Harmadlagos dohányzás. Mi az?
- Dátum: 2020.06.06., 02:41
- Martinka Dia
- aktív, alattomos, asztma, berendezési tárgyak, cigarettázó, csecsemőhalál, dohányos, egészségkárosító., egészségügyi veszély, függőség, füstölés, gyerekek, harmadlagos, idősebbek, káros, lerakódás, másodlagos, megbetegedés, nikotin, passzív, probléma, rákkeltő, rizikó, veszély, veszélyeztetett
Aktív dohányos maga a cigarettázó, ezt tudjuk, a passzív dohányzástól pedig a dohányosok környezetében élők szenvednek, azonban létezik a harmadlagos dohányzás okozta állapot, ennek hatásairól is kell beszélni.
A cigarettában és más dohánytermékekben található vegyületek jelentős része ártalmas, esetleg rákkeltő hatású is. A függőség kialakulásáért pedig a nikotin a felelős.
Az elsődleges dohányfüstöt maga a dohányzó lélegzi be. A másodlagos dohányfüst a kilélegzett füstből származik, melyet – akaratuktól függetlenül – a cigarettázó környezet, családja lélegzik be, a harmadlagos dohányfüst pedig a dohányos környezetében lévő tárgyakon keletkezett (másodlagos füstből kialakuló) lerakódás.
Egy dohányos lakásába lépve azonnal érezheted a cigiszagot, s nemcsak a levegőben, hanem az illető bőrén, leheletén is, akkor is, amikor épp nem cigarettázik.
A harmadlagos dohányfüst tehát annyit jelent, hogy a dohányzás gyakorlatilag közvetve károsít minket. Ennél a fajta dohányzásnál a cigarettázás zárt térben zajlik, s a berendezési tárgyainkon, a bútorokon is nyomot hagy, a szaga érződik mindenen.
A dohány égésekor ugye rákkeltő nikotin szabadul fel, ami a falon, padlón, függönyön, bútorokon - hónapokig megmarad.
Szomorú tény, hogy valószínűsíthető: a harmadlagos dohányfüst szerepet játszhat az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú diabétesz kialakulásában, s leginkább a gyermekek és az idősek veszélyeztetettek.
A kisgyermekek a padlón és szőnyegen mászva érintkeznek ezekkel a felületekkel és tárgyakkal, amelyekben lerakódott a harmadlagos dohányfüst. Az idősebbek pedig magasabb a rizikó a megbetegedésekre.
Asztmás megbetegedés gyakorisága is jóval gyakoribb a dohányos szülők gyermekei között, sőt a hirtelen csecsemőhalál előfordulásának kockázata is lényegesen magasabb.
Egy tanulmány szerint a dohányzás közbeni gyakori szellőztetés sem megoldás a harmadlagos dohányzás problémájára, hiszen ez sem küszöböli ki ezt a veszélyt. A szabad levegőn való füstölgés sem sokkal jobb, ugyanis a bőrhöz és a ruházathoz kötődő nikotin visszajut a zárt térbe.
Míg a másodlagos dohányfüst fizikai bizonyítéka szemmel látható, a harmadlagos dohányfüst egészségügyi veszélyei sokkal alattomosabbak.
A dohányzás érrendszeri károsító hatása miatt közvetve szinte minden szerv működését károsítja, ezért a megoldást mindenképp az jelentené, ha a dohányzó családtag megpróbálna leszokni erről a káros – és drága - szokásáról.
Martinka Dia
Nyirokterápia – A szervezet öntisztító rendszere

A nyirokterápia egy olyan természetes, manuális kezelési módszer, amely a nyirokrendszer működésének serkentését szolgálja. A kezelés célja a nyirokfolyadék áramlásának javítása, a pangások megszüntetése, valamint a méreganyagok elszállításának elősegítése a szervezetből.
Véradás: nagyszerű hősök hétköznapi tette

Magyarországon naponta körülbelül 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy a kórházak biztonságosan el tudják látni a betegeket. A véradás nemcsak egy egyszerű, alig fél órát igénylő cselekedet, hanem valódi életmentés.
Kollégiumi élet – az első nagy lépés az önállóság felé

Egy szülő életében vannak pillanatok, amelyek egyszerre töltenek el büszkeséggel és meghatottsággal. Ilyen, amikor a gyerek kirepül a családi fészekből – akár csak hét közben – és beköltözik a kollégiumba. Ez a lépés nemcsak a gyermek, hanem az egész család életében mérföldkő.
Mit csinál egy parfümőr? – Az illatok mesterségének titkai

A parfümőr olyan szakember, aki illatokat tervez, készít és fejleszt. A munkája egyszerre tudományos és művészi: jól kell értenie a különféle illatanyagok kémiai tulajdonságaihoz, miközben kreatív érzékkel kell megalkotnia egyedi illatkompozíciókat.
A hyaluronsav főbb hatásai

A hialuronsav fő feladata a víz visszatartása, így szöveteink hidratáltak maradnak. Legnagyobb mennyiségben a szemekben, a bőrben és kötőszöveteinkben található meg. A szervezet természetesen képes előállítani a számára szükséges mennyiséget, de az öregedés, környezeti tényezők és életmód hatására a hialuronsav szintje csökkenhet.