Menü

Illetlenségek világnapja

Illetlenségek világnapja. Pont a névnapomon!? Pedig de. Szeptember 18-án van az illetlenség világnapja, amely 2008-ban Magyarországon is elfogadásra került.

Nem direkt keresem ezt a témát, bár tegnap az éttermi etikettről és az ott előforduló illetlenségekről írtam, ma pedig rámtalált ez a „kedves” névnapi információ, hogy a mai napon, szeptember 18-án az illetlenség világnapját ünnepeljük.

Az illetlenség napja valószínűleg azért született meg, hogy felhívja a figyelmünket arra, milyen fontos lenne, hogy nagyobb tisztelettel és türelemmel, kedvességgel, empátiával forduljunk egymás felé. Sajnos nagyon sokszor lehet találkozni egy-egy barátságtalanabb ügyintézővel, egy kevésbé udvarias pénztárossal, egy nem túl figyelmes pincérrel, rosszkedvű eladóval.

Nyilván mindenkinek vannak rosszabb és jobb napjaink, de egy kis udvariasság, egy kedves mosoly, egy apró gesztus nem kerül semmibe.

Meddig tart átadni a helyünket a buszon egy idős néninek, vagy várandós nőnek? Vagy egy kis segítőkészséget nyújtani egy banki alkalmazottnak, hivatali ügyintézőnek?

Apróságok, mégis jól esnek a másiknak, például mosolyogva visszaköszönni az utcán, vagy a liftben, buszon, vonaton, lépcsőházban.

Telefonban illik kedvesen beszélni, a hívó fél hallani fogja a hangunkon, ha mosolyogva vesszük fel a telefont, s ha már a telefonnál tartunk, illemszabályaink egyike, hogy nem hallgatózunk, ha más beszél a jelenlétünkben, hanem diszkréten arrébb vonulunk.

Számomra az egyik legfontosabb illemszabály, hogy pontosak legyünk. Én általában inkább 2 perccel előbb érkezem egy találkozóra, minthogy elkéssek, s a másik féltől is ezt várom el. Én magam nagyon nehezen viselem, ha megvárakoztatnak, talán ezt tolerálom a legnehezebben, így mindenkit arra bíztatok, legyen pontos, ha találkozóra készül.

Nem illik a megbeszélt időponthoz képest sem késni, sem túlságosan korán érkezni. Ha valamiért mégsem érünk oda időben – ami természetesen bármikor bárkivel előfordulhat -, telefonon jelezzük partnerünk felé, hogy miért késünk, és várhatóan mennyit.

Az illem, viselkedéskultúra az emberek közötti viselkedés legősibb, legemberibb, legőszintébb szokásait, alapvető írott és íratlan szabályait jelenti, amely alapja a társadalmi kapcsolattartásnak, mondhatni kultúránk alapját képezi – olvasom a neten és egyet is tudok érteni vele.

Az illemtant iskolákban is tanítjuk, arra nevel bennünket, hogy hogyan viselkedjünk a környezetünkben lévő ismertelenekkel és ismerősökkel.

Az illemet, udvariasságot nem befolyásolja iskolázottság, sem nem, bőrszín, vallási, vagy politikai hovatartozás, vagy családi háttér, vagy anyagiak. Mindenki megtehetné, hogy türelemmel, kedvességgel, udvariassággal bánjon embertársaival. Sokat elárul az ember jelleméről, intelligenciájáról, ahogy másokkal viselkedik. Ne féljünk használni a jómodorunkat!

Martinka Dia

Kertészkedés, mint a nagyszüleim sportja

A mozgás az egyik legfontosabb tényezője az egészséges életmódnak. De ez alatt nem feltétlenül kell feltétlen és kizárólagosan a konditermi edzésre vagy félmaraton lefutására gondolni: minden más mozgás is számít.

Gyógynövények nőknek

Vannak bizonyos gyógynövények, amiket kimondottan a nőket érintő egészségügyi problémákra ajánlanak, nézzük, mik ezek.

Nyugtató illóolajok otthonra

A megfelelő illatok kiválasztásával befolyásolhatjuk az érzelmeinket, a memóriánkat és csökkenthetjük a stresszt. Szakemberek szerint a jól megválasztott illatok nyugtatják az idegeket, javítják a hangulatot, nézzük melyek ezek az illatok?

Miért ne dobjuk ki a teafiltert?

A teázás minden országban nagy népszerűségnek örvend, hiszen a tea nemcsak finom, hanem nagyon sok jótékony egészségügyi hatása is van. Ha filteres teát fogyasztanak, akkor szeretném figyelmükbe ajánlani mai cikkünket!

Tartósítószer általánosságban

A vegyszeres tartósítás, vagyis a tartósítószerek alkalmazása az élelmiszeriparban elengedhetetlen eszköze a termékek eltarthatóságának növelésére, a romlás megelőzésére, valamint a minőség megőrzésére. A tartósítószerek olyan anyagok, amelyek megakadályozzák vagy lassítják az élelmiszerekben bekövetkező kémiai és biológiai változásokat, ezáltal védve a termékeket a mikrobiális romlástól és az oxidációtól.