Mennyire megbízhatóak a digitális lázmérők?
A kormányok eleddig ismeretlen helyzettel találták szembe magukat amikor beütött a járvány. Így a márciusi lezárások vagy éppen a mostani inkább megelőző intézkedéseket a magam részéről nem szoktam minősíteni. Én, és a környezetem is, egyaránt mindent megteszünk, ami általános egészségügyi előírás. Október 1-jétől kötelező lesz az iskolák bejáratánál a lázmérés. Az már azonban önmagában kérdéseket vet fel, mennyire megbízhatóak ezek a digitális lázmérők. Személyes példákon keresztül mesélek pár történetet.
Rendkívül fontos lenne, hogy jól sikerüljön az iskolákban egyrészt a nagyobb intézményeknek járó hőkapus szűrés, másrészt a kisebb intézményeknek adott érintésmentes hőmérőzés még akkor is, ha több szervezet rámutatott arra, hogy a szabályokat nagyon nehéz betartani. Sok mindenben igazuk van, mert a digitális hőmérők eredményei több esetben nem mutatnak pontos eredményt, mert azok nem lehetnek a pontos eredmények.
Először egy újság szerkesztőségében találkoztam a digitális lázmérővel, mint módszerrel. Képet kerestünk egy cikkhez, és találtunk is egy szépen beállított, jó fotót, amit természetesen forrásmegjelöléssel beillesztettünk volna a cikkbe, ám felhívtam akkori szerkesztőm figyelmét, vajon nem ciki-e, hogy a digitális hőmérő 33,8 fokot mutat. Nem, nem elírás, 33,8 fok, Celsiusban. Némi hümmögést követően valóban a kép lecserélése mellett döntöttünk. Pár héttel később már megtudhattam, nem csak a láthatóan Ázsiában készült fotón voltak furcsa számok:
Amikor kinyitottak újra a különböző intézmények, Szegeden, az egyetem egyes épületeiben is kérték, hogy engedjem magam megmérni digitális hőmérővel. Az eredmény? 35,5 fok. Ezen kívül teljesen hasonló, 35,3 fokos eredményre jutottam akkor, amikor az egyik közhivatalba mentem be Budapesten. Mindkét esetben feltettem a kérdést: Vajon, ha igazak lennének ezek a számok, az nem okozna-e legalább akkora riadalmat, nem csak személyesen, hanem közösségileg is?
Mindkét esetben közös nevetgélés után megállapították, hogy akkor is betegségben szenvednék. Nekem ráadásul szerencsém van ezzel a járvánnyal, mert a világban megnőtt a betegségek száma, míg én, szinte gond nélkül átvészeltem ezt az évet. Véleményem szerint annak is köszönhetően, hogy ahogy tudtam és lehetséges volt, betartottam és betartom a távolságtartás, a kézmosás és mostanában ismét egyre gyakoribb gyakorisággal szükséges maszkviselési szabályokat. Nem az én tisztem eldönteni, mennyire védenek, de hiszek a szakembereknek, hogy igen, és bízom benne, hogy ez be is válik, mind nálam, mind szeretteimnél.
Azonban a hőmérsékleti torzulás másik iránya is megvalósulhat, igaz, talán csak nyáron vagy egyébként forró időben: Szintén korábbi munkahelyemen történt, hogy a hadsereg toborzóirodájába tartottunk interjúra. Forró májusi nap volt. Vártak minket, vendéglátóink kedvesek és előzékenyek voltak, majd jött a kötelező lázmérés, amikor is kollégámnál hőemelkedést mutattak ki. Nem értette a helyzetet, elmondása szerint nincs se hőemelkedéshez, se koronavírushoz köthető tünete. Pár perccel később ismét megmérték, akkor pedig már ő is 36 fok alatti értéket mutatott. Az autó forró belseje hevíthette őt is fel.
Vannak tehát kérdések a digitális, érintésmentes hőmérőkkel kapcsolatban. Reménykedjünk azonban, hogy jó szűrő lesz a digitális hőmérő és a hőkapu is. Fontos lenne! Vagy még jobb, ha egyáltalán nem kellene senkit sem kiszűrni. Azonban a második hullám tomboló részében ebben reménykedni merő önáltatás lenne részemről.
A tudatalatti lelki ereje
A tudatalatti fogalma hosszú ideje foglalkoztatja az embereket, hiszen egy nehezen megfogható, mégis rendkívül erős belső tartományról beszélünk. Bár működését gyakran misztikus jelenségekhez kötik, valójában nagyon is valós pszichológiai folyamatok sorozata. A tudatalatti olyan, mint egy csendben dolgozó háttérrendszer: állandóan figyel, értelmez, raktároz, és akkor is befolyásolja döntéseinket, amikor azt hisszük, teljesen tudatosan cselekszünk. Ebben rejlik valódi ereje. Nem harsány, nem irányít közvetlenül, mégis meghatározza életünk alapvető irányát.
A boka betegségeinek lelki háttere: a stabilitás, irány és önazonosság rejtett üzenetei
Az emberi test minden mozdulata mögött ott rejlik a lélek finom mintázata. A fizikai tünetek nem csupán biológiai folyamatok következményei, hanem gyakran annak a belső történetnek is a kivetülései, amelyet magunkban hordozunk. A boka, mint az egyensúly és irányváltás egyik legfontosabb szerve különösen érzékeny a pszichés terhelésekre. A testen betöltött szerepe szimbolikusan is jelentős: azt mutatja meg, milyen biztonsággal állunk a földön, mennyire merünk előre lépni, és hogyan viszonyulunk a saját életutunkhoz.
Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban
A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.
Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus
Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.
Miért érdemes már ma lefoglalni a jövő évi nyaralást? Avagy mit jelent a „first minute”
Amikor az utazás gondolata megszületik, sokan hajlamosak az utolsó pillanatban dönteni. Azonban egyre többen tartják ésszerű stratégiának, hogy már jóval előre, akár a következő évre is lefoglalják álomnyaralásukat — ez a „first minute” megközelítés számos előnyt kínál.