Menü

Legyen végre a vízilabda nyári sport!

A címben olvasható felszólítás mint egy 8-10 évvel ezelőttre nyúlik vissza, amikor még mozgalom is indult azért hogy a vízilabda, nevéhez is jellegéhez méltóan valóban nyári sportág legyen. Most újra hallani a hangokat, a koronavírus járvány miatt július közepén újrakezdett magyar vízilabda élet kapcsán. De vajon lesz e valaha igazán nyári sport a vízilabda, és vajon most miért nem az?

Ha megkérdeznélek a kedves olvasó, hogy mi jut eszedbe akkor, ha azt mondom vízilabda, valószínűleg legtöbben a strandra vagy a vízpartra gondolnátok, hiszen természetesen most nem a sportág profi vonatkozásait vagy a sportág történetét veszem alapul. Szóval strand és vízpart. De azt hiszem hogy a vízilabdában még annyira nem is jártas olvasó is tudja azt, hogy jelenleg Európa vízilabda életére nem ez a jellemző. A bajnokság, hasonlóan a legtöbb sportághoz, például a labdarúgáshoz, ősztől tavaszig tart, tehát például a legnagyobb rangadók januárban kerülnek megrendezésre. Jómagam is több évig közvetítettem vízilabdát, nyugodtan mondhatom azt, hogy igen abszurd helyzet volt néhány évvel ezelőtt január 15-én Szeged-Vasas szuperrangadót adnunk, mert amikor megérkeztünk az uszodába, nagykabátban, átfagyva, inkább síugrásról tudósítottam volna. Szóval valami nem stimmel, és ezt sokan érezték is a sportág berkein belül. Képzeljük csak el, ha a vízilabda meccsel párhuzamosan strandröplabda meccseket is játszanának ebben az időben. Mulatságos lenne.

A szövetségben, és ezáltal a Facebookon már kezdeményezés is indult, hogy a vízilabdát tegyék nyári sportággá, úgy istenigazából, ahogy megérdemelné, és számos ismert ember is melléállt ennek a kezdeményezésnek. A legismertebb közülük a Nemzet Sportolójának a napokban beválasztott dr. Faragó Tamás, a sportág olimpiai bajnok (1976, Montreal) legendája, aki nem csak a most tárgyalt nyári menetrendet preferálná (lényegében egy tavaszi-őszi menetrendet dolgozott ki több szakember), hanem szabályváltozásokat is javasolt még az előző évtized közepén.

A változás azonban egyelőre nem akar jönni. Pedig érzékelhető, nyáron szívesen megy a magyar ember szabadtéren vízilabda meccsre, a hétvégén is telt házas Magyar Kupa fordulók voltak Budapesten és például Szegeden is. Mindemellett biztosak lehetünk benne, hogy nem csak a magyar embereknek lenne ez kellemes kikapcsolódás.

Rossz nyelvek szerint, és persze igazából, ahogy a mellékelt ábra is mutatja, a sportág európai, tehát lényegében világirányítóinak nem érdeke semmilyen reform. Egy neves magyar szakember mondta nekem anno, hogy tulajdonképpen így intézik el maguknak, hogy a téli időszakban konferenciákra járhassanak, és szakmai jelenlétükkel kényelmes szállodai szobákban tudjanak lakni, télen is. Magyarán, tette hozzá, ezzel hangsúlyozzák önnön maguk fontosságát. Persze ezt a tényt nem lehet bizonyítani, ez egy vélemény, semmiképpen sem tényállítás. Az viszont bizonyos, hogy egy annyira vízilabda centrikus országban is, mint hazánk, a sportág átlag nézőszáma jelentősen elmarad a többi jelentős labdajátékétól. Arról már nem is beszélve, hogy állandó téma az olimpia műsoráról való levétel. Bízzunk benne, hogy ez nem fog azért bekövetkezni. Vagy talán bízzunk abban, hogy valamikor már értő fülekre találnak a kezdeményezések, és a vízilabda valóban nyári, víz melletti sportág lesz.

Mérkőzések nézők nélkül

Lehet, hogy nekem amúgy is könnyebb nézők nélküli mérkőzéseket néznem a tévén keresztül, hiszen ritkábban járok élőben sporteseményekre, nem érint tehát tragédiaként, hogy most egy jó darabig amúgy sem tehetem. Több sportágban elindultak vagy folytatódtak a küzdelmek, a világon a legtöbb helyen egyelőre nézők nélkül. Vajon érdemes-e így folytatni hosszútávon, hónapokig, akár több mint egy évig? Egyes szakemberek szerint ugyanis lehetséges, hogy csak 2022-re áll helyre a világ, beleértve a sportéletet is. Ezáltal könnyen elképzelhető, hogy csupán akkor népesítik be ismét nézők a világ valamennyi sportlétesítményét. Igaz, egyre többen vannak a korlátozott létszám mellett.

A séta, mint edzés

A szakértők azt mondják, már napi harminc perc intenzív sétával rengeteget javíthatunk az erőnlétünkön, ha pedig egy tempós sétát, vagy emelkedőre gyaloglást választunk, amivel bizony az anyagcserét is felpörgethetjük, akkor már egy kiadós zsírégető mozgásformáról beszélünk.

Miért nem futnak be filmszínészként a stand uposok Magyarországon?

A stand up komédiások mindenkiből váltanak ki valamilyen érzelmet Magyarországon is. Egyeseknek a kedvencei közé tartoznak, mások a legtöbbjüket ki nem állhatják, az viszont biztos, hogy a műfaj Magyarországon nem csak él, hanem virágzik is. Ám amíg az Egyesült Államokban, ahol persze valljuk be jó volt több film is készül, azt látjuk, hogy sokan a színpad világa után megtalálják a helyüket a kamerák előtt is, addig Magyarországon ez az áttörés még várat magára. Vagy talán el sem érkezik?

Örömtréning technikája

Szükségünk van a pihenésre, de nem mindegy, milyen körülmények között és hogyan töltjük a stresszes hétköznapok utáni lazítást.

Felnőtt társasjátékok II. avagy ki mondta, hogy csak a gyerekek szeretnek játszani?

Ki mondta, hogy csak a gyerekek szeretnek játszani? – tettem fel a kérdést az előző, felnőtt társasjátékokkal foglalkozó cikkemben. A folytatásban be is mutatok néhányat a legnépszerűbbek közül!