konfliktus emberi árát és a túlélés drámáját az 1941 és 1945 közötti évekből. Ráadásul a „vesztes nácik” szemszögéből láthatjuk az emberi lélek küzdelmeit egy olyan korban, amely örökre megváltoztatta Európát.
John Wick világa balettel újratöltve

A John Wick-filmek bűnös élvezetet jelentettek minden akciórajongónak. Ez a jelen állás szerint négy rész finom stílushullámzás volt a kaszkadőrök akcióorgiája, az extrém fegyverfetisizmus és a letisztult, maszkulin westernek botegyszerű dramaturgiája közt. Ennek oldalbordájából nőtt ki és szeretne méltó folytatás lenni a feminista párja, a Ballerina, amelyben Ana de Armas szövi újra és tovább a John Wick-moziuniverzum bérgyilkosokkal és titkos klánokkal teletűzdelt, videójátékszerű világát. A történet vajon megüti-e a szórakoztató elődök szintjét, és ez a törékeny, csinos nő eléggé meggyőző lesz-e gyilkológépszerepben? Ezekre kerestem a választ a moziban.
Tündék és ördögfiak nagyvásznon

Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?
A Karate kölyök koncepció még mindig eladható!

A Karate kölyök 1984-ben tarolt a vásznon, hiszen az idegen környezethez köztudottan csak a karate és a Puffin adhat erőt és mindent lebíró akaratot. Az alapkoncepció megmaradt. Ezúttal a két felejthető folytatás, a kedvelhető hat évados tévésorozat (Cobra Kai) valamint a kung-fura kihegyezett 2010-es Jackie Chan-nel fémjelzett remake-szerűség (inkább átirat) hibridje kerül a vászonra. A címe a sokatmondó: Karate kölyök - Legendák. Itt már a kínai szál, azaz mindenki Jackie-je, mint edző és az eredeti részek főhőse, a meglepően kisfiúsan öregedő Ralph Macchio segít egy fiatal pekingi harcosnak New Yorkban a harc által meglelni a világbékét.