Exorexia – Amikor már túl sok…
- Dátum: 2020.05.18., 18:38
- Martinka Dia
- állásinterjú, bűntudat, diéta, edzés, egészség, elégedetlenség, életmód, elvárás., exorexia, fesztivál, feszültség, hajszol, ideál, ingerlékenység, kinézet, komplex, kontroll, külső, küszködés, megfelel, meghatározó, modern, odafigyelés, önbizalom, önbizalomhiány, öngerjesztő, sport, strand, szakember, szorongás, túledzés
Korunk ideáljának bizony nem könnyű megfelelni. A kinézet, a külső nagyon meghatározó egy kapcsolatban, egy állásinterjún, egy fesztiválon, a strandokon, a próbafülkékben, meg úgy egyáltalán mindenhol. Egy egészséges sportos életmódra való törekvéssel indul ez az állapot és gyakran egy kontrollálatlan, öngerjesztő folyamatba torkollik. A túledzésbe.
Divatos ruhatár, ápoltság, karcsú test, izmok, finom vonalak, jó megjelenés, a közösségi oldalak filteres képeinek való megfelelés. Azt hiszem, valahol itt kezdődik, és ahol végződik, az a napi két edzés között van félúton, párosítva az örök elégedetlenséggel, önbizalomhiánnyal, keserves küszködéssel, és bűntudattal, mert egy almával többet ettünk, mint előírtunk magunknak. A tökéletesség hajszolása. A másik – megszerkesztett és nem valódi – fotóinak majmolása. Megfelelési kényszer. Koplalás. Túlzásba vitt diéta vagy testmozgás persze szigorúan „az egészség jegyében”.

A népesség többsége ódzkodik a sportolástól, ellustul és nincs kedve mozogni, azonban van egy kisebb réteg, aki túlzásba is viszi a mozgást. Túlhajtja magát. Úgy hívjuk: exorexia.
Napjaink egyik legújabb, testképzavarral kapcsolatos betegsége az exorexia, mely túlzásba vitt sportolást jelent. Leginkábba a nők veszélyeztetettek. „Ártalmatlan” egészséges életmódra való törekvéssel indul, de idővel öngerjesztő folyamatként az edzés válik az élet legfontosabb részévé, egyetlen értelmévé. A család, a munkahely, a barátok mind másodlagossá, harmadlagossá válnak. Napjainak értelmet csak az edzés ad.
A túledzés az exorexia esetén egyáltalán nem hozza a várt elégedettséget, sőt! Még puhányabbnak, még kövérebbnek, még formátlanabbnak látja magát az illető és úgy ítéli meg, még több mozgásra van szüksége, melynek hiánya pszichés elvonási tüneteket okoz, úgymint szorongás, feszültség, ingerlékenység.
A betegséghez a többi testképzavar is társulhat (anorexia, ortorexia), s már nem elég a család segítsége és odafigyelése, szakemberre és komplex pszichés kezelésre lesz szükség.

A mai modern kor és az egyre növekvő elvárások szinte nem győzik termelni a hasonló betegségeket, talán ezeket hamarosan iskolai keretek között is taníthatjuk, s beépülnek a tankönyvekbe. A megoldás az lehetne, ha megpróbálnánk egészséges önbizalmat kialakítani, önmagunkkal szemben reális elvárásokat támasztani és a közösségi oldalakon látottakat, fotókat a helyén kezelni.
Martinka Dia
Meddig tartanak az újévi fogadalmaink? – A lelkesedéstől a feladásig
Az új év kezdetével emberek milliói tesznek fogadalmat: egészségesebben élnek, többet mozognak, kevesebbet halogatnak, pénzt takarítanak meg vagy új készségeket sajátítanak el. Január első napjaiban a motiváció szinte tapintható.
Újévi babonák – Mit tegyünk (és mit ne), hogy szerencsés legyen az évünk?
Az újév kezdete évszázadok óta különleges jelentőséggel bír: sok kultúrában úgy tartják, hogy az év első napján tett cselekedetek, elfogyasztott ételek és kimondott szavak meghatározzák az előttünk álló tizenkét hónap sorsát.
Most? Most!
Az újévnek van egy furcsa szava, ami ilyenkor mindent áthat: most. Nem holnap, nem majd ha jobb lesz a helyzet, nem ha több időm lesz – hanem most.
Mihez kezdhetünk a porfogó karácsony ajándékokkal?
Van az úgy, hogy már a csomagolásból tudjuk, hogy nem fogunk használni egy karácsonyi meglepetést. Az ünnepi ajándékok többnyire elérik a céljukat, ám az első lelkesedés után gyorsan a feledés homályába vesznek. Felmerül a kérdés, hogy az egész folyamat inkább csak egy korábbi varázsát vesztett megszokás, vagy valóban van még értelme azoknak a tárgyaknak, amelyeket az év végén kapunk.
Társfüggőség – amikor a kapcsolat fontosabbá válik önmagunknál
A társfüggőség egy gyakran félreértett, mégis széles körben jelen lévő lelki állapot, amelyben az egyén túlzott mértékben egy másik ember szükségleteihez, elvárásaihoz és érzelmeihez igazítja a saját életét.