Menü

A ketogén diéta nyomában

Ki ne álmodna olyan diétáról, ahol a puffasztott rizskorong típusú száraz fájdalmak helyett az asztalra kerülhet egy kis tepertő, kolbász és a kedvenc sajtunkról sem kell lemondanunk?

Mi a Ketogén diéta lényege?

A ketogén diéta egy nagyon alacsony szénhidrátbevitelen (low-carb) alapuló étrend, ahol a zsírok fogyasztása nagy mennyiségben engedélyezett. "Jó zsírokkal", azaz többszörösen telítetlen, esszenciális zsírsavakkal harcol a "rossz zsírok", azaz a telített zsírok ellen.

Mi a Ketózis?

A Ketózis a szervezetben akkor alakul ki, amikor a szénhidrátbevitel drasztikusan lecsökken, a szervezet szénhidrát raktárai kiürülnek (néhány óra), és már nincs elég a megfelelő vércukorszint fenntartásához. Ahogy fogy a cukor, a cukor szállításáért felelős inzulin (zsírraktározó hormon) helyett glukagon nevű "zsírbontó" hormon választódik ki. A zsír a májban ketontestekké alakul és máris nagyobb fordulatszámra kapcsoltunk. Egy olyan tápláló energiaforrást kapunk, amelyet testünk szinte valamennyi sejtje képes hasznosítani és a szénhidráthoz képest több mint kétszer annyi energiát szabadít fel. (~9 kcal/g a ~4 kcal/g helyett)

Kedvező élettani hatások

Látványos fogyás

Annak, hogy testünk egy hatékony zsírégető gépezetté alakul, nyilvánvaló velejárója a zsírpárnák csökkenése. A ketózis egy olyan ideális környezetet biztosít, ahol a felfokozott zsírégetés éhségérzet nélkül olvasztja le rólunk a kilókat, míg a zsírraktározó hormon, az inzulin szintje csökken szervezetünkben.

Kontrollált éhségérzet

A Ketogén diétában nem kell folyvást megküzdenünk a hírtelen ránk törő éhségérzettel. Amikor a testünk napi 24 órában égeti a zsírt, állandó hozzáférése van a hónapok, évek alatt elraktározott zsírkészlethez. Ezáltal nem jelentkezik hirtelen fellépő tápanyaghiány és indokolatlanul nem villog testünk vészjelzése. Így könnyebb megállni a nassolást is az étel ellenségből baráttá, szükséges üzemanyaggá válhat.

Folyamatos energiaellátás és egyenletes szellemi teljesítmény

A közhiedelemmel ellentétben az agyunk nem csak a szénhidrátot tudja energiaforrásként hasznosítani. Szakértők szerint az agyunk energiaszükségletét 70%-ban képesek biztosítani a ketonok, a maradék 30%-t a májban glukoneogenesis által keletkező glükóz biztosítja. Így agyunk teljes ellátottsága alacsony szénhidrátbevitel mellett is biztosított.

Erről bővebben itt olvasható.

Sőt, a ketózis állandó és egyenletes tápanyagáramlást biztosít agyunk felé, mely nincs kitéve a vércukorszint ingadozásából adódó teljesítményromlásnak. Könnyebben fókuszálunk és szellemi teljesítőképességünk is megnő.

Elfelejthetjük a hektikusan ingadozó vércukorszintet.

A ketogén diéta az alacsony szénhidrát bevitellel és az alternatív energiaforrás biztosításával kézben tartja a szervezet vércukorszintjét is. Ezzel nem csak a fentebb tárgyalt falórohamok kivédése és fokozott, egyenletesebb teljesítőképesség érhető el, de szerepet játszik 2 típusú cukorbetegség elleni harcban is. (1) (ncbi.nlm.nih.gov)

Javuló élettani mutatók

A low-carb diéták, mint a ketogén étrend- megváltoztatják szervezetünkben a jó és rossz zsírok arányát míg maga a koleszterinszint minimális mértékben változik. Csökken ezáltal a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata. (2) (ahajournals.org)

A titok abban rejlik, hogy az úgynevezett védő koleszterin a HDL koleszterin kerül túlsúlyba, míg a káros triglicerinek aránya csökken. (3) (nhs.uk)

Egyenletesebb fizikai teljesítőképesség

Nem csak az agy teljesítőképességére van kedvező hatással a ketózis folyamata. A test szénhidrát-tartalékai hamar, pár óra alatt kimerülnek aktív testmozgás során, míg zsírtartalékaink hetekig, akár hónapokig is kitartanak. Később jelentkezik a fáradtságérzet és nem tör ránk szédülés, ha nem volt időnk bekapni pár falatot edzés előtt.

Érdemes azonban számolni azzal, hogy a fenti kedvező hatás nem azonnal érezhető. A Ketogén diéta kezdetén, amíg be nem áll az egyensúly, levertebbnek érezhetjük magunkat. Érdemes ebben az időszakban csökkenteni az edzés intenzitását. És soha ne feledkezzünk meg a víz és só megfelelő pótlásáról.

Szerző: Udvari Fanni

Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved

Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.

Az alacsony hemoglobinszint okai és komplex kezelési lehetőségei

Az alacsony hemoglobinszint, közismertebb nevén a vérszegénység (anémia) kezelése egy összetett orvosi folyamat, amelynek elsődleges célja a vörösvértestek oxigénszállító kapacitásának helyreállítása.

A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai

A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.

Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?

Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.

Zsigeri és bőralatti zsír – mi a különbség, és miért fontos az egészségünk szempontjából?

A testzsír sokáig csupán esztétikai kérdésként szerepelt a köztudatban, ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy elhelyezkedése legalább olyan fontos, mint a mennyisége. Az életmód- és egészségmagazinok egyik gyakran emlegetett témája a zsigeri és a bőralatti zsír közötti különbség.