Menü

Életmentő véradás

Adj vért, ments meg három életet! Ismerős lehet a szlogen, ami évek óta a véradást népszerűsíti. Ki adhat vért? És mi történik, hova kerül miután leveszik?

Június 14-e a véradás világnapja. Vért adni tényleg életmentő lehet, de hogy minden résztvevő egészséges legyen, sok szabályt kell betartania a váradóknak.

Miért fontos a véradás?

Hazánkban az Országos Vérellátó Szolgálat végzi a véradással járó feladatokat, az ő számításaik szerint a magyar kórházak megfelelő ellátására évente 390 000 véradás szükséges, ez munkanaponként 1600-1900 véradót jelent. Életmentő lehet a rászoruló betegeknek a mások által felajánlott vér, ezért is fontos részt venni a véradásokon.

Nem jó mindenkinek

A véradás azonban nem ajánlott mindenkinek, vannak bizonyos megkötések és feltételek, amelyek „teljesíteni” kell. A legfontosabb, hogy csak egészséges ember adhat vért, hogy a vért kapó személy egészsége se legyen veszélyben. Emellett korhatári szabály is vonatkozik a véradókra, csak 18 és 65 év közöttiek adhatnak vért, akik testtömege meghaladja az 50 kilogrammot. A véradás előtt egy orvosi vizsgálattal ellenőrzik a véradót és ha mindent rendben találnak, akkor engedik tovább. Nőknek évente 4, férfiaknak 5 alkalommal ajánlott vért adni. A véradás helyszíne és időpontja is szabadon választható, a sorban állás és várakozás elkerülése miatt érdemes időpontot foglalni. Vannak nagyobb rendezvények és véradó-napok, amiken a véradást a közösségi élmények és programok teszik színesebbé.

Véradás után

A véradás után leadott (körülbelül 450 ml) vért ezután laboratóriumba szállítják, ahol vizsgálatok után vérkészítményeket állítanak elő. A vérkészítmények tárolását hűtőberendezések segítik, ahova megfelelő rendszer alapján osztják be a készítményeket. Fontos szempont a vércsoport mellett a lejárat is. A kórházak vérigénylését a beteg kivizsgálása előzi meg és csak orvosok igényelhetik.

Koronavírus idején

A világjárvány alatt a véradásra is szigorú szabályok érvényesek. Kifejezetten csak olyan személyek adhatnak vért, akik teljesen egészségesek, a váradást megelőző egy hónapban nem észlelték magukon, vagy nem mutatták ki rajtuk a koronavírus fertőzést. Olyan személyek, akik betegek voltak vagy a közvetlen környezetükben valaki megfertőződött, nem adhatnak vért.

Korai kelés, hosszabb délutánok – Miért éri meg hamarabb kezdeni a munkát?

A hajnali ébredés sokak számára kihívás, mások viszont szeretik, hogy már a reggeli órákban lendületbe kerülnek. A korábbi munkakezdés a teljesítményre, a szabadidőre és az egészségre is hatással lehet, előnyei azonban csak megfelelő pihenés mellett érvényesülnek.

A fák és a természet gyógyító ereje

Nem véletlenül mondják, hogy ha beteg vagy, vagy akár stresszes, menj és sétálj egyet az erdőben.

Napi egy pohár céklalé: így támogathatja a vérkeringést és a sportteljesítményt

A cékla nemcsak a hagyományos magyar konyha kedvelt alapanyaga, hanem az egészségtudatos táplálkozásban is egyre nagyobb szerepet kap. Különösen a belőle készült lé került az érdeklődés középpontjába, hiszen olyan természetes vegyületeket tartalmaz, amelyek jótékonyan befolyásolhatják a vérkeringést, a vérnyomást és a fizikai teljesítőképességet. De vajon valóban érdemes mindennap fogyasztani, és mennyi az ideális mennyiség?

Hogyan óvhatjuk meg a bőrünket ősszel?

A hűvösebb idő beköszöntével a bőr könnyebben kiszáradhat. A háttérben több, egymást erősítő hatás állhat, amelyek a fűtési szezon kezdetével még feltűnőbbé válnak.

Művészetterápia, a felszabadító alkotás

Egyes tevékenységek kikapcsolnak a mindennapos mókuskerékből, vagy előhozzák a belső énünket, ilyen a művészetterápia is.