Menü

Női testalkatok jellemzői

Többé-kevésbé mindannyiunk teste azonos arányokat követ, mégis ahányan vagyunk, annyiféle a testünk. Vannak persze testalkat-típusok, melyekkel le lehet írni egy-egy tipikus testformát.

A „V” testalkat fő jellemzője, hogy a felsőtest hangsúlyosabb, mint az alsó. Ezt okozhatják a csípőhöz képest széles vállak, és/vagy a nagy mellek, illetve a keskeny csípő és a vékony lábak. Ezt nevezik fiús alkatnak is, hiszen a férfiaknál ez a testalkat a leginkább jellemző.

Az „A” testalkatú nők jellemzője (a "V" típus fordítottja) a keskeny váll és a széles csípő. Itt a széles csípő miatt az alsótest kap nagyobb hangsúlyt. Létezik szögletes és gömbölyű változata is. A gömbölyű típus sziluettje íveltebb: gömbölyű vállak, kerek csípő, formás, telt combok jellemzik. Az "A" típusnál fokozhatja az arányeltolódást, ha a keskeny vállakkal kicsi mellek párosulnak, vagy ha a széles csípőhöz vastagabb combok és alsó lábszárak társulnak.

Az „X” alkat jellemzője az ívelt csípő, a vékony derék, a lágy esésű váll, az alső és felső test közötti kiegyensúlyozott arányok. Ezt nevezik más szóval "homokóra alkatnak". Állítólag ez a férfivágyak netovábbja: nagy mellek, széles csípő, keskeny derék. Az '50-es,'60-as években készült filmekben minden színésznő "X" alkatúnak próbált látszani elfűzütt derékkal, csúcsos melltartókkal és bő szoknyákkal.

A „H” alkatra jellemző, hogy sziluettje nem kimondottan ívelt, azaz, míg az "X" alkatnál a csípő és a derék mérete között legalább 30 cm a különbség, a "H" alkatnál a csípőtől maximum 15 centiméterrel keskenyebb a derék. A lágyabb változatnál a derék kissé íveltebb. Azokat a "H" alkatúakat, akik nagyon soványak "I" alkatnak is nevezik.

Az „O” típusú nők törzsének középpontján van a hangsúly, széles csípő, kidomborodó has, széles derék a jellemző. Bár súlyfelesleggel rendelkeznek, de mint azt látni fogod, csinosak, ha a megfelelő ruhadarabokat választják.

Az „A” típus

Cél, hogy a csípőről a vállak felé vigyük a hangsúlyt, azaz pontosan ellenkező hatást szeretnénk elérni, mint az „V” típusnál.

A keskeny vállakat egy jól megválasztott válltöméssel könnyen kiegyenlíthetjük.

A csípő vonalát lágy esésű szoknyával, vagy nadrággal tehetjük optikailag kisebbé.

Fontos a derék hangsúlyozása, így arra a részre terelhetjük a figyelmet, ahol a törzs a legkeskenyebb. Ha rövid a derék, hagyjuk el az övet és inkább mell alatt húzott felsőrészt válasszunk.

Ajánlott viselet:

-válltömés, mert szélesíti a vállakat (ne essünk túlzásba a válltöméssel!)

-csónaknyak, mert optikailag szélesíti a vállat

-derékban kicsit bővülő „A” vonalú szoknya, egyenes szárú nadrág, mert a lágy esésű anyag lágyítja a csípővonalat

-mellben húzott blúz, mert nagyobbá varázsolja a melleket

-sál, stóla a vállon, mert a megfelelően elrendezett anyag szélesíti a vállat

Kerülendő:

-rakott szoknya, hordószoknya mert mindkettő szélesíti a csípőt

-miniszoknya, mert szélessé teszi a csípőt és röviddé, vaskossá teszi a telt combokat

-csőnadrág, mert hangsúlyozza a csípővonalat

-csípőig érő felsőrész, mert a test legszélesebb részére tereli a figyelmet

-mintás harisnyanadrág, mert robosztus combot és lábszárat eredményez

Kiegészítők:

-magas sarkú cipők

-a felsőtestet dúsító sálak

-felsőtestet erősítő nagyobb láncok

Színek és formák:

A „V” típussal ellentétben, az „A” fazonnál a felső testen használunk keresztcsíkokat, világos színeket, mert ezt a részt szeretnénk nagyítani. Ezzel ellentétben a csípőt és combot kisebbíteni, vagy sötétebb színekkel, hosszanti csíkozással igyekszünk nyújtani.

Derék és csípő tájékán kerüljük a mintákat, ezt tartogassuk a felsőtest számára. A kerekded idomokhoz inkább a szögletes minták illenek, így a pöttyös, eltekintve a tűpöttyöktől, legyen a vékony, magas nők öltözködésének díszítője.

Ha lábunk nem hosszú és vékony, a harisnya legyen mindig egyszínű és sohasem világosabb, mint a bőrünk, mert a világos szín ugyancsak erősíti a lábat. A tökéletes test csak a rajzasztalon létezik de legalább is nagyon kevesek kiváltsága és nem kulcs a boldogsághoz.

Szerző: Udvari Fanni

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.