Érzelem ruhák iránt? Lehetséges!
- Dátum: 2020.09.03., 15:06
- Varga Ágnes Kata
- agy, akarat, alkalom, düh, elme, érzelem, esemény, esküvő, hangulat, harag, ízlés, lélek, mindennapok, öltözködés, psziché, reakció, ruha, ruhadarab, szerelem, tudat
Kislányként megálmodjuk az esküvőnket, a legnagyobb abroncsú, legnagyobb uszályú, lecsillogóbb, (véleményünk szerint) legszebb esküvői ruhával. Később ugyanúgy álmodozunk róla, csak valamivel szolidabb, kicsivel eltérő ruha mellett tesszük le a voksunkat. És végül, a választásnál, sohasem a látványra, mindig az érzelmeinkre hagyatkozunk. A menyasszonyok ezt úgy szokták meghatározni, hogy „Ebben menyasszonynak érzem magam”. Nos, nemcsak a menyasszonyok hagyatkoznak érzelmekre a ruhaválasztás során. Ha kicsit magunkba tekintünk, mindnyájan ezt tesszük.

Amikor egy jeles eseményre készülünk, hajlamosak vagyunk órákat azzal tölteni, hogy kitaláljuk, mit veszünk fel. Állunk a szekrény előtt, kivesszük és betesszük az egyes ruhadarabokat, elképzeljük magunkon, felpróbáljuk őket, és próbáljuk azt a hangulatot felidézni, amivel majd az esemény járni fog. Próbáljuk magunkat úgy beleérezni a helyzetbe, hogy közben az ideális összeállítás-érzet is megjelenjen. Ha egy outfit elégedetté tesz, akkor azt mondjuk, jól érezzük magunkat benne, csinosnak érezzük magunkat. Tehát nem látványra hagyatkozunk, hiszen mindegyik ruha tetszett már egyszer, akkor, amikor megvettük. Az, hogy a sok, általunk kedvelt ruha közül melyiket választjuk, kizárólag érzelmi szempontú döntés.
És vannak a gyűlöltek. Azok a ruhák, amelyek saját akaratunkon kívül hevernek a szekrényben. Azok, amelyeket kényszerből felvesszük, vagy talán esetleg régebben éppen mi választottuk, de rossz érzéssel gondolunk már rá. Előfordulhat, hogy valakinek nem tetszett. Talán olyan ember látta rajtunk, akit azóta már nem kedvelünk. Talán olyan eseményen hordtuk, amely rossz érzést kelt bennünk. A ruhák iránti ellenszenv oka ugyanolyan sokféle lehet, mint a rokonszenvé. Csakis mi tudhatjuk, vagy olykor mi sem, hogy mi az oka egy-egy érzelmi reakciónak.

Ami biztos, hogy az agyunk ilyenkor az emlékeinkből és a képzeletünk által alkotott érzelmi képekből építkezik. A reakciónkat befolyásolhatja sok minden, például, hogy milyen az alaphangulatunk, mit szeretnénk sugallni, mi a valódi célunk. De ezeken kívül mindig van egy-két fő irányító mechanizmus, amely megmondja nekünk, hogyan reagáljunk. Ha kellemes emlékünk fűződik egy ruhához, sokkal jobban fogjuk szeretni. Ha szépnek érezzük magunkat valamelyik ruhadarabban, akkor egyértelműen többször szeretnénk azt felvenni, vagy legalábbis, a különlegesebb alkalmakra, a különlegesebb személyek társaságában. Még jobban hatnak ránk ezek a dolgok, ha valamilyen illatot és valamilyen fő érzelmet (szeretet, szerelem, harag) társítunk hozzá.
Tehát igen, ruhák iránt is táplálhatunk érzelmeket, méghozzá akaratunkon, sé olykor a tudatunkon kívül. Mindez segít nekünk abban, hogy kialakítsunk egy ízlést, egy mintát, egy szokást, ami alapján öltözködünk.
Varga Ágnes Kata
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.
A digitális zaj ellen: 6 offline tevékenység, ami 2026-ban aranyat ér
A digitális túlterheltség, az állandó értesítések és a rövidülő figyelmi ciklusok hatására egyre több kutatás és gyakorlati trend mutat ugyanabba az irányba: az emberek tudatosan visszatérnek az analóg, offline tevékenységekhez.