Koleszterin gyermekkorban
- Dátum: 2020.07.02., 15:55
- Martinka Dia
- alkoholfogyasztás, dohányzás, élelmiszer, életvitel, elhízás, felvágott, fogamzásgátlóhasználat, gyermekek, húsok, kalóriaszegény, kisgyermek, koleszterinszegény, koleszterinszint, magas, magas vérnyomás, megreformál, rostdús, sajtok, sütemények, szervezet, szív-és érrendszeri problémák, szülők hibája, táplálék, táplálkozástudomány, tejtermék, transzzsírfogyasztás., vajkrém, veszélyeztetett, vitamindús, zsíros
Magyarországon köztudottan szinte minden második felnőttnek magas a koleszterinszintje, ami szív-és érrendszeri problémákhoz vezethet, azonban az megdöbbentő adat, hogy már az 1-3 éves magyar gyermekek fele is több koleszterint fogyaszt az ajánlottnál, így ezt az életvitelt már gyermekkorban megalapozzuk.

A szervezetben lévő koleszterin túlnyomó része a májban képződik, a többi a táplálékból származik. A zsíros húsok és tejtermékek, zsírban gazdag felvágottak és vajkrémek, sajtok, krémes-vajas sütemények a koleszterin-bevitel fő forrásai a gyermekeknél is. Sajnos jellemző ránk magyarokra, hogy rengeteg zsíros húst eszünk, egy felmérés szerint a gyerekek átlagosan 80 százalékkal több húst kapnak, mint amennyi ajánlatos volna.
A szülők hibásak benne, hiszen a kisgyermekek nem ehetnék mindig ugyanazt, amit a felnőttek, pláne, hogy sokszor az ő esetlegesen helytelen életmódjuk és étrendjük lesz a gyermekeik előtt követendő példa.
A megoldást a gyerekeknek a koleszterinszegény, kalóriaszegény, de vitamindús és rostdús élelmiszerekben gazdag étrend jelentené, sok zöldség-és gyümölcsbevitellel.

A táplálkozástudományi szakemberek 2 éves kor előtt nem javasolják a zsírbevitel megszorítását, de 5 éves kor után már mindenképpen szükségesnek tartják az életmód megreformálását.
Annak a gyermeknek, akinél egy (vagy több) kockázati tényező kimutatható pl.: elhízás, magas vérnyomás, vagy emelkedett koleszterinszint, annak hatványozottan nagyobb az esélye arra, hogy felnőtt korában is veszélyezettebb kategóriába tartozzon.
A probléma elmondhatjuk, hogy tinédzserkorban tetőzik, köszönhetően az alkoholfogyasztásnak, a dohányzásnak, a fogamzásgátlók használatának.
Kutatások igazolják, hogy az alacsonyabb szociális helyzetű, mélyszegénységben élő gyermekek veszélyeztetettebbek, mert étrendjükben energiaszükségletük nagyobb százalékát fedezik rossz koleszterint tartalmazó ételekkel, nagyobb mennyiségű zsírral, többen dohányoznak és nem táplálkoznak egészséges módon, sem nem sportolnak.
A transzzsírfogyasztás csökkenthető a következő élelmiszerek fogyasztásának mérséklésével:

olaj, margarin, sertészsír
magas zsírtartalmú tejtermékek
magas húsfogyasztás
feldolgozott élelmiszerek, pékáruk
édességes, csokoládék, krémes sütemények, kekszek.
A zsír-és a koleszterinbevitel csökkentésével, egészséges életmóddal a szív-és érrendszeri betegségek megelőzhetőek.
Martinka Dia
Esti szokások, amelyek csendben rombolhatják a szíved
Egy tapasztalt kardiológus szerint nemcsak az számít, hogyan élünk napközben, hanem az is, mit teszünk az esti órákban. A szív- és érrendszeri problémák ugyanis hosszú évek alatt alakulnak ki, és ebben meglepően nagy szerepe van az esti rutinunknak.
Az alacsony hemoglobinszint okai és komplex kezelési lehetőségei
Az alacsony hemoglobinszint, közismertebb nevén a vérszegénység (anémia) kezelése egy összetett orvosi folyamat, amelynek elsődleges célja a vörösvértestek oxigénszállító kapacitásának helyreállítása.
A természetes gyulladáscsökkentés élettani alapjai
A modern életvitel – a feldolgozott élelmiszerek, a krónikus stressz és a mozgásszegény életmód – egyik legveszélyesebb következménye a szervezetben kialakuló szisztémás, alacsony intenzitású gyulladás.
Miért szűnik meg az édesség iránti vágy?
Az emberi szervezet és az édes íz kapcsolata az evolúció hajnala óta meghatározó. Őseink számára az édes íz a biztonságos energiaforrást – a gyümölcsökben rejlő fruktózt – jelentette, míg a keserű gyakran a mérgező növényekre figyelmeztetett.
Miért fontos a gyerekeknek az ebéd utáni alvás?
Három gyerek mellett az ember gyorsan megtanulja, hogy vannak dolgok, amik nem egyszerűen „hasznosak”, hanem konkrétan a túlélés zálogai. Nálunk az ebéd utáni alvás pontosan ilyen. Persze, mielőtt anyuka lettem, én is azok közé tartoztam, akik azt gondolták: ha egy gyerek nem akar aludni, hát nem alszik. A valóság viszont egészen mást mutatott.