Menü

Rákellenes ételek

Ma már sajnos mindenki ismer olyan szomszédot, barátot, kollégát, vagy sajnos közvetlen közeli vagy távoli családtagot, aki megküzdött a rákbetegséggel, vagy aki netán sajnos elveszítette a harcot vele. Szomorú, alattomos, kegyetlen betegség, olykor villámgyors lefolyású, máskor sok szenvedéssel ér véget. Elkerülni, kivédeni, meggyógyítani nem lehet, de a megelőzésben van némi szerepe azért az életmódnak.

Nagyon kevés só, alkalmankénti mértékletes alkoholfogyasztás és a lehető legkevesebbnél is kevesebb cukor, ám annál több zöldség és gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona és egészséges zsírok. A hagyományos éttermi aznapi rántott húsos menü, a gyorsétterem, a hamburger, a túlzásba vitt koffeinfogyasztás és a kevés alvás pedig kerülve.

Ha ezeknek az életmódbeli elveknek ellentétesen élünk, bizonyos betegségek, daganatok előszobájába lépegetünk.

A felesleges és káros anyagokat már akkor bevittük a szervezetbe, amikor még nem is ettünk semmit, de már a harmadik kávét kortyoljuk két cigivel, pedig még nincs dél és megittunk egy doboz energiaitalt is, meg cukros üdítőt, esetleg kólát, csak ma, mert éjjel valamiért nem aludtunk jól.

A lift alap, lépcsőzésről szó sincs, a boltig való elgyaloglást elvből elutasítjuk.

Kétóra netezés és egy óra tévézés után felháborodva dobjuk vissza a kifogást: „nekem sportolni nincs időm!”

A rosttal hogy állunk? A székrekedésre bekapunk valami hashajtót, esetleg rendszeresen, amihez hozzászokik a szervezetünk és anélkül már nem is megy, pedig egy kis rostdús táplálék, kiskanál útifű maghéj vagy lenmag egy pohár vízben csodákat tesz, ahogy némi aszalt gyümölcs is és a sport pikk-pakk rendbeteszi az emésztést.

Napi 30-40 gramm rostot kellene fogyasztani! Főtt zöldségek, nyers saláták, s egy kis idénygyümölcs!

A mesterséges vitaminoknak nem vagyok híve, de az organikus étrendkiegészítőket és ásványi anyagokat, fontos nyomelemeket, kollagént mindenkinek receptre írnám, nagyon fontos azonban tudni, hogy ezek nem váltják ki a helyes étkezéseket, csak kiegészítik, ahogy a neve is mutatja.

Húsfogyasztásnál fontos szempont a fehér húsok előtérbe helyezése a vörös húsokkal szemben, s a heti 2-3 alkalommal elfogyasztott húsételek bőven fedezik a szükségletet, nem kell és nem is ajánlott minden nap húst enni. A „húst hússal” elv nem szolgálja az egészséges táplálkozást és a rengeteg zsír sem, bár tudom, ezzel a kijelentéssel most sokak szemében népszerűtlen leszek.

Nagyon jótékony dolog a párolás, a sütőzacskó használata, a „jó” zsírok és hidegen sajtolt olajok mértékletes fogyasztása.

A sófogyasztás csökkentésével együtt kipróbálhatunk izgalmas és új fűszernövényeket, ízeket.

Az életmód megváltoztatásával úgy gondolom nemcsak a rák és egyéb daganatos betegségek kialakulásának esélyét csökkentjük nagymértékben, de új ízeket is megismerhetünk, új ízvilággal is kísérletezhetünk. Minden szempontból megéri megpróbálni eszközölni néhány reformváltoztatást.

Martinka Dia

Mi az a Niann-terápia?

A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.

Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai

Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.