Menü

A ketogén diéta nyomában

Ki ne álmodna olyan diétáról, ahol a puffasztott rizskorong típusú száraz fájdalmak helyett az asztalra kerülhet egy kis tepertő, kolbász és a kedvenc sajtunkról sem kell lemondanunk?

Mi a Ketogén diéta lényege?

A ketogén diéta egy nagyon alacsony szénhidrátbevitelen (low-carb) alapuló étrend, ahol a zsírok fogyasztása nagy mennyiségben engedélyezett. "Jó zsírokkal", azaz többszörösen telítetlen, esszenciális zsírsavakkal harcol a "rossz zsírok", azaz a telített zsírok ellen.

Mi a Ketózis?

A Ketózis a szervezetben akkor alakul ki, amikor a szénhidrátbevitel drasztikusan lecsökken, a szervezet szénhidrát raktárai kiürülnek (néhány óra), és már nincs elég a megfelelő vércukorszint fenntartásához. Ahogy fogy a cukor, a cukor szállításáért felelős inzulin (zsírraktározó hormon) helyett glukagon nevű "zsírbontó" hormon választódik ki. A zsír a májban ketontestekké alakul és máris nagyobb fordulatszámra kapcsoltunk. Egy olyan tápláló energiaforrást kapunk, amelyet testünk szinte valamennyi sejtje képes hasznosítani és a szénhidráthoz képest több mint kétszer annyi energiát szabadít fel. (~9 kcal/g a ~4 kcal/g helyett)

Kedvező élettani hatások

Látványos fogyás

Annak, hogy testünk egy hatékony zsírégető gépezetté alakul, nyilvánvaló velejárója a zsírpárnák csökkenése. A ketózis egy olyan ideális környezetet biztosít, ahol a felfokozott zsírégetés éhségérzet nélkül olvasztja le rólunk a kilókat, míg a zsírraktározó hormon, az inzulin szintje csökken szervezetünkben.

Kontrollált éhségérzet

A Ketogén diétában nem kell folyvást megküzdenünk a hírtelen ránk törő éhségérzettel. Amikor a testünk napi 24 órában égeti a zsírt, állandó hozzáférése van a hónapok, évek alatt elraktározott zsírkészlethez. Ezáltal nem jelentkezik hirtelen fellépő tápanyaghiány és indokolatlanul nem villog testünk vészjelzése. Így könnyebb megállni a nassolást is az étel ellenségből baráttá, szükséges üzemanyaggá válhat.

Folyamatos energiaellátás és egyenletes szellemi teljesítmény

A közhiedelemmel ellentétben az agyunk nem csak a szénhidrátot tudja energiaforrásként hasznosítani. Szakértők szerint az agyunk energiaszükségletét 70%-ban képesek biztosítani a ketonok, a maradék 30%-t a májban glukoneogenesis által keletkező glükóz biztosítja. Így agyunk teljes ellátottsága alacsony szénhidrátbevitel mellett is biztosított.

Erről bővebben itt olvasható.

Sőt, a ketózis állandó és egyenletes tápanyagáramlást biztosít agyunk felé, mely nincs kitéve a vércukorszint ingadozásából adódó teljesítményromlásnak. Könnyebben fókuszálunk és szellemi teljesítőképességünk is megnő.

Elfelejthetjük a hektikusan ingadozó vércukorszintet.

A ketogén diéta az alacsony szénhidrát bevitellel és az alternatív energiaforrás biztosításával kézben tartja a szervezet vércukorszintjét is. Ezzel nem csak a fentebb tárgyalt falórohamok kivédése és fokozott, egyenletesebb teljesítőképesség érhető el, de szerepet játszik 2 típusú cukorbetegség elleni harcban is. (1) (ncbi.nlm.nih.gov)

Javuló élettani mutatók

A low-carb diéták, mint a ketogén étrend- megváltoztatják szervezetünkben a jó és rossz zsírok arányát míg maga a koleszterinszint minimális mértékben változik. Csökken ezáltal a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata. (2) (ahajournals.org)

A titok abban rejlik, hogy az úgynevezett védő koleszterin a HDL koleszterin kerül túlsúlyba, míg a káros triglicerinek aránya csökken. (3) (nhs.uk)

Egyenletesebb fizikai teljesítőképesség

Nem csak az agy teljesítőképességére van kedvező hatással a ketózis folyamata. A test szénhidrát-tartalékai hamar, pár óra alatt kimerülnek aktív testmozgás során, míg zsírtartalékaink hetekig, akár hónapokig is kitartanak. Később jelentkezik a fáradtságérzet és nem tör ránk szédülés, ha nem volt időnk bekapni pár falatot edzés előtt.

Érdemes azonban számolni azzal, hogy a fenti kedvező hatás nem azonnal érezhető. A Ketogén diéta kezdetén, amíg be nem áll az egyensúly, levertebbnek érezhetjük magunkat. Érdemes ebben az időszakban csökkenteni az edzés intenzitását. És soha ne feledkezzünk meg a víz és só megfelelő pótlásáról.

Szerző: Udvari Fanni

A többműszakos munkarend hatásai az egészségre

Sokan gondolják azt, hogy 8-tól 4-ig vagy 9-től 5-ig dolgozni nagyon megterhelő, ám ha így van, akkor mit mondjanak azok, akik váltott műszakokban dolgoznak, és sokszor vannak szolgálatban olyankor, amikor pihenünk vagy alszunk. A többműszakos munkarend komoly hatással van az egészségre.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Mikor nem mosunk helyesen fogat?

Egy szép fogsor nagyon vonzó tulajdonság, ám egészségünk szempontjából sem mindegy, hogy milyen állapotban vannak a fogaink. Ha egészségesek a fogaink, számos problémától megóvhatjuk magunkat. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy lehetőleg törekedjünk a helyes fogtisztításra, fogápolásra.

A stressz kevésbé ismert tünetei

Ki ne ismerné azokat a feszült helyzeteket, amikor mindenféle bajunk van?! Gyomorgörcs, hasmenés, fejfájás, az ember megőrjíti a stresszes élet. Ám vannak tünetek, amikről sokszor nem is gondolnánk, hogy a stressz okozza.

Vízkúra, a japánok ezt is mesterfokon űzik

Rengeteg egészséges módszert leshetünk el a japánoktól, mindezt az életmódjuk, étkezésük, nézeteik és kultúrájuk teszi lehetővé. A víz fogyasztása alapfeltétele létünknek, a japánok viszont ezt is tökélyre fejlesztették.