Mindent a K- vitaminról
- Dátum: 2020.07.26., 15:29
- Udvari Fanni
- egészség, egyoldalú, energia, étkezés, K- vitamin, nyomelem, tápanyag, táplálkozás, újszülött, véralvadás
A K-vitaminnak két csoportja létezik, egyszerű módon K1 és K2-vitamin néven tartjuk számon. A kettő között a legalapvetőbb különbség, hogy míg a K1-vitamint csak a bevitt táplálékkal, a K2-vitamint a bélrendszerünk baktériumain keresztül is biztosíthatjuk szervezetünk számára. Körülbelül fele-fele arányban érvényes ez normál esetben.

A K1-vitamin főleg a véralvadási faktorok bizonyos folyamataiban játszik elengedhetetlen szerepet. Ennek köszönhető, hogy a vérző érfal képes az összehúzódásra, záródásra sérülések esetén. A K2-vitamin pedig a fent is említett csontok felépítésében, pontosabban a csontsűrűség fenntartásában tevékenykedik, ami szintén rendkívül fontos az egészségünk megőrzéséhez, különösen 40-50 éves kor felett!
Egy átlagember alapvetően képes elegendő K-vitamint bevinni és előállítani egy változatos, kiegyensúlyozott étrenddel és jól működő bélbaktériumokkal. Sajnos azonban nem vagyunk egyformák, ráadásul számtalan olyan helyzet adódik az életünkben, amikor extra terhelésnek tesszük ki a szervezetünket, ezért pótlása különböző esetekben orvosilag indokolt lehet.
Lehetséges túladagolni?

Elméletileg lehetséges, a gyakorlatban szinte alig fordul elő, hogy ez megtörténne. Ha valamely okból, például gyógyszer együtthatásból, vagy egyéni allergiás reakciókból kifolyólag előfordul, akkor csalánkiütést, gyomorpanaszokat, hosszú távon májkárosodást okozhat. Ezért is nagyon fontos, hogy minden fennálló tünetünkről, gyógyszerszedési szokásunkról, panaszunkról szakemberrel konzultáljunk. Így a vérvizsgálat eredményei alapján előírt utasításokat kell betartanunk, és kiküszöbölhetjük a kellemetlen mellékhatásokat.
Az egyoldalú táplálkozás veszélyei
K-vitamin hiány akkor léphet fel, ha valaki egyoldalúan táplálkozik, nem eszik elegendő mennyiséget a fent említett zöld növényekből, de előfordulhat felszívódási zavarral járó hosszan tartó bélgyulladás esetén vagy erős antibiotikumokkal történő kezelés után, amikor a vitamintermelő baktériumok elpusztulnak. Ezen baktériumok pótlása történhet természetes forrásból, joghurt vagy kefír fogyasztásával vagy baktériumokat tartalmazó táplálékkiegészítők formájában.
Pótlása indokolt minden újszülöttnél, súlyos májelégtelenségben, felszívódási zavarokban, a bélflóra károsodásakor, és tartós intravénás táplálás esetén. Ekkor az adagolást a kezelőorvosnak kell beállítani és csak szigorúan az orvos felügyelete mellett szabad K-vitamin tartalmú készítményeket szedni.

Hiányában vérzékenység, véralvadási zavarok léphetnek fel, túladagolásának egészséges embereken nincsenek következményei, csak koraszülötteknél okozhat különféle idegrendszeri elváltozásokat.
Szerző: Udvari Fanni
Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése
Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.
A vitaminok árnyoldala
Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket
Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.
NEAT-faktor, hallottál már róla?
Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?