Harmadlagos dohányzás. Mi az?
- Dátum: 2020.06.06., 02:41
- Martinka Dia
- aktív, alattomos, asztma, berendezési tárgyak, cigarettázó, csecsemőhalál, dohányos, egészségkárosító., egészségügyi veszély, függőség, füstölés, gyerekek, harmadlagos, idősebbek, káros, lerakódás, másodlagos, megbetegedés, nikotin, passzív, probléma, rákkeltő, rizikó, veszély, veszélyeztetett
Aktív dohányos maga a cigarettázó, ezt tudjuk, a passzív dohányzástól pedig a dohányosok környezetében élők szenvednek, azonban létezik a harmadlagos dohányzás okozta állapot, ennek hatásairól is kell beszélni.
A cigarettában és más dohánytermékekben található vegyületek jelentős része ártalmas, esetleg rákkeltő hatású is. A függőség kialakulásáért pedig a nikotin a felelős.
Az elsődleges dohányfüstöt maga a dohányzó lélegzi be. A másodlagos dohányfüst a kilélegzett füstből származik, melyet – akaratuktól függetlenül – a cigarettázó környezet, családja lélegzik be, a harmadlagos dohányfüst pedig a dohányos környezetében lévő tárgyakon keletkezett (másodlagos füstből kialakuló) lerakódás.
Egy dohányos lakásába lépve azonnal érezheted a cigiszagot, s nemcsak a levegőben, hanem az illető bőrén, leheletén is, akkor is, amikor épp nem cigarettázik.
A harmadlagos dohányfüst tehát annyit jelent, hogy a dohányzás gyakorlatilag közvetve károsít minket. Ennél a fajta dohányzásnál a cigarettázás zárt térben zajlik, s a berendezési tárgyainkon, a bútorokon is nyomot hagy, a szaga érződik mindenen.
A dohány égésekor ugye rákkeltő nikotin szabadul fel, ami a falon, padlón, függönyön, bútorokon - hónapokig megmarad.
Szomorú tény, hogy valószínűsíthető: a harmadlagos dohányfüst szerepet játszhat az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú diabétesz kialakulásában, s leginkább a gyermekek és az idősek veszélyeztetettek.
A kisgyermekek a padlón és szőnyegen mászva érintkeznek ezekkel a felületekkel és tárgyakkal, amelyekben lerakódott a harmadlagos dohányfüst. Az idősebbek pedig magasabb a rizikó a megbetegedésekre.
Asztmás megbetegedés gyakorisága is jóval gyakoribb a dohányos szülők gyermekei között, sőt a hirtelen csecsemőhalál előfordulásának kockázata is lényegesen magasabb.
Egy tanulmány szerint a dohányzás közbeni gyakori szellőztetés sem megoldás a harmadlagos dohányzás problémájára, hiszen ez sem küszöböli ki ezt a veszélyt. A szabad levegőn való füstölgés sem sokkal jobb, ugyanis a bőrhöz és a ruházathoz kötődő nikotin visszajut a zárt térbe.
Míg a másodlagos dohányfüst fizikai bizonyítéka szemmel látható, a harmadlagos dohányfüst egészségügyi veszélyei sokkal alattomosabbak.
A dohányzás érrendszeri károsító hatása miatt közvetve szinte minden szerv működését károsítja, ezért a megoldást mindenképp az jelentené, ha a dohányzó családtag megpróbálna leszokni erről a káros – és drága - szokásáról.
Martinka Dia
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hogyan takarékoskodhatunk otthon az energiával?
Az energiaárak alakulása és a fenntarthatóság iránti egyre nagyobb figyelem miatt ma Magyarországon is sok család keresi a lehetőséget arra, hogyan csökkentheti otthona energiafogyasztását. A jó hír az, hogy nem feltétlenül kell milliókat költeni korszerűsítésre ahhoz, hogy érezhető megtakarítást érjünk el.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?
A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?