Menü

D-vitamin pótlása télen

A tél végére a magyarok 95%-a általában D-vitamin-hiányban szenved. Hiába esik szó a különböző fórumokon a D-vitamin pótlásának fontosságáról, arról, hogy kiknek és milyen D-vitamint célszerű szedni, mennyi egység az ajánlott, erről nem sokat, vagy nem egyformán írnak. Hogyan pótolhatjuk télen ezt a zsírban oldódó, hormonhatású vitamint?

Vitathatatlan, hogy a D-vitamin pozitív hatása szinte mindenre pozitív hatással van: szükséges a csontok, az immunrendszer, a szív működéséhez, sőt talán kevesen tudják, de a D-vitamin tumorellenes hatású is!

A D-vitamin-hiány növeli a halálozást, a vastagbél- és emlőrák, a szív- érrendszeri betegségek esélyét, továbbá csökkenti a fogamzóképességet, a várandósság alatt pedig növeli a cukorbetegség és a magas vérnyomás gyakoriságát.

Vitatéma manapság, hogy a szolárium megoldja-e a D vitamin hiányt, a válasz azonban több szakértő véleménye szerint is az, hogy a szoláriumok egyáltalán nem termelnek D-vitamint, vagy elenyésző mennyiségben, s ráadásul táplálékkal sem lehet bevinni kellő mértékben.

A szoláriumok döntően UV-A sugárzást bocsátanak ki UV-B helyett, ezért hiába barnul a bőr, D-vitamin a szolárium használata során nem keletkezik, hiába hallottam már ennek ellenkezőjére felépített jólhangzó marketingszöveget a rádiókban.

A D-vitamin az étrendben is csak minimális mennyiségben van jelen, hiába eszünk tojást, D-vitaminban gazdag ételeket, naponta kb. 30 darab tojást kellene megennünk a megfelelő D-vitamin-szinthez. Az anyatej szintén kevés D-vitamint tartalmaz, így azt szükséges pótolni a csecsemő számára.

Mennyi D vitamin bevitele javasolt?

Az őszi és téli időszakban, felnőtteknek napi 1500-2000 nemzetközi egység (NE) D-vitamin ajánlott táplálék-kiegészítő formájában.

Mi is ez az NE? Az NE a nemzetközi egység, mértékegység a farmakológiában. Anyagmennyiséget mér, biológiailag aktív anyagok biológiai hatása alapján. Főleg vitaminok, hormonok, vakcinák, vérkészítmények esetében használják.

Mi történik, ha valaki túladagolja a D-vitamint?

A vitaminokkal, ásványi anyagokkal kapcsolatban két dolog árthat: ha nincs elég, és ha túl sok van belőle a szervezetünkben.

Ha gyógyszerrel visszük be a D-vitamint, akkor túl lehet adagolni. Ehhez azonban a napi beviteli értékek sokszorosát kellene bevinni hosszabb időn keresztül. Hónapokon át napi 10.000 NE felett kellene D3-vitaminból fogyasztani ahhoz, hogy túladagolásról beszéljünk. Ha betartjuk a maximális adagolási értékeket, amely felnőtt embereknél napi maximum 4000 NE, akkor elkerüljük a túladagolás problémáját.

A D-vitamin hiány világszerte az egyik legnagyobb egészségügyi probléma, azonban könnyen lehet orvosolni: meg kell előzni a hiányállapot kialakulását.

Martinka Dia

Miért szárad ki télen az ajkunk?

A hideg hónapokban az ajkak különösen érzékennyé válnak, hiszen a vékony bőrfelület nem tudja megvédeni magát a szél, a hideg és a száraz levegő ellen. A cserepesedés, a húzódó érzés és a repedezés ilyenkor szinte mindennapos probléma lehet, de néhány egyszerű módszerrel sokat tehetünk a megelőzésért. A megfelelő hidratálás és a tudatos ajakápolás segíthet visszaadni az ajkak természetes puhaságát a téli időszakban is.

Természetes gyógymódok alkalmazása a szem egészségéért

A szemünk folyamatosan ki van téve a környezeti ártalmaknak, a digitális eszközök képernyőjének kék fényének, és a mindennapi fáradtságnak. Míg a modern orvostudomány fejlett megoldásokat kínál a súlyos látásproblémákra, számos enyhe, átmeneti panasz (például szárazság, irritáció, fáradtság) esetén a természetes gyógymódok hatékony és kíméletes kiegészítő terápiát jelenthetnek. Ezek az évszázados praktikák a gyógynövények gyulladáscsökkentő és nyugtató tulajdonságait aknázzák ki.

Furcsa betegségek, amikor a test különös üzeneteket küld

Az emberi szervezet bonyolult rendszer, amelyben számtalan folyamat zajlik egyszerre. Sok betegség jól ismert, könnyen felismerhető, és hétköznapi jelenségnek számít. Léteznek azonban olyan ritka, különös vagy éppen megdöbbentő kórképek, amelyek szinte már a hihetetlenség határát súrolják. Ezek a furcsa betegségek nem csupán orvosi ritkaságok, hanem bepillantást engednek abba, mennyire sokféle módon képes a testünk reagálni, alkalmazkodni vagy éppen hibásan működni.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.