Őszinteség vagy kedvesség?
- Dátum: 2020.08.24., 06:43
- Varga Ágnes Kata
- elme, érzelem, házasság, kapcsolat, kedvesség, konfliktus, lélek, őszinteség, párkapcsolat, psziché, pszichológia, tanács, test, tipp, vélemény, vita
A minap egy lánybúcsú révén volt szerencsém hallani, ahogyan egy férfi és egy nő között parázs vita bontakozik ki az őszinteség és a kedvesség fontosságáról. Hogy egy házasságban melyik előbbre való, azt talán csak azok tudják, akik hosszú évtizedeket leéltek már együtt. Az őszinteség a bizalom egyik kulcsfontosságú alapja, amely nélkül nemigen működhet sem baráti kapcsolat, sem szerelem. De hogy minden esetben vakon és kíméletlenül őszinték legyünk-e, nos, arra nincs recept.

Valószínűleg az a legjobb, ha az őszinte véleményünk és gondolatunk egyben kedves is. Ha anélkül lehetünk teljesen őszinték, hogy az bántana valakit, az még a filmekben is csak ritkán fordul elő. Talán a realitáshoz az a mondat áll legközelebb, amelyet oly’ sok férfitól hallhattunk már: „Légy kedves, ha a ruhájáról kérdez, és légy őszinte, ha az érzéseidről!”. Lebutítva mindez annyit jelent, hogy az igazán fontos dolgokban sokkal inkább becsülendő az őszinteség, még akkor is, ha az esetleg valamilyen negatív hozadékkal jár. A meghatározó érzelmi és kapcsolati kérdések nem olyan dolgok, amelyek igénylik vagy egyáltalán elbírják a szépítést. A kendőzetlen őszinteség minden ilyen esetben elengedhetetlen, hiszen minden ferdítés, minden kisebb füllentés hatalmas károkat okozhat, ami jóval túlmutat egy kis sértődöttségen vagy megbántottságon.
Viszont nem eshetünk át a ló túloldalára sem. Bármennyire is fontosnak tartjuk a szavahihetőséget, olykor jobb csendben maradni. A véleményünk egy olyan dolog, amivel mindig rendelkezünk, de nem mindig kell kimondani. Ettől sem hazugok nem leszünk, sem megbízhatatlanok. A felesleges konfliktusok keltése túlzott, kéretlen őszinteséggel, nem egy barátságot és párkapcsolatot tönkretett már.

És azt se felejtsük el, hogy a kedvesség nem kifejezetten az, ahogyan elmondjuk a dolgokat, hanem ahogyan gondolunk rájuk! Nem ott kell elkezdeni a kedvességet, hogy szépeket mondunk másoknak, vagy mosolyogva nézünk a szemükbe, hanem fejben. Úgy kell néznünk és gondolnunk az emberekre, hogy a lehető legjobb véleményünk lehessen róluk. Meg kell látnunk bennük a pozitívumokat, és jó szándékkal kell hozzájuk fordulnunk. Ha így teszünk, valószínűleg a kedves és az őszinte megnyilvánulásaink többször fogják fedni egymást.
Varga Ágnes Kata
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.