Menü

Életmentő véradás

Adj vért, ments meg három életet! Ismerős lehet a szlogen, ami évek óta a véradást népszerűsíti. Ki adhat vért? És mi történik, hova kerül miután leveszik?

Június 14-e a véradás világnapja. Vért adni tényleg életmentő lehet, de hogy minden résztvevő egészséges legyen, sok szabályt kell betartania a váradóknak.

Miért fontos a véradás?

Hazánkban az Országos Vérellátó Szolgálat végzi a véradással járó feladatokat, az ő számításaik szerint a magyar kórházak megfelelő ellátására évente 390 000 véradás szükséges, ez munkanaponként 1600-1900 véradót jelent. Életmentő lehet a rászoruló betegeknek a mások által felajánlott vér, ezért is fontos részt venni a véradásokon.

Nem jó mindenkinek

A véradás azonban nem ajánlott mindenkinek, vannak bizonyos megkötések és feltételek, amelyek „teljesíteni” kell. A legfontosabb, hogy csak egészséges ember adhat vért, hogy a vért kapó személy egészsége se legyen veszélyben. Emellett korhatári szabály is vonatkozik a véradókra, csak 18 és 65 év közöttiek adhatnak vért, akik testtömege meghaladja az 50 kilogrammot. A véradás előtt egy orvosi vizsgálattal ellenőrzik a véradót és ha mindent rendben találnak, akkor engedik tovább. Nőknek évente 4, férfiaknak 5 alkalommal ajánlott vért adni. A véradás helyszíne és időpontja is szabadon választható, a sorban állás és várakozás elkerülése miatt érdemes időpontot foglalni. Vannak nagyobb rendezvények és véradó-napok, amiken a véradást a közösségi élmények és programok teszik színesebbé.

Véradás után

A véradás után leadott (körülbelül 450 ml) vért ezután laboratóriumba szállítják, ahol vizsgálatok után vérkészítményeket állítanak elő. A vérkészítmények tárolását hűtőberendezések segítik, ahova megfelelő rendszer alapján osztják be a készítményeket. Fontos szempont a vércsoport mellett a lejárat is. A kórházak vérigénylését a beteg kivizsgálása előzi meg és csak orvosok igényelhetik.

Koronavírus idején

A világjárvány alatt a véradásra is szigorú szabályok érvényesek. Kifejezetten csak olyan személyek adhatnak vért, akik teljesen egészségesek, a váradást megelőző egy hónapban nem észlelték magukon, vagy nem mutatták ki rajtuk a koronavírus fertőzést. Olyan személyek, akik betegek voltak vagy a közvetlen környezetükben valaki megfertőződött, nem adhatnak vért.

Kerti túlélőkalauz: mit tehetünk a perzselő hőség ellen?

A nyári hónapok egyre forróbbak, és a hosszan tartó hőség nemcsak minket, hanem a kertjeinket is próbára teszi. A kiszáradt fű, a lekókadt virágok és az elsárgult levelek látványa minden kerttulajdonos rémálma! Mit tehetünk a perzselő hőség ellen?

Ha kisbabával utazunk, ezeket ne hagyjuk otthon

Legyen szó nyaralásról, rokonlátogatásról, vagy csak egy hosszabb kirándulásról, van jónéhány dolog, amit érdemes bepakolni, ha csecsemővel utazunk.

"Mancsokkal a lélekig – a kutyás terápia ereje"

A kutyák nemcsak hűséges társaink, hanem segítőink is lehetnek a testi-lelki gyógyulás útján. Az úgynevezett kutyás terápia, más néven állatasszisztált terápia, egyre elterjedtebb a különböző egészségügyi és oktatási intézményekben, sőt már az idősgondozás és a gyermekfejlesztés terén is gyakran alkalmazzák. Mi az a kutyás terápia?

Mindent az aviofóbiáról

A COVID-19 járvány és az azt követő korlátozások óta ismét fellendült a repülőturizmus, különösen az üzleti és szabadidős utak terén. Sokak számára a repülés egy kényelmes és gyors közlekedési mód, ugyanakkor nem mindenki érzi magát komfortosan a fedélzeten. A repüléstől való félelem, az aviofóbia, továbbra is gyakori probléma, különösen azok körében, akik féltik kontrollvesztésüket vagy a kiszolgáltatottság érzését.

Túl sok holmi, túl kevés tér. Így hat ránk az otthoni környezet

A legtöbb ember számára a lakása vagy a háza jelent valamilyen érzést, fogalmat. Helyszínek, tárgyak, kényelmi dolgok és a biztonság jelenhet meg a szemünk előtt. Ebben a cikkben arra keressük a választ, hogy hogyan és milyen szempontok szerint érdemes rendszerezni a dolgainkat, ha azt szeretnénk, hogy az otthonunkban töltött idő örömet hozzon az életünkbe.