Menü

Várandósság túlsúllyal

Az áldott állapot nem a fogyókúra a divatdiéták és koplalások ideje, ezt jól tudjuk, de nagy túlsúllyal küzdő kismamáknak épp a baba egészsége miatt kell fokozott odafigyeléssel viselni a várandósság alatti életmódot.

A terhesség alatt a többletsúly köztudottan veszélyezteti az anya és a baba egészségét. Nem csak a teherbeesés előtti többletsúly probléma (akár már a teherbeeséshez is), hanem normál súlyról indult terhesség alatti hirtelen súlygyarapodás is komoly kockázatot jelent.

Milyen problémákat okozhat a túlsúly?

Eleve ott kezdődik, hogy nehezebb teherbe esni, ez bizony lehet oka annak, ha a gyermekáldás várat magára. Ha várandósság alatt szedünk fel a kelleténél több pluszkilót, akkor a kismamára nézve nő a magasvérnyomás, a terhességi cukorbetegség, a trombózisveszély kockázata.

A babára nézve nő a spontán vetélés, a koraszülés, a császármetszés lehetősége.

A magas túlsúly fejlődési rendellenességeket is okozhat, fiatalkori cukorbetegséget, gyermekkori elhízást, keringési betegségeket.

De mit tehet az a kismama, aki már várandós, mégis túlsúllyal rendelkezik?

Babavárás alatt a hízás mértékét normál esetben, átlagos kiindulási súlyról körülbelül 12-18 kg közötti értékben határozhatjuk meg. Túlsúllyal rendelkező kismamáknál ennél kevesebbet ajánlott hízni, mintegy 7-10 kg súlygyarapodás a megengedett, de nagy mértékű elhízás esetén ez a szám inkább az alsó határon maradjon, ami 6-7 kilót jelent.

A terhesség első trimeszterében 150 kalóriával van többre szükségünk, míg a második trimeszter 300kalória pluszbevitelt tart indokolnak naponta, az utolsó trimeszterben pedig a 200 kcal energiamennyiséget nem ajánlatos túllépni. Ez egy banán vagy egy pohár tej kalóriatartalma, tehát nem kell extra adagokra gondolni, sem kettő helyett enni.

A legtöbb üres kalória a tápanyag nélküli, felesleges nassolásból származik, ennek elkerülésére kell leginkább törekedni és nem a terhesség miatti kívánósság álcája mögé bújni.

Akkor mit együnk?

Változatosan kell étkezzünk, ami azt jelenti, hogy kevés gyümölcsöt, sok zöldséget, elegendő rostot, lassú felszívódású szénhidrátokat kell fogyasztanunk, például teljes kiőrlésű lisztből, vagy rozslisztből, zablisztből készült kenyeret, korpás pékárut, durumtésztát, szénhidrátcsökkentett termékeket, reform köreteket, mint például kölest, bulgurt, hajdinát. Tejtermékek közül a kevésbé zsíros, cukor nélküli joghurtokat, túrót, tejet, sajtot, húsok közül a zsírszegény szárnyas húsokat, felvágottakat részesítsük előnyben, magvakból pedig maximum egy kis maréknyit fogyasszunk minden nap. Az italfogyasztás tekintetében az ásványvíz a legjobb választás, vagy különböző teák, cukrozatlan limonádék.

Ha megakadtunk az étkezési tanácsok útvesztőjében, keressünk fel dietetikus szakembert, aki segít személyre szabottan összeállítani a megfelelő étrendet. Gondtalan babavárást, jó egészséget kívánok!

Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik

Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?

Gyerekjóga – harmónia, mozgás és játék egyben

Az ingerekkel teli világban szükségünk van egy kis egyensúlyra és csendre, de nem csak a felnőtteknek, a gyerekeknek különösen, erre is jó a gyerekjóga.

Miért fáj annyira a kamaszok izomzata?

Ha ezt a témát választottam, annak az oka, hogy aggasztónak találtam: a kamaszfiam egyre többször panaszkodik izomfájdalomra. Természetesen felkerestem a gyerekorvost, és utánajártam, miért ilyen gyakori ez a serdülőknél.

Három vészhelyzet, amire fel kell készíteni a 6–10 éves gyerekeket

A világ nem mindig kiszámítható, és bár minden szülő igyekszik megóvni gyermekét a veszélyektől, vannak helyzetek, amikor a gyereknek önállóan kell helytállnia. Nem az a cél, hogy félelmet keltsünk bennük, hanem hogy megtanítsuk: van, amit megtehetnek, ha bajba kerülnek. Három alapvető helyzetre érdemes minden 6–10 éves gyereket felkészíteni – szakértők segítségével.