Az önbántalmazás lehetséges okai
- Dátum: 2020.10.24., 18:06
- Udvari Fanni
- fájdalom, lélek, önbecsülés, önbizalomhiány, önértékelés, önsanyargatás, psziché
Általában feszültségkezelési nehézség miatt kezdik el vagdosni magukat a kamaszok, mert a negatív érzések elhatalmasodnak rajtuk. Tehetetlennek érzik magukat, nem tudnak szabadulni ettől az állapottól.

Úgy érzik, hogy az önbántalmazás az egyetlen, illetve legerősebb eszközük erre az, ha a figyelmüket egy konkrét testi fájdalomra fókuszálják, ezáltal éreznek megkönnyebbülést. Az önbántalmazással keletkező fizikai fájdalom pedig elnyomja a lelki szenvedést. Lehetséges önbüntető céllal is a vagdosás, ha az illető úgy érzi, hogy ő rossz, nem érdemel semmi jót, sem szeretetet, elfogadást, csak a büntetés jár neki. Akik vagdossák magukat, gyakran alacsony önértékeléssel rendelkeznek, magányosnak érzik magukat, nem akarnak másokat megbántani, így az indulataik, agressziójuk önmaguk ellen fordul és önbántalmazásban ölt testet, mert valamilyen irányba ki kell fejezni az érzelmeket.
Hogyan lehet megakadályozni az önbántalmazást?
A megelőzés lenne nagyon fontos. Alakítsunk ki és tartsunk fenn bizalmas és őszinte viszonyt a kamasz gyerekünkkel, amelyben nem csak kötelességei, de jogai is vannak. Tudnia kell, hogy pozitívan állunk hozzá, szeretjük és értékeljük, büszkék vagyunk rá, és ezt ki is fejezzük. Még egy dacos, magába zárkózó, durva stílusban kommunikáló tinédzserben is meg lehet találni azt, amiért szerethető. Ennek a megélésére épp’ olyan nagy szüksége van, mint bármilyen más életkorban. Ha megelőzni nem sikerült, ez a légkör később is kialakítható, csak sokkal több energiába kerül, de vagdosás esetén nagy szükség van rá.

Az okok száma végtelen, és minden ember esetében egyedinek tekinthető.
Családi problémák
Sok önbántalmazónak komoly családi problémái vannak. Egy elveszített hozzátartozó, egy alkoholista szülő, vagy épp a figyelem hiánya mind, mind hozzájárul ahhoz, hogy az egyén magába forduljon, és a problémáit elhallgatva a csendes „megnyugváshoz” folyamadjon.
Iskolai bántalmazások
Az iskola a diák második otthona, de sokaknak hasonlít inkább egy rémálomhoz, mintsem a mókához és kacagáshoz a barátokkal. A kirekesztés, a csúfolódás és a sikertelenség csak ronthatják az érzelmileg egyébként is labilis tinik önértékelését.
Alacsony önbecsülés

Ha valaki folyamatosan csak azt hallja, hogy ő értéktelen, és nem ért semmihez – eközben pedig nem kap megerősítést az ellenkezőjéről – az önbecsülése elkezd rohamosan leépülni, ami végül szorongáshoz, feszültséghez, és önbántalmazáshoz vezethet.
Sok önbántalmazó számol be arról, hogy miután kárt tettek magukban, enyhült a belső szorongás, és már nem törődtek annyira a lelki fájdalmukkal. Ez azonban csak ideiglenes és hamis ábrándokba ringat!
A fizikai fájdalom ugyan eltereli egy ideig a figyelmet a problémákról, azok viszont hamarosan újra visszatérnek.
Szerző: Udvari Fanni
Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik
Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.
A társasjáték terápiás ereje
A társasjátékok népszerűsége az utóbbi években hatalmasat nőtt – és nem véletlenül. A közös játék nemcsak szórakoztat, hanem kézzelfogható szociális és mentális előnyökkel is jár. Közelebb hozza az embereket egymáshoz, segít a stressz levezetésében, fejleszti a gondolkodást és támogatja a lelki jóllétet.
Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?
A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.
Hat jel, hogy magas EQ-val rendelkező vezetővel dolgozunk
A munkahelyi légkör egyik legmeghatározóbb tényezője az irányítók személyisége és viselkedése – nem feltétlenül csak a szakmai hozzáértés vagy a határozottság számít. Egészen más dimenzióban mozog az, aki igazán jól bánik a csapatával, felismeri a különbséget az „irányítok” és „inspirálok” között: ez nem más, mint a magas érzelmi intelligencia, vagyis a magas EQ.
„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás
Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).