Használjuk helyesen a klímát!
- Dátum: 2020.08.18., 17:16
- Martinka Dia
- baktériumtörzs, bevásárlóközpont, egészség, egészségügy, fertőtlenít., főorvos, gyulladás, hőmérséklet, hőmérsékletkülönbség, ízület, izzadt, kánikula, kitisztít, klíma, klímareuma, légkondi, légkondicionáló, légúti betegség, probléma, reumatológus, szakember, szellőztet, szűrő, tisztít, tombol
Augusztus végéhez közeledve még mindig tombol némely napokon a kánikula, még mindig dübörögnek a légkondik, irodában, autóban, bevásárlóközpontban, otthonunkban. A klíma adta hőmérséklet olyan kellemesnek és hűsítőnek tűnik, ám a berendezés helytelen használata káros lehet az egészségünkre.
Néhány egyszerű szabályra kell csak figyelni, hogy ne legyen az ember beteg, náthás, ne fájjon a torka, ne köhögjön és ne szenvedjen légúti betegségektől. A légkondicionáló helyes használatával kapcsolatban szakemberek tanácsait el lehet és el is kell olvasni a neten.

Egy reumatológus főorvos szerint azonban tartós egészségügyi problémáink is lehetnek abból, ha nem megfelelően használjuk a berendezést.
A nagy hőmérsékletkülönbségek szintén kellemetlenségeket okozhatnak, gondoljunk csak arra az esetre, mikor a kánikulából kiizzadtan belépünk a túl hűvösre állított boltokba, hogy tejtermékek, fagyasztott holmik között válogassunk percekig izzadt, vizes ruhánkban.
A hidegsokk mellett gyakran a szükségesnél ritkább vagy felületes tisztítás miatt elszaporodott baktériumok is okozhatnak számos légúti panaszt, sajnos a szakemberek szerint ez is gyakori.
A klíma nem megfelelő használatának következtében az ízületeinkben is kárt okozunk, ugyanis a közvetlen hideg hatására ízületi fájdalmak és gyulladások alakulhatnak ki, klímareumának is nevezik ezt a jelenséget.
A szabályok, melyek mellett biztonságosan használhatunk klímaberendezést:
Tisztítsuk rendszeresen a szerkezetet! Otthon, munkahelyen és az autóban felszerelt klímát évente egyszer legalább alaposan ki kell tisztíttatni, illetve a szűrőt kicserélni, ezzel megakadályozhatjuk a baktériumok elszaporodását.

Állítsuk megfelelő hőmérsékletre a klímát! Ahhoz, hogy biztosan ne jelentkezzenek a fenti tünetek, körültekintően kell beállítani a hőmérsékletet, mely a kinti hőmérséklethez képest csak 5 - 8 fokkal legyen hűvösebb.
Ne közvetlenül a testünkre fújjuk a levegőt! Ne álljunk a klímából kiáramló hideg levegő útjába! Ha ilyen helyen dolgozunk, vegyünk fel egy vékony pulóvert.
Szellőztessünk rendszeresen, mert a klímaberendezés ugyanazt az elhasznált levegőt forgatja, ami a helyiségben van.
A legfontosabb tanácsot mindenképp tartsuk szem előtt: évente legalább egyszer szakemberrel nézessük át a berendezést, akik szalmonella, lisztéria és legionella baktériumtörzsek ellen is fertőtlenítik az eszközt.
Martinka Dia
Miért érezhetjük magunkat kimerültnek tavasszal? – A szervezet alkalmazkodása az évszakváltáshoz
A tavasz sokak számára a megújulás időszaka: hosszabbak a nappalok, több a napfény, és a természet is újjáéled. Mégis gyakori tapasztalat, hogy március elején sokan inkább fáradtnak, nyugtalanabbnak vagy kimerültnek érzik magukat.
Allergia vagy megfázás – hogyan különböztessük meg?
Az elmúlt hetekben én is folyamatosan küzdök a tüsszögéssel, orrfolyással és a viszkető, könnyező szemekkel, így pontosan tudom, milyen nehéz eldönteni, vajon megfázásról van szó, vagy valamilyen allergiás reakcióról. A közönséges megfázás és a szezonális allergiák tünetei sok ponton hasonlítanak egymásra, ezért gyakran zavarba ejtő lehet a különbség felismerése.
Oldalt fekve alszol? – előnyök, hátrányok a testünkre nézve
Ahány ember, annyiféle alvási szokás, melegben, hidegben, hason, háton vagy oldalt fekve, mindenkinél más. Nézzük, mi a helyzet az oldalt fekvéssel.
Kullancsveszély Magyarországon – amit mindenkinek tudnia kell
A kullancsok Magyarországon is jelentős közegészségügyi kockázatot jelentenek. Elsősorban tavasztól késő őszig aktívak, de enyhe teleken akár egész évben találkozhatunk velük.
Allergiavizsgálatok érthetően: milyen teszt mit mutat és hogyan készüljünk fel?
Az allergia az immunrendszer kórosan fokozott válasza egyébként ártalmatlan anyagokra (allergénekre), például pollenre, háziporatkára, állati szőrre, penészspórára, élelmiszer-összetevőkre vagy gyógyszerekre.