Menü

A fermentálásról

A fermentációról gimiben biológia, vagy kémia órán hallottam már, igaz nem tudnám visszamondani azt a tanórai anyagot, biztos akkor sem figyeltem oda, pedig a fermentálás, a fermentált zöldségek készítése és fogyasztása évezredes múltra tekint vissza. Ennek oka, hogy nemcsak finomak, de rettentő egészségesek is, különösen az emésztés és a bélflórára gyakorolt jótékony hatásuk miatt.

A fermentáció baktériumokkal való erjesztést jelent, mely természetesen nem egyenlő a rothadással. Az erjesztő hatású baktériumok a zöldségekben levő keményítőt és rostokat alakítják át. Ekkor csökken a zöldség szénhidráttartalma, és nő az emészthetősége. A házi fermentálás valójában nagyon egyszerű művelet, nem igényel különösebben semmilyen szakértelmet.

A legfontosabb, ami a fermentáláshoz szükséges, azok az élesztőgombák és/vagy baktériumok jelenléte és oxigénhiányos (anaerob) környezet.

A folyamat, mint említettem nagyon egészséges a szervezetünkre nézve, különös tekintettel a bélflóránkra. De miért fontos, hogy a bélflóránk jó állapotban legyen?

Azért, mert a bélbaktériumoknak fontos szerepe van például az immunrendszer kialakulásában, fejlődésében, méreganyagok lebontásában, vitaminok előállításában, szénhidrátok, zsírok lebontásában, gyulladáscsökkentő hatásukban és még sorolhatnám.

A fermentált zöldségek nemcsak azért annyira egészségesek, mert hőkezelés nélkül, nyersen, minden tápértékével együtt fogyaszthatjuk őket, hanem mert a számunkra oly fontos pre- és probiotikumokat tartalmazzák.

A fermentált ételek így igazából “előemésztett ételek” , melyeket a szervezet nagyon jól tud hasznosítani.

Népszerű és nagyon közismert fermentált ételünk például a kovászos uborka, télen pedig a savanyú káposzta, már nagyanyáink is ezt ették a téli időszakban. Nagyon jól lehet fermentálni a jégretket, a piros retket, a sárgarépát és a zellert is.

A fermentált zöldségek nagyon jó alternatívák a boltban kapható savanyúságok helyett, amiket hőkezeltek, s tartósítószer van bennük, meg esetleg cukor és adalékanyagok.

Fermentál zöldségeket bármelyik évszakban készíthetünk, íme egy recept hozzá:

Egy 3 literes befőttesüveget mossunk alaposan át. Vágjuk karikákra a jégretket, kockákra a sárgarépát, tegyünk hozzá néhány gerezd fokhagymát, két hagymát, sót, és kevés gyömbért, az üveg 80%-át megtöltve. Ezután vízzel felöntjük, hogy épp ellepje, majd légmentesen lezárjuk és hűvös, sötét helyre tesszük. Egy hét múltán a folyadék zavaros lesz, ez jelzi számunkra, hogy a fermentáció befejeződött, el lehet kezdeni fogyasztani a benne lévő zöldségeket.

A fermentált zöldségek leve is nagyon értékes, ezt is érdemes iszogatni. Mindenkinek jó kísérletezést és jó egészséget kívánok!

Martinka Dia

A túlevés veszélyei mindennapjainkban

Sokan ismerjük azt az érzést, amikor egy hétvégi vacsora után alig tudunk felállni az asztaltól. Az alkalmi falánkság önmagában még nem jelent komoly problémát, de ha rendszeressé válik, az egészségünkre és az életminőségünkre nézve is súlyos következményekkel járhat. Ráadásul a modern világban a túlevés nem pusztán a test kérdése, hanem kulturális és pszichológiai jelenség is.

Ghí, a csodavaj

Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.

Probiotikumok és probiotikus ételek

Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?

Gyümölcsök, amelyekről Európában alig hallunk

A trópusi finomságok felhozatala jóval gazdagabb annál, mint amit a hazai piacokon megszokhattunk. A mangó, a sárkánygyümölcs vagy a maracuja ugyan már széles körben ismert, de az esőerdők mélyén olyan különlegességek teremnek, amelyek Magyarországra szinte egyáltalán nem jutnak el. Ezek sokszor nemcsak ízükben, hanem kulturális jelentőségükben is egyediek.

Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.