Mindent a K- vitaminról
- Dátum: 2020.07.26., 15:29
- Udvari Fanni
- egészség, egyoldalú, energia, étkezés, K- vitamin, nyomelem, tápanyag, táplálkozás, újszülött, véralvadás
A K-vitaminnak két csoportja létezik, egyszerű módon K1 és K2-vitamin néven tartjuk számon. A kettő között a legalapvetőbb különbség, hogy míg a K1-vitamint csak a bevitt táplálékkal, a K2-vitamint a bélrendszerünk baktériumain keresztül is biztosíthatjuk szervezetünk számára. Körülbelül fele-fele arányban érvényes ez normál esetben.

A K1-vitamin főleg a véralvadási faktorok bizonyos folyamataiban játszik elengedhetetlen szerepet. Ennek köszönhető, hogy a vérző érfal képes az összehúzódásra, záródásra sérülések esetén. A K2-vitamin pedig a fent is említett csontok felépítésében, pontosabban a csontsűrűség fenntartásában tevékenykedik, ami szintén rendkívül fontos az egészségünk megőrzéséhez, különösen 40-50 éves kor felett!
Egy átlagember alapvetően képes elegendő K-vitamint bevinni és előállítani egy változatos, kiegyensúlyozott étrenddel és jól működő bélbaktériumokkal. Sajnos azonban nem vagyunk egyformák, ráadásul számtalan olyan helyzet adódik az életünkben, amikor extra terhelésnek tesszük ki a szervezetünket, ezért pótlása különböző esetekben orvosilag indokolt lehet.
Lehetséges túladagolni?

Elméletileg lehetséges, a gyakorlatban szinte alig fordul elő, hogy ez megtörténne. Ha valamely okból, például gyógyszer együtthatásból, vagy egyéni allergiás reakciókból kifolyólag előfordul, akkor csalánkiütést, gyomorpanaszokat, hosszú távon májkárosodást okozhat. Ezért is nagyon fontos, hogy minden fennálló tünetünkről, gyógyszerszedési szokásunkról, panaszunkról szakemberrel konzultáljunk. Így a vérvizsgálat eredményei alapján előírt utasításokat kell betartanunk, és kiküszöbölhetjük a kellemetlen mellékhatásokat.
Az egyoldalú táplálkozás veszélyei
K-vitamin hiány akkor léphet fel, ha valaki egyoldalúan táplálkozik, nem eszik elegendő mennyiséget a fent említett zöld növényekből, de előfordulhat felszívódási zavarral járó hosszan tartó bélgyulladás esetén vagy erős antibiotikumokkal történő kezelés után, amikor a vitamintermelő baktériumok elpusztulnak. Ezen baktériumok pótlása történhet természetes forrásból, joghurt vagy kefír fogyasztásával vagy baktériumokat tartalmazó táplálékkiegészítők formájában.
Pótlása indokolt minden újszülöttnél, súlyos májelégtelenségben, felszívódási zavarokban, a bélflóra károsodásakor, és tartós intravénás táplálás esetén. Ekkor az adagolást a kezelőorvosnak kell beállítani és csak szigorúan az orvos felügyelete mellett szabad K-vitamin tartalmú készítményeket szedni.

Hiányában vérzékenység, véralvadási zavarok léphetnek fel, túladagolásának egészséges embereken nincsenek következményei, csak koraszülötteknél okozhat különféle idegrendszeri elváltozásokat.
Szerző: Udvari Fanni
Flossing terápia, a gumiszalag ereje
A modern orvostechnológia egyre több rehabilitációs eszközzel dolgozik a legjobb eredmények elérésének érdekében, ilyen a flossing terápia is.
Hogyan növeljük a mentális erőnket: gyakorlatok és tippek a mindennapokra
Hogyan lehet magas a mentális erőnk? A mentális erő, vagy más néven pszichológiai ellenálló képesség, egyre nagyobb figyelmet kap napjaink rohanó világában. Nem csupán a stressz kezelésében segít, hanem abban is, hogy céljainkat kitartóan követhessük, konfliktusainkat konstruktívan oldhassuk meg, és életminőségünket javítsuk. De mi is az, ami meghatározza mentális erőnket, és hogyan lehet azt fejleszteni?
Bromhidrózis - okok, következmények és kezelési lehetőségek
A bromhidrózis olyan állapot, amelyet a kellemetlen, gyakran erős testszag tartós jelenléte jellemez. Bár önmagában nem életveszélyes betegség, jelentős pszichés és társadalmi terhet róhat az érintettekre. A probléma leggyakrabban a hónalj, a láb, az ágyék és ritkábban az intim területek környékén jelentkezik. A bromhidrózis kialakulásában biológiai, életmódbeli és egészségügyi tényezők egyaránt szerepet játszanak.
Szomatikus jin-jang jóga
A jóga világában ma már sokféle irányzattal találkozhatunk, íme, egy újabb, nézzük mire jó.
Megelőzhető-e az Alzheimer‑kór?
Az Alzheimer‑kór a demencia leggyakoribb formája, amely elsősorban az idősebb korosztályt érinti, és az agy folyamatos romlásával járó neurodegeneratív betegségnek számít. A betegség tünetei — mint a memória‑ és kognitív funkciók romlása — súlyos életminőség‑csökkenést okozhatnak, és ma még sem áll rendelkezésre gyógymód.