A várakozás pszichológiája
- Dátum: 2020.06.08., 19:08
- Udvari Fanni
- boldogság, élet, érzelem, fokozatosság, öröm, sóvárgás, vágyakozás
Rengeteget várunk. Várunk a kávénkra, a pirítósra, várunk a dugóban ülve, várunk a buszra, a boltban a fizetésre, az ügyfélszolgálatra, az orvosra, mindenre. Várunk, és közben nyomkodjuk a telefont, és ha túl sokáig tart, hát gyakran kiakadunk, hogy mi az ördögért kell így elcseszni az időnket.

A várakozás lényege valójában ez: örülni valaminek előre, izgatottan számolgatni, még mennyi idő van hátra. Ez a folyamatos pozitív stressz jótékony hatással van a hangulatunkra, jobban vesszük a mindennapok kihívásait és akadályait, könnyebben túltesszük magunkat az apró bosszúságokon. Ráadásul várni valamire néha legalább annyira jó, mint megkapni azt a valamit. Így van ez az adventtel is, és ezért fontos, hogy nyugodtan és relaxáltan készülhessünk az ünnepre. A várakozást segítik a kis szertartások: a karácsonyi zene hallgatása, az ajándékok kiválasztása és becsomagolása is ezek közé tartozik. Viszont fontos, hogy ez ne csapjon át rohanásba, ne váljék teherré.
A várakozás öröme
A dopamin egy úgynevezett neurotranszmitter, vagyis idegsejtek közötti ingerületátvivő anyag az agyban. Fontos szerepet tölt be a jutalmazásban, mivel felszabadulása által örömérzetet kelt az emberben. Így motiválva vagyunk, hogy minél több olyan cselekedetet hajtsunk végre, ami a folyamatot elősegíti. A dopamin abban az esetben aktiválódik, ha a személyt valamilyen pozitív behatás éri vagy elővételez valamilyen jutalmat.
Sokkal könnyebb lelkileg úgy várnunk valaminek az eljövetelét, ha nem a hiány feloldását reméljük tőle, hanem valami olyan új dolgot, ami még teljesebbé teszi jelenlegi életünket. Aki kiegyensúlyozott, harmonikus lelkiállapotban képes a várakozásra, az tudja csak meglátni annak szépségét. Aki félelemmel, haraggal a lelkében reménykedik új dolgok eljövetelében, saját életét teszi nehezebbé. Ráadásul a szorongástól sokkal lassabbnak tűnik az idő múlása, tehát a várakozás biztosan maga lesz a szenvedés. A szorongással, félelemmel eltöltött idő távolabb visz minket a vágyott állapottól.

Az állandó elégedetlenség, újabb elégedetlenséget szül. Érdemes időt szentelni azokra a dolgokra, ami már a miénk, és a hála érzésével megtölteni a lelkünket. Ha az életünkben megtalálható értékekre helyezzük a fókuszt, kevesebb hely és érzés marad a hiány állapotának. A bőség pedig idővel biztosan további bőséget szül.
A szüntelen várakozás helyett élvezzük ki a jelen pillanatát. Véleményem szerint mindig lehet találni valamit a jelen helyzetünkben is, ami örömöt adhat a mindennapokban. Ne a nagy, látványos dolgokat keressük, hanem találjuk meg az apróságokban rejlő csodát. Egy kedves mosoly, egy segítő kéz, egy szerelmes csók, egy önzetlen gesztus. Ezek azok a dolgok, amik igazán örömtelivé varázsolják az életet.
Ha pedig tényleg nagyon várat magára a célod, vizsgáld meg, mi lehet az oka a késlekedésének? Biztos, hogy a te célodért tevékenykedsz? Minden oldalról megvizsgáltad a helyzetet? Mit tudnál még tenni? Mit tudnál másképpen tenni? Járd körbe a témát és keress minél több nézőpontot és perspektívát.
Vizualizáld a vágyott állapotot és hagyd, hogy átjárja az egész testedet-lelkedet-szellemedet az élmény. Minden egyes érzékszervedet vond be a vizualizációba, és hozd a jelenbe a sikered élményét.
Szerző: Udvari Fanni
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Téli közlekedés: közös felelősség az utakon
A tél minden évben új kihívásokat tartogat az autósok számára. A hirtelen lehűlés, a csúszós utak, a korai sötétedés és a kiszámíthatatlan csapadék mind olyan tényezők, amelyekhez tudatosan és felkészülten kell alkalmazkodni. A biztonságos téli közlekedés nemcsak technikai kérdés, hanem szemléletbeli felkészültség is: minden járművezetőnek tisztában kell lennie a téli vezetés szabályaival és saját felelősségével.
A téli madáretetés aranyszabályai – hogyan segítsünk felelősen?
A madáretetés sokak számára kedves téli tevékenység, hiszen különleges élmény testközelből figyelni a kertünkbe vagy erkélyünkre látogató énekesmadarakat. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy az etetésnek megvannak a maga írott és íratlan szabályai, amelyek betartása nélkül többet árthatunk, mint használunk.
Tradíció vagy környezettudatosság?
A karácsonyi készülődés sokak számára már az advent első napjaiban elkezdődik, és ilyenkor nemcsak az ünnepi menü, hanem a karácsonyfa és a dekorációk kérdése is előtérbe kerül. Egyre többen próbálnak tudatosabban dönteni arról, hogy igazi vagy műfenyő kerüljön az otthonukba, és hogyan lehet az ünnepeket kevesebb hulladékkal megélni. A környezettudatosság ma már nem elvesz az ünnep varázsából – épp ellenkezőleg, új hagyományokat és személyesebb megoldásokat teremt.