Menü

A fermentálásról

A fermentációról gimiben biológia, vagy kémia órán hallottam már, igaz nem tudnám visszamondani azt a tanórai anyagot, biztos akkor sem figyeltem oda, pedig a fermentálás, a fermentált zöldségek készítése és fogyasztása évezredes múltra tekint vissza. Ennek oka, hogy nemcsak finomak, de rettentő egészségesek is, különösen az emésztés és a bélflórára gyakorolt jótékony hatásuk miatt.

A fermentáció baktériumokkal való erjesztést jelent, mely természetesen nem egyenlő a rothadással. Az erjesztő hatású baktériumok a zöldségekben levő keményítőt és rostokat alakítják át. Ekkor csökken a zöldség szénhidráttartalma, és nő az emészthetősége. A házi fermentálás valójában nagyon egyszerű művelet, nem igényel különösebben semmilyen szakértelmet.

A legfontosabb, ami a fermentáláshoz szükséges, azok az élesztőgombák és/vagy baktériumok jelenléte és oxigénhiányos (anaerob) környezet.

A folyamat, mint említettem nagyon egészséges a szervezetünkre nézve, különös tekintettel a bélflóránkra. De miért fontos, hogy a bélflóránk jó állapotban legyen?

Azért, mert a bélbaktériumoknak fontos szerepe van például az immunrendszer kialakulásában, fejlődésében, méreganyagok lebontásában, vitaminok előállításában, szénhidrátok, zsírok lebontásában, gyulladáscsökkentő hatásukban és még sorolhatnám.

A fermentált zöldségek nemcsak azért annyira egészségesek, mert hőkezelés nélkül, nyersen, minden tápértékével együtt fogyaszthatjuk őket, hanem mert a számunkra oly fontos pre- és probiotikumokat tartalmazzák.

A fermentált ételek így igazából “előemésztett ételek” , melyeket a szervezet nagyon jól tud hasznosítani.

Népszerű és nagyon közismert fermentált ételünk például a kovászos uborka, télen pedig a savanyú káposzta, már nagyanyáink is ezt ették a téli időszakban. Nagyon jól lehet fermentálni a jégretket, a piros retket, a sárgarépát és a zellert is.

A fermentált zöldségek nagyon jó alternatívák a boltban kapható savanyúságok helyett, amiket hőkezeltek, s tartósítószer van bennük, meg esetleg cukor és adalékanyagok.

Fermentál zöldségeket bármelyik évszakban készíthetünk, íme egy recept hozzá:

Egy 3 literes befőttesüveget mossunk alaposan át. Vágjuk karikákra a jégretket, kockákra a sárgarépát, tegyünk hozzá néhány gerezd fokhagymát, két hagymát, sót, és kevés gyömbért, az üveg 80%-át megtöltve. Ezután vízzel felöntjük, hogy épp ellepje, majd légmentesen lezárjuk és hűvös, sötét helyre tesszük. Egy hét múltán a folyadék zavaros lesz, ez jelzi számunkra, hogy a fermentáció befejeződött, el lehet kezdeni fogyasztani a benne lévő zöldségeket.

A fermentált zöldségek leve is nagyon értékes, ezt is érdemes iszogatni. Mindenkinek jó kísérletezést és jó egészséget kívánok!

Martinka Dia

A vaníliáról

Maga a növény Mexikóból származik. Az aztékok kezdték el használni, de világhírnévre akkor tett szert, amikor 1520-ban az azték császár egy vaníliával ízesített kakaós-mézes italt kínált Cortesnek. A spanyol felfedezőknek annyira megtetszett az illat, hogy elkezdték importálni a vaníliát, ami innentől el is indult világhódító útjára.

Mindent a rukkoláról

Miért is szeretjük a salátákat? Mert sok ételhez tökéletesen passzol, egészséges és kalóriaszegény! Van lila, zöld, kerek, hosszúkás, erősebb és semlegesebb ízű. A rukkola abszolút egy tökéletes választás önmagában is de más salátákkal együtt is kiváló!

Mit tudnak a gyógygombák?

Az alternatív gyógymódok felé fordulók körében nem újkeletű a gyógygombák használata. A gyógyhatású gombák évszázadok óta megbecsült gyógymódok közé tartoznak a keleti kultúrában.

Gabonapelyhes finomságok

Nem is kezdődhetne jobban a reggel, mint egy tál ízletes, teljes értékű gabonapehellyel, némi gyümölccsel, tejjel vagy joghurttal.

Gyógyszer helyett: citrom

A citrom az egyik legsokoldalúbb gyümölcs. Tudod-e, hogy mi mindenre is jó ez a fanyar és savanyú, ám annál értékesebb gyümölcs?