Az önbántalmazás lehetséges okai

Általában feszültségkezelési nehézség miatt kezdik el vagdosni magukat a kamaszok, mert a negatív érzések elhatalmasodnak rajtuk. Tehetetlennek érzik magukat, nem tudnak szabadulni ettől az állapottól.

Úgy érzik, hogy az önbántalmazás az egyetlen, illetve legerősebb eszközük erre az, ha a figyelmüket egy konkrét testi fájdalomra fókuszálják, ezáltal éreznek megkönnyebbülést. Az önbántalmazással keletkező fizikai fájdalom pedig elnyomja a lelki szenvedést. Lehetséges önbüntető céllal is a vagdosás, ha az illető úgy érzi, hogy ő rossz, nem érdemel semmi jót, sem szeretetet, elfogadást, csak a büntetés jár neki. Akik vagdossák magukat, gyakran alacsony önértékeléssel rendelkeznek, magányosnak érzik magukat, nem akarnak másokat megbántani, így az indulataik, agressziójuk önmaguk ellen fordul és önbántalmazásban ölt testet, mert valamilyen irányba ki kell fejezni az érzelmeket.

Hogyan lehet megakadályozni az önbántalmazást?

A megelőzés lenne nagyon fontos. Alakítsunk ki és tartsunk fenn bizalmas és őszinte viszonyt a kamasz gyerekünkkel, amelyben nem csak kötelességei, de jogai is vannak. Tudnia kell, hogy pozitívan állunk hozzá, szeretjük és értékeljük, büszkék vagyunk rá, és ezt ki is fejezzük. Még egy dacos, magába zárkózó, durva stílusban kommunikáló tinédzserben is meg lehet találni azt, amiért szerethető. Ennek a megélésére épp’ olyan nagy szüksége van, mint bármilyen más életkorban. Ha megelőzni nem sikerült, ez a légkör később is kialakítható, csak sokkal több energiába kerül, de vagdosás esetén nagy szükség van rá.

Az okok száma végtelen, és minden ember esetében egyedinek tekinthető.

Családi problémák

Sok önbántalmazónak komoly családi problémái vannak. Egy elveszített hozzátartozó, egy alkoholista szülő, vagy épp a figyelem hiánya mind, mind hozzájárul ahhoz, hogy az egyén magába forduljon, és a problémáit elhallgatva a csendes „megnyugváshoz” folyamadjon.

Iskolai bántalmazások

Az iskola a diák második otthona, de sokaknak hasonlít inkább egy rémálomhoz, mintsem a mókához és kacagáshoz a barátokkal. A kirekesztés, a csúfolódás és a sikertelenség csak ronthatják az érzelmileg egyébként is labilis tinik önértékelését.

Alacsony önbecsülés

Ha valaki folyamatosan csak azt hallja, hogy ő értéktelen, és nem ért semmihez – eközben pedig nem kap megerősítést az ellenkezőjéről – az önbecsülése elkezd rohamosan leépülni, ami végül szorongáshoz, feszültséghez, és önbántalmazáshoz vezethet.

Sok önbántalmazó számol be arról, hogy miután kárt tettek magukban, enyhült a belső szorongás, és már nem törődtek annyira a lelki fájdalmukkal. Ez azonban csak ideiglenes és hamis ábrándokba ringat!

A fizikai fájdalom ugyan eltereli egy ideig a figyelmet a problémákról, azok viszont hamarosan újra visszatérnek.

Szerző: Udvari Fanni