Őszinteség vagy kedvesség?
- Dátum: 2020.08.24., 06:43
- Varga Ágnes Kata
- elme, érzelem, házasság, kapcsolat, kedvesség, konfliktus, lélek, őszinteség, párkapcsolat, psziché, pszichológia, tanács, test, tipp, vélemény, vita
A minap egy lánybúcsú révén volt szerencsém hallani, ahogyan egy férfi és egy nő között parázs vita bontakozik ki az őszinteség és a kedvesség fontosságáról. Hogy egy házasságban melyik előbbre való, azt talán csak azok tudják, akik hosszú évtizedeket leéltek már együtt. Az őszinteség a bizalom egyik kulcsfontosságú alapja, amely nélkül nemigen működhet sem baráti kapcsolat, sem szerelem. De hogy minden esetben vakon és kíméletlenül őszinték legyünk-e, nos, arra nincs recept.

Valószínűleg az a legjobb, ha az őszinte véleményünk és gondolatunk egyben kedves is. Ha anélkül lehetünk teljesen őszinték, hogy az bántana valakit, az még a filmekben is csak ritkán fordul elő. Talán a realitáshoz az a mondat áll legközelebb, amelyet oly’ sok férfitól hallhattunk már: „Légy kedves, ha a ruhájáról kérdez, és légy őszinte, ha az érzéseidről!”. Lebutítva mindez annyit jelent, hogy az igazán fontos dolgokban sokkal inkább becsülendő az őszinteség, még akkor is, ha az esetleg valamilyen negatív hozadékkal jár. A meghatározó érzelmi és kapcsolati kérdések nem olyan dolgok, amelyek igénylik vagy egyáltalán elbírják a szépítést. A kendőzetlen őszinteség minden ilyen esetben elengedhetetlen, hiszen minden ferdítés, minden kisebb füllentés hatalmas károkat okozhat, ami jóval túlmutat egy kis sértődöttségen vagy megbántottságon.
Viszont nem eshetünk át a ló túloldalára sem. Bármennyire is fontosnak tartjuk a szavahihetőséget, olykor jobb csendben maradni. A véleményünk egy olyan dolog, amivel mindig rendelkezünk, de nem mindig kell kimondani. Ettől sem hazugok nem leszünk, sem megbízhatatlanok. A felesleges konfliktusok keltése túlzott, kéretlen őszinteséggel, nem egy barátságot és párkapcsolatot tönkretett már.

És azt se felejtsük el, hogy a kedvesség nem kifejezetten az, ahogyan elmondjuk a dolgokat, hanem ahogyan gondolunk rájuk! Nem ott kell elkezdeni a kedvességet, hogy szépeket mondunk másoknak, vagy mosolyogva nézünk a szemükbe, hanem fejben. Úgy kell néznünk és gondolnunk az emberekre, hogy a lehető legjobb véleményünk lehessen róluk. Meg kell látnunk bennük a pozitívumokat, és jó szándékkal kell hozzájuk fordulnunk. Ha így teszünk, valószínűleg a kedves és az őszinte megnyilvánulásaink többször fogják fedni egymást.
Varga Ágnes Kata
Az ünnepek utáni mélabú: hogyan éljük túl a visszatérést a valóságba?
Az ünnepek mindig különleges időszakot jelentenek: az otthon melege, a közösen elfogyasztott finomságok, a nevetés és a pihenés pillanatai feltöltik az embert. Még ha nem is hisszük, az ilyen napok alatt az agyunk is „átáll egy másik frekvenciára”: lassabban jár a ritmus, és a fókusz a kapcsolatokon, a kis örömökön, a jelen pillanaton van. Aztán egyszer csak vége. teljesen természetes.
A sportszerűség fontossága
A minap olvastam, hogy az 1980-as Boston Maratonon Rosie Ruiz elsőként ért célba, kiváló időeredménnyel. Hamar kiderült azonban, hogy nem futotta végig a távot: tanúk, fotók és ellentmondások buktatták le. Nyolc napig maradhatott hivatalosan bajnok, majd megfosztották a címétől.
Biztonságos téli közlekedés – a katasztrófavédelem tanácsai
A téli időjárás jelentősen megnehezíti a közlekedést: a hó, az ónos eső, a köd és a fagyos utak egyaránt növelik a balesetek kockázatát. A katasztrófavédelem minden évben felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő felkészüléssel és körültekintő magatartással a veszélyek nagy része megelőzhető.
Egyre népszerűbb az újévi csobbanás
Az újévi csobbanás az elmúlt években látványosan népszerűvé vált Magyarországon és Európa-szerte. Január 1-jén tavakban, folyókban, tengerekben vagy akár szabadtéri medencékben vállalkoznak emberek százai, sőt ezrei arra, hogy a tél közepén hideg vízbe merüljenek.
Miért hallgatunk az érzelmeinkről?
Legtöbbször félelmek, tanult minták és a sebezhetőségtől való rettegés áll az emberek közötti távolságtartás mögött. Sokan inkább a megalkuvást választják a problémákkal való szembenézés helyett. Nem azért, mert nincs bennük bátorság, hanem mert nem sajátították el a különböző szituációk megoldásához szükséges készségeket.