Kirakat-kapcsolatok, avagy amikor csak „jól néznek ki egymás mellett”
- Dátum: 2020.05.28., 17:47
- Varga Ágnes Kata
- belső, bizalom, elvárás, érzelem, facebook, harmónia, házasság, instagram, jelenség, kapcsolat, közösségi média, külső, lélek, motiváció, párkapcsolat, psziché, pszichológia, viselkedés, vonzalom
A házasságok, érzelmi kapcsolatok évezredek óta nagy kérdései az emberiségnek. Befolyásolni próbáljuk számtalan eszközzel a választást, akár olyan esetben is, amikor nem rólunk van szó. Az, hogy egy kapcsolat külső vagy belső motivációra épül, kulcskérdése még napjaink érzelmi világának is. Körülvesznek ideálisnak tűnő házasságok, melyeket pénz vagy érdek befolyásol, és hullámzó párkapcsolatok, melyek valódi érzelmi alapra épültek. A külső szemlélő nagyon nehezen tesz különbséget a kettő között.

Talán az egyik legnagyobb probléma éppen az, hogy a külvilág véleményére alapozunk ilyenkor. A saját kapcsolatunk megítélésében is előszeretettel hagyatkozunk előítéletekre, illetve a külvilág által felénk közvetített ingerekre. Elvárásnak tekintjük azt, hogy a köztünk lévő érzelmi köteléken felül valami plusz is jelen legyen a kapcsolatban. Például, hogy ne legyen túl nagy a korkülönbség, vagy nagyjából hasonló társadalmi csoportból származóak legyünk. Ehhez azért is szeretünk igazodni, mert konfliktus- és problémaforrások lehetnek, de nem utolsó szempont az sem, hogy szeretnénk elkerülni, hogy a külvilág figyelmét túlzottan magunkra irányítsuk. Ez ugyanis pletykákhoz és beavatkozáshoz vezet.
Ugyanennyire igényeljük azt is, hogy egy pár tagjai jól nézzenek ki egymás mellett. Az esztétikát, a harmóniát minden ember kedveli és értékeli, és bár érdekes kimondani, de a harmóniát és esztétikai élményt sugárzó emberek látványa elégedettséggel tölt el mindenkit. Csak úgy, mint az összeillő, boldogságot, nyugalmat és belülről fakadó szépséget sugárzó, összeillő pároké. Így hát nem is csoda, hogy olyan párt választunk, akinek a külsejét is ideálisnak tartjuk, illetve a sajátunkhoz illőnek. Az a probléma, hogy sokszor ez a mechanizmus eltolódik a végletek felé, és érzelmek nélküli, csakis a külvilág felé mutatható kapcsolatokba is belemegyünk.

Napjainkban a közösségi média ezt a jelenséget csak még jobban feléleszti. A facebookon és instagramon szembejövő képek azt sugározzák, hogy a boldogságunkat muszáj megmutatnunk a világnak. A nehézségeket senki sem reklámozza, de millió képet láthatunk boldog, ideális párokról, akik ráadásul jól is néznek ki együtt. Késztetést érzünk arra, hogy ennek a világnak mi is részesei legyünk, és ebbe a párunkat is belerángassuk. Ezért sokan élnek olyan párkapcsolatban, főképpen a fiatalok között, amelynek a lényege az, hogy az élvezetes programokra elkísérik egymást (nyaralás, vacsora, bulik), így meg tudják mutatni az embereknek, hogy nincsenek egyedül, és ők is szépek együtt, azonban más eseményeken nem igénylik egymás társaságát. Az efféle kirakat-kapcsolatok általában kiüresedéshez, esetenként félrelépésekhez vezethetnek. Nem érdemes belemenni, hiszen éppen az érzelmi támasz és a biztonság hiányzik belőle, ami a lényeg lenne.
Az elvárásainkat és a külvilág behatásait nem mindig tudjuk befolyásolni, ahogy az érzelmeinket sem. A kapcsolatainknak tehát egészséges mértékben kell tükröznie mindezeket. Ha csupán az egyik felé tolódik el a hangsúly, az nem vezet jóra.
Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot
Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.
Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról
Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.
A hipochondria lélektana
A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mentális nagytakarítás
Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.