Mire jó az útifű maghéj?
- Dátum: 2020.06.06., 15:23
- Udvari Fanni
- egészség, fogyókúra, kapszula, rost, táplálkozás, természet, útifű maghéj
Az útifű maghéj pozitív hatásai egyre szélesebb körben ismertek. Mondhatni, hogy ez az univerzális növény most ismét aranykorát éli. Meg is érdemli, hogy az egészségtudatos konyha és házipatika elmaradhatatlan kiegészítőjévé váljon.
Miért is fontos az emésztőrendszer rendszeres karbantartása, tehermentesítése?
A szervezet egészséges működéséhez szükségesek a vitaminok, ásványi anyagok, fehérjék, szénhidrátok, rostok, a zsír és a víz. A mai felgyorsult világban a legtöbb étel amit elfogyasztunk sajnos szénhidrátokban és zsírban bővelkedik, emellett a sok hús, és tejtermék fogyasztása miatt a fehérje-bevitel is túllő az optimális mennyiségen. Ezeknek a feldolgozása eléggé leterheli a beleket, és mivel sajnos rostokat keveset fogyasztunk, meg is rekednek ott.
A felmérési adatok szerint a rostra vonatkozó napi beviteli mennyiség:
50 év alatti nők: 25 g
50 év alatti férfiak: 38 g
50 év feletti nők: 21 g
50 év feletti férfiak: 30 g
Egy átlagos étrendben azonban ritkán viszünk be ilyen mennyiséget, ami pedig a megfelelő bélmőködéshez és anyagcseréhez kellene – még sportolóknál is főképp a fehérje-szénhidrát-zsír hármasára terelődik a hangsúly, hanyagolva a nélkülözhetetlenen rostokat.
Kíméletes tisztító hatása révén a bélbolyhok mivel megtisztulnak, így a bélflórád összetétele is kedvező irányba változik. A jótékony bélbaktériumok szaporodása megnövekszik, ezáltal az immunrendszered megerősödik, a betegségeknek jobban ellenállsz. A vastagbélben található jótékony baktériumok olyan zsírsavakra bontják le a rostmixet, melyek gátolják a koleszterin felszívódását. Vagyis, hosszú távon koleszterin-védő hatást fejtenek ki.
Hatékonyan csökkenti az éhségérzetet, miközben fogyasztásával nem viszünk be kalóriát a szervezetbe, mégis folyamatos teltségérzetet biztosít. A lelassult anyagcsere eredményeképpen szaporodnak a plusz kilók, és lassan, de biztosan kialakul az elhízás. Ha régóta küzdesz a plusz kilókkal, akkor ne csak fogyókúrában gondolkozz, hanem életmód váltásba is, ezt pedig kezdheted egy pár hetes útifű maghéj-kúrával.
Néhány újabb kutatás kimutatta, hogy az útifű maghéj csökkenti a koleszterinszintet és hatékonyan képes szinten tartani a cukorbetegséget is. Egyéb felhasználási módja közé tartozik a gluténmentes sütés, mivel itt is képesek összetapadni a szemek, ezért segít abban, hogy a kenyér vagy tészta kevésbé porhanyós legyen, ami általában komoly baj a gluténmentes lisztek esetében.
Az útifű maghéjat természetes állapotában is fel lehet használni, de szárítva, aprítva vagy porítva könnyebb fogyasztani. Teljesen mindegy azonban, hogy milyen formában használjuk ezt az anyagot, az a fontos, hogy mindig alaposan elkeverjük azt vízzel vagy más folyadékkal. Az útifű maghéj kapszula formájában is kapható.
A vény nélkül kapható hashajtókban és rost kiegészítőkben is megtaláljuk az útifű maghéjat, sokuk esetében ez a kiegészítő a fő összetevő.
Szerző: Udvari Fanni
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?