Menü

Kirakat-kapcsolatok, avagy amikor csak „jól néznek ki egymás mellett”

A házasságok, érzelmi kapcsolatok évezredek óta nagy kérdései az emberiségnek. Befolyásolni próbáljuk számtalan eszközzel a választást, akár olyan esetben is, amikor nem rólunk van szó. Az, hogy egy kapcsolat külső vagy belső motivációra épül, kulcskérdése még napjaink érzelmi világának is. Körülvesznek ideálisnak tűnő házasságok, melyeket pénz vagy érdek befolyásol, és hullámzó párkapcsolatok, melyek valódi érzelmi alapra épültek. A külső szemlélő nagyon nehezen tesz különbséget a kettő között.

Talán az egyik legnagyobb probléma éppen az, hogy a külvilág véleményére alapozunk ilyenkor. A saját kapcsolatunk megítélésében is előszeretettel hagyatkozunk előítéletekre, illetve a külvilág által felénk közvetített ingerekre. Elvárásnak tekintjük azt, hogy a köztünk lévő érzelmi köteléken felül valami plusz is jelen legyen a kapcsolatban. Például, hogy ne legyen túl nagy a korkülönbség, vagy nagyjából hasonló társadalmi csoportból származóak legyünk. Ehhez azért is szeretünk igazodni, mert konfliktus- és problémaforrások lehetnek, de nem utolsó szempont az sem, hogy szeretnénk elkerülni, hogy a külvilág figyelmét túlzottan magunkra irányítsuk. Ez ugyanis pletykákhoz és beavatkozáshoz vezet.

Ugyanennyire igényeljük azt is, hogy egy pár tagjai jól nézzenek ki egymás mellett. Az esztétikát, a harmóniát minden ember kedveli és értékeli, és bár érdekes kimondani, de a harmóniát és esztétikai élményt sugárzó emberek látványa elégedettséggel tölt el mindenkit. Csak úgy, mint az összeillő, boldogságot, nyugalmat és belülről fakadó szépséget sugárzó, összeillő pároké. Így hát nem is csoda, hogy olyan párt választunk, akinek a külsejét is ideálisnak tartjuk, illetve a sajátunkhoz illőnek. Az a probléma, hogy sokszor ez a mechanizmus eltolódik a végletek felé, és érzelmek nélküli, csakis a külvilág felé mutatható kapcsolatokba is belemegyünk.

Napjainkban a közösségi média ezt a jelenséget csak még jobban feléleszti. A facebookon és instagramon szembejövő képek azt sugározzák, hogy a boldogságunkat muszáj megmutatnunk a világnak. A nehézségeket senki sem reklámozza, de millió képet láthatunk boldog, ideális párokról, akik ráadásul jól is néznek ki együtt. Késztetést érzünk arra, hogy ennek a világnak mi is részesei legyünk, és ebbe a párunkat is belerángassuk. Ezért sokan élnek olyan párkapcsolatban, főképpen a fiatalok között, amelynek a lényege az, hogy az élvezetes programokra elkísérik egymást (nyaralás, vacsora, bulik), így meg tudják mutatni az embereknek, hogy nincsenek egyedül, és ők is szépek együtt, azonban más eseményeken nem igénylik egymás társaságát. Az efféle kirakat-kapcsolatok általában kiüresedéshez, esetenként félrelépésekhez vezethetnek. Nem érdemes belemenni, hiszen éppen az érzelmi támasz és a biztonság hiányzik belőle, ami a lényeg lenne.

Az elvárásainkat és a külvilág behatásait nem mindig tudjuk befolyásolni, ahogy az érzelmeinket sem. A kapcsolatainknak tehát egészséges mértékben kell tükröznie mindezeket. Ha csupán az egyik felé tolódik el a hangsúly, az nem vezet jóra.

Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.

Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.

Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.