Menü

Használjuk helyesen a klímát!

Augusztus végéhez közeledve még mindig tombol némely napokon a kánikula, még mindig dübörögnek a légkondik, irodában, autóban, bevásárlóközpontban, otthonunkban. A klíma adta hőmérséklet olyan kellemesnek és hűsítőnek tűnik, ám a berendezés helytelen használata káros lehet az egészségünkre.

Néhány egyszerű szabályra kell csak figyelni, hogy ne legyen az ember beteg, náthás, ne fájjon a torka, ne köhögjön és ne szenvedjen légúti betegségektől. A légkondicionáló helyes használatával kapcsolatban szakemberek tanácsait el lehet és el is kell olvasni a neten.

Egy reumatológus főorvos szerint azonban tartós egészségügyi problémáink is lehetnek abból, ha nem megfelelően használjuk a berendezést.

A nagy hőmérsékletkülönbségek szintén kellemetlenségeket okozhatnak, gondoljunk csak arra az esetre, mikor a kánikulából kiizzadtan belépünk a túl hűvösre állított boltokba, hogy tejtermékek, fagyasztott holmik között válogassunk percekig izzadt, vizes ruhánkban.

A hidegsokk mellett gyakran a szükségesnél ritkább vagy felületes tisztítás miatt elszaporodott baktériumok is okozhatnak számos légúti panaszt, sajnos a szakemberek szerint ez is gyakori.

A klíma nem megfelelő használatának következtében az ízületeinkben is kárt okozunk, ugyanis a közvetlen hideg hatására ízületi fájdalmak és gyulladások alakulhatnak ki, klímareumának is nevezik ezt a jelenséget.

A szabályok, melyek mellett biztonságosan használhatunk klímaberendezést:

Tisztítsuk rendszeresen a szerkezetet! Otthon, munkahelyen és az autóban felszerelt klímát évente egyszer legalább alaposan ki kell tisztíttatni, illetve a szűrőt kicserélni, ezzel megakadályozhatjuk a baktériumok elszaporodását.

Állítsuk megfelelő hőmérsékletre a klímát! Ahhoz, hogy biztosan ne jelentkezzenek a fenti tünetek, körültekintően kell beállítani a hőmérsékletet, mely a kinti hőmérséklethez képest csak 5 - 8 fokkal legyen hűvösebb.

Ne közvetlenül a testünkre fújjuk a levegőt! Ne álljunk a klímából kiáramló hideg levegő útjába! Ha ilyen helyen dolgozunk, vegyünk fel egy vékony pulóvert.

Szellőztessünk rendszeresen, mert a klímaberendezés ugyanazt az elhasznált levegőt forgatja, ami a helyiségben van.

A legfontosabb tanácsot mindenképp tartsuk szem előtt: évente legalább egyszer szakemberrel nézessük át a berendezést, akik szalmonella, lisztéria és legionella baktériumtörzsek ellen is fertőtlenítik az eszközt.

Martinka Dia

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hogyan takarékoskodhatunk otthon az energiával?

Az energiaárak alakulása és a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb figyelem miatt ma Magyarországon is sok család keresi a lehetőséget arra, hogyan csökkentheti otthona energiafogyasztását. A jó hír az, hogy nem feltétlenül kell milliókat költeni korszerűsítésre ahhoz, hogy érezhető megtakarítást érjünk el.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?