Harmadlagos dohányzás. Mi az?
- Dátum: 2020.06.06., 02:41
- Martinka Dia
- aktív, alattomos, asztma, berendezési tárgyak, cigarettázó, csecsemőhalál, dohányos, egészségkárosító., egészségügyi veszély, függőség, füstölés, gyerekek, harmadlagos, idősebbek, káros, lerakódás, másodlagos, megbetegedés, nikotin, passzív, probléma, rákkeltő, rizikó, veszély, veszélyeztetett
Aktív dohányos maga a cigarettázó, ezt tudjuk, a passzív dohányzástól pedig a dohányosok környezetében élők szenvednek, azonban létezik a harmadlagos dohányzás okozta állapot, ennek hatásairól is kell beszélni.
A cigarettában és más dohánytermékekben található vegyületek jelentős része ártalmas, esetleg rákkeltő hatású is. A függőség kialakulásáért pedig a nikotin a felelős.
Az elsődleges dohányfüstöt maga a dohányzó lélegzi be. A másodlagos dohányfüst a kilélegzett füstből származik, melyet – akaratuktól függetlenül – a cigarettázó környezet, családja lélegzik be, a harmadlagos dohányfüst pedig a dohányos környezetében lévő tárgyakon keletkezett (másodlagos füstből kialakuló) lerakódás.
Egy dohányos lakásába lépve azonnal érezheted a cigiszagot, s nemcsak a levegőben, hanem az illető bőrén, leheletén is, akkor is, amikor épp nem cigarettázik.
A harmadlagos dohányfüst tehát annyit jelent, hogy a dohányzás gyakorlatilag közvetve károsít minket. Ennél a fajta dohányzásnál a cigarettázás zárt térben zajlik, s a berendezési tárgyainkon, a bútorokon is nyomot hagy, a szaga érződik mindenen.
A dohány égésekor ugye rákkeltő nikotin szabadul fel, ami a falon, padlón, függönyön, bútorokon - hónapokig megmarad.
Szomorú tény, hogy valószínűsíthető: a harmadlagos dohányfüst szerepet játszhat az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú diabétesz kialakulásában, s leginkább a gyermekek és az idősek veszélyeztetettek.
A kisgyermekek a padlón és szőnyegen mászva érintkeznek ezekkel a felületekkel és tárgyakkal, amelyekben lerakódott a harmadlagos dohányfüst. Az idősebbek pedig magasabb a rizikó a megbetegedésekre.
Asztmás megbetegedés gyakorisága is jóval gyakoribb a dohányos szülők gyermekei között, sőt a hirtelen csecsemőhalál előfordulásának kockázata is lényegesen magasabb.
Egy tanulmány szerint a dohányzás közbeni gyakori szellőztetés sem megoldás a harmadlagos dohányzás problémájára, hiszen ez sem küszöböli ki ezt a veszélyt. A szabad levegőn való füstölgés sem sokkal jobb, ugyanis a bőrhöz és a ruházathoz kötődő nikotin visszajut a zárt térbe.
Míg a másodlagos dohányfüst fizikai bizonyítéka szemmel látható, a harmadlagos dohányfüst egészségügyi veszélyei sokkal alattomosabbak.
A dohányzás érrendszeri károsító hatása miatt közvetve szinte minden szerv működését károsítja, ezért a megoldást mindenképp az jelentené, ha a dohányzó családtag megpróbálna leszokni erről a káros – és drága - szokásáról.
Martinka Dia
Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után
Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.
A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít
A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.
A hajlékonyság fokozása
A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.