Kirakat-kapcsolatok, avagy amikor csak „jól néznek ki egymás mellett”
- Dátum: 2020.05.28., 17:47
- Varga Ágnes Kata
- belső, bizalom, elvárás, érzelem, facebook, harmónia, házasság, instagram, jelenség, kapcsolat, közösségi média, külső, lélek, motiváció, párkapcsolat, psziché, pszichológia, viselkedés, vonzalom
A házasságok, érzelmi kapcsolatok évezredek óta nagy kérdései az emberiségnek. Befolyásolni próbáljuk számtalan eszközzel a választást, akár olyan esetben is, amikor nem rólunk van szó. Az, hogy egy kapcsolat külső vagy belső motivációra épül, kulcskérdése még napjaink érzelmi világának is. Körülvesznek ideálisnak tűnő házasságok, melyeket pénz vagy érdek befolyásol, és hullámzó párkapcsolatok, melyek valódi érzelmi alapra épültek. A külső szemlélő nagyon nehezen tesz különbséget a kettő között.

Talán az egyik legnagyobb probléma éppen az, hogy a külvilág véleményére alapozunk ilyenkor. A saját kapcsolatunk megítélésében is előszeretettel hagyatkozunk előítéletekre, illetve a külvilág által felénk közvetített ingerekre. Elvárásnak tekintjük azt, hogy a köztünk lévő érzelmi köteléken felül valami plusz is jelen legyen a kapcsolatban. Például, hogy ne legyen túl nagy a korkülönbség, vagy nagyjából hasonló társadalmi csoportból származóak legyünk. Ehhez azért is szeretünk igazodni, mert konfliktus- és problémaforrások lehetnek, de nem utolsó szempont az sem, hogy szeretnénk elkerülni, hogy a külvilág figyelmét túlzottan magunkra irányítsuk. Ez ugyanis pletykákhoz és beavatkozáshoz vezet.
Ugyanennyire igényeljük azt is, hogy egy pár tagjai jól nézzenek ki egymás mellett. Az esztétikát, a harmóniát minden ember kedveli és értékeli, és bár érdekes kimondani, de a harmóniát és esztétikai élményt sugárzó emberek látványa elégedettséggel tölt el mindenkit. Csak úgy, mint az összeillő, boldogságot, nyugalmat és belülről fakadó szépséget sugárzó, összeillő pároké. Így hát nem is csoda, hogy olyan párt választunk, akinek a külsejét is ideálisnak tartjuk, illetve a sajátunkhoz illőnek. Az a probléma, hogy sokszor ez a mechanizmus eltolódik a végletek felé, és érzelmek nélküli, csakis a külvilág felé mutatható kapcsolatokba is belemegyünk.

Napjainkban a közösségi média ezt a jelenséget csak még jobban feléleszti. A facebookon és instagramon szembejövő képek azt sugározzák, hogy a boldogságunkat muszáj megmutatnunk a világnak. A nehézségeket senki sem reklámozza, de millió képet láthatunk boldog, ideális párokról, akik ráadásul jól is néznek ki együtt. Késztetést érzünk arra, hogy ennek a világnak mi is részesei legyünk, és ebbe a párunkat is belerángassuk. Ezért sokan élnek olyan párkapcsolatban, főképpen a fiatalok között, amelynek a lényege az, hogy az élvezetes programokra elkísérik egymást (nyaralás, vacsora, bulik), így meg tudják mutatni az embereknek, hogy nincsenek egyedül, és ők is szépek együtt, azonban más eseményeken nem igénylik egymás társaságát. Az efféle kirakat-kapcsolatok általában kiüresedéshez, esetenként félrelépésekhez vezethetnek. Nem érdemes belemenni, hiszen éppen az érzelmi támasz és a biztonság hiányzik belőle, ami a lényeg lenne.
Az elvárásainkat és a külvilág behatásait nem mindig tudjuk befolyásolni, ahogy az érzelmeinket sem. A kapcsolatainknak tehát egészséges mértékben kell tükröznie mindezeket. Ha csupán az egyik felé tolódik el a hangsúly, az nem vezet jóra.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket
Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.
Alkalmazkodási zavar – a túlterheltség láthatatlan terhe
Az alkalmazkodási zavar olyan lelkiállapot, amely akkor jelentkezik, amikor az embert érő stressz meghaladja a megküzdési képességeit. Bár mindenki találkozik nehéz élethelyzetekkel, vannak időszakok, amikor a változások túl gyorsan, túl intenzíven vagy éppen túl hosszú ideig következnek be. Ilyenkor az érzelmek, a gondolkodás és a viselkedés is kibillenhet az egyensúlyából. A jelenséget gyakran félreértik, pedig nem gyengeség, hanem egy teljesen érthető emberi válasz a túlzott megterhelésre.