Menü

A fermentálásról

A fermentációról gimiben biológia, vagy kémia órán hallottam már, igaz nem tudnám visszamondani azt a tanórai anyagot, biztos akkor sem figyeltem oda, pedig a fermentálás, a fermentált zöldségek készítése és fogyasztása évezredes múltra tekint vissza. Ennek oka, hogy nemcsak finomak, de rettentő egészségesek is, különösen az emésztés és a bélflórára gyakorolt jótékony hatásuk miatt.

A fermentáció baktériumokkal való erjesztést jelent, mely természetesen nem egyenlő a rothadással. Az erjesztő hatású baktériumok a zöldségekben levő keményítőt és rostokat alakítják át. Ekkor csökken a zöldség szénhidráttartalma, és nő az emészthetősége. A házi fermentálás valójában nagyon egyszerű művelet, nem igényel különösebben semmilyen szakértelmet.

A legfontosabb, ami a fermentáláshoz szükséges, azok az élesztőgombák és/vagy baktériumok jelenléte és oxigénhiányos (anaerob) környezet.

A folyamat, mint említettem nagyon egészséges a szervezetünkre nézve, különös tekintettel a bélflóránkra. De miért fontos, hogy a bélflóránk jó állapotban legyen?

Azért, mert a bélbaktériumoknak fontos szerepe van például az immunrendszer kialakulásában, fejlődésében, méreganyagok lebontásában, vitaminok előállításában, szénhidrátok, zsírok lebontásában, gyulladáscsökkentő hatásukban és még sorolhatnám.

A fermentált zöldségek nemcsak azért annyira egészségesek, mert hőkezelés nélkül, nyersen, minden tápértékével együtt fogyaszthatjuk őket, hanem mert a számunkra oly fontos pre- és probiotikumokat tartalmazzák.

A fermentált ételek így igazából “előemésztett ételek” , melyeket a szervezet nagyon jól tud hasznosítani.

Népszerű és nagyon közismert fermentált ételünk például a kovászos uborka, télen pedig a savanyú káposzta, már nagyanyáink is ezt ették a téli időszakban. Nagyon jól lehet fermentálni a jégretket, a piros retket, a sárgarépát és a zellert is.

A fermentált zöldségek nagyon jó alternatívák a boltban kapható savanyúságok helyett, amiket hőkezeltek, s tartósítószer van bennük, meg esetleg cukor és adalékanyagok.

Fermentál zöldségeket bármelyik évszakban készíthetünk, íme egy recept hozzá:

Egy 3 literes befőttesüveget mossunk alaposan át. Vágjuk karikákra a jégretket, kockákra a sárgarépát, tegyünk hozzá néhány gerezd fokhagymát, két hagymát, sót, és kevés gyömbért, az üveg 80%-át megtöltve. Ezután vízzel felöntjük, hogy épp ellepje, majd légmentesen lezárjuk és hűvös, sötét helyre tesszük. Egy hét múltán a folyadék zavaros lesz, ez jelzi számunkra, hogy a fermentáció befejeződött, el lehet kezdeni fogyasztani a benne lévő zöldségeket.

A fermentált zöldségek leve is nagyon értékes, ezt is érdemes iszogatni. Mindenkinek jó kísérletezést és jó egészséget kívánok!

Martinka Dia

Az édesítőszerek rejtett veszélyei – Amit érdemes tudni a káros hatásokról

Az édesítőszereket sokan a cukor egészségesebb alternatívájaként használják, hiszen kalóriamentesek vagy kevesebb energiát tartalmaznak. Azonban egyre több kutatás vizsgálja, hogy valóban olyan ártalmatlanok-e, mint amilyennek gondoljuk.

Ginzeng – Az energiagyökér

A ginzeng egy adaptogén gyógynövény, amely számos jótékony hatással bír, többek között fokozza a fizikai és szellemi teljesítőképességet, csökkenti a stresszt és szorongást, valamint erősíti az immunrendszert. Mit tud ez az energianövényke?

Miért jó az Air Fryer? – Egészségesebb sütés forró levegővel

Az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az air fryer készülékek – nem véletlenül. Ezek a forrólevegős sütők lehetőséget kínálnak arra, hogy a hagyományos olajban sütéshez képest sokkal kevesebb zsírral készítsünk ropogós, ízletes ételeket. De mitől olyan különleges ez a konyhai eszköz, és miért tartják sokan egészségesebb alternatívának?

A shiitake gomba gyógyhatásai

A shiitake gomba kiemelkedő egészségvédő hatásait Japánban és Kínában több évezreddel ezelőtt felismerték, ezekben az országokban ma is a mindennapi táplálkozás része.

Ne tiltsd, tanítsd

Sokan úgy gondolják, hogy a gyerekek egészséges fejlődésének kulcsa az édességek teljes tiltása. Azonban a szakemberek egyre inkább arra figyelmeztetnek, hogy a tiltás nem feltétlenül vezet jobb eredményhez – sőt, sokszor éppen az ellenkező hatást váltja ki.