Tippek sorozatfüggőknek
- Dátum: 2020.07.09., 11:29
- Varga Ágnes Kata
- élmény, film, függőség, gondolkodás, hobbi, inger, kikapcsolódás, konfliktus, krízis, magánélet, megoldás, mozi, sorozat, sorozatfüggőség, sorozatnézés, szabadidő, szereplő, tanács, tipp, történet
Alig tudnánk olyan embereket mondani, akiket nem köt le egy-egy jó sorozat. Lehet, hogy az ízlésünk rendkívül különféle, de az közös bennünk, hogy tudunk lelkesedni egy olyan virtuális életért, ami eléggé megérint minket ahhoz, hogy követni akarjuk, de elég fiktív ahhoz, hogy ez ne járjon számunkra semmilyen hatással. Az, hogy néha napján szeretünk kikapcsolódni, nem jelent függőséget. Azonban, ahogy minden mást is, ezt is könnyű túlzásba vinni.

A sorozatfüggőség legnagyobb sajátossága az, hogy rengeteg szabadidő szükségeltetik hozzá, míg a többi függőség nagy részére ez nem jellemző. Éppen ezért a legnagyobb ellensége az időhiány. Ezen a vonalon elindulva, megakadályozhatjuk a függőség kialakulását vagy elfajulását azzal, hogy a felesleges időnket kitöltjük valami más, jó esetben sokkal hasznosabb tevékenységgel. Ilyen például a sport, tanulás, olvasás, vagy valamilyen csoportos tevékenység. Ha kellő időt töltesz el aktívan, kevesebb időd marad azon gondolkodni, hogy mire fordítsd a maradék idődet.
A másik nagy ellensége egy virtuális élet megélésének az, ha a saját életünk elég izgalmas, vagy túl izgalmas ahhoz, hogy fejben másokét éljük. Ezért is könnyen tehetünk. Például, szervezzünk magunknak kreatív programokat, utazzunk, járjunk el több helyre, ismerkedjünk meg több emberrel, építsünk ki baráti, üzleti kapcsolatokat. Ez annyira változatossá teheti a napjainkat, hogy nem fogunk arra vágyni, amit csak egy sorozat tud nyújtani számunkra.
A filmnézés és a sorozatnézés egyik negatív hozadéka, hogy a fantáziánkat és a kreativitásunkat rombolja. A klisés cselekmény, a sematikus szereplők, a szépen kidolgozott látvány, a nyilvánvaló történetvezetés mind-mind annak a jelenségnek az eszközei, amivel a készítők elérik, hogy minden kor- és társadalmi csoport megtalálhassa az örömét egy-egy alkotásban. Tehát minden történetbe kellenek olyan szereplők, akik az életünkben is könnyen fellelhetőek. Kellenek olyanok, akikkel önmagunkat azonosítjuk, kellenek a mindennapok kríziseit idéző kérdések, kellenek bonyodalmak, amelyeket könnyen meg tudunk oldani, és ezáltal úgy érezzük, teljesítettünk néhány kihívást anélkül, hogy bárkinek ártottunk volna vele. Az élet nem ilyen, és ez a hamis biztonságérzetet keltő mechanizmus éppen ezért is vált ki akkora megelégedést a nézőkből.

Hiszen bárki is nézze a sorozatot, bármilyen anyagi helyzettel, bármilyen korcsoportból, el fogja hinni, hogy amilyen reprezentációt magában képez egy-egy rész megtekintése után, azt hasznosítani tudná a való életben is. A sorozatok és filmek legnagyobb fegyvere az, hogy elhitetik a nézőkkel, a megtekintés által az életük megváltoztatására is képesek. Azonban ez a legtöbbször nem igaz, hiszen ez az állelkesedés általában kimerül már a kigondolásban. A hamis megelégedés pedig nem marad meg sokáig, hiszen nem a valódi kríziseink valódi megoldására irányul.
Tehát, ha megoldjuk először a valós életünk valós konfliktusait, akkor kevesebb örömet okoz fiktív életek kitalált kríziseinek megélése. Ez segít megemelni az ingerküszöbünket, amelyen csak olyan sorozatokat fogunk átengedni, amelyek valódi mondanivalóval bírnak a számunkra, és tudunk koncentrálni ezen történetek igazi jelentésére.
Mindezek a megoldások persze nem univerzálisak, lehet, hogy más ötletekre is szükség lesz. Mindenek előtt pedig azt se felejtsük el, hogy a szórakozás és a kikapcsolódás mindenkit megillet, és nem ördögtől való, ha ezt a kikapcsolódást néha napján egy-egy jó sorozat megtekintése jelenti számunkra.
Varga Ágnes Kata
Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára
Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?
A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?
Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?
Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.