Menü

Exorexia – Amikor már túl sok…

Korunk ideáljának bizony nem könnyű megfelelni. A kinézet, a külső nagyon meghatározó egy kapcsolatban, egy állásinterjún, egy fesztiválon, a strandokon, a próbafülkékben, meg úgy egyáltalán mindenhol. Egy egészséges sportos életmódra való törekvéssel indul ez az állapot és gyakran egy kontrollálatlan, öngerjesztő folyamatba torkollik. A túledzésbe.

Divatos ruhatár, ápoltság, karcsú test, izmok, finom vonalak, jó megjelenés, a közösségi oldalak filteres képeinek való megfelelés. Azt hiszem, valahol itt kezdődik, és ahol végződik, az a napi két edzés között van félúton, párosítva az örök elégedetlenséggel, önbizalomhiánnyal, keserves küszködéssel, és bűntudattal, mert egy almával többet ettünk, mint előírtunk magunknak. A tökéletesség hajszolása. A másik – megszerkesztett és nem valódi – fotóinak majmolása. Megfelelési kényszer. Koplalás. Túlzásba vitt diéta vagy testmozgás persze szigorúan „az egészség jegyében”.

A népesség többsége ódzkodik a sportolástól, ellustul és nincs kedve mozogni, azonban van egy kisebb réteg, aki túlzásba is viszi a mozgást. Túlhajtja magát. Úgy hívjuk: exorexia.

Napjaink egyik legújabb, testképzavarral kapcsolatos betegsége az exorexia, mely túlzásba vitt sportolást jelent. Leginkábba a nők veszélyeztetettek. „Ártalmatlan” egészséges életmódra való törekvéssel indul, de idővel öngerjesztő folyamatként az edzés válik az élet legfontosabb részévé, egyetlen értelmévé. A család, a munkahely, a barátok mind másodlagossá, harmadlagossá válnak. Napjainak értelmet csak az edzés ad.

A túledzés az exorexia esetén egyáltalán nem hozza a várt elégedettséget, sőt! Még puhányabbnak, még kövérebbnek, még formátlanabbnak látja magát az illető és úgy ítéli meg, még több mozgásra van szüksége, melynek hiánya pszichés elvonási tüneteket okoz, úgymint szorongás, feszültség, ingerlékenység.

A betegséghez a többi testképzavar is társulhat (anorexia, ortorexia), s már nem elég a család segítsége és odafigyelése, szakemberre és komplex pszichés kezelésre lesz szükség.

A mai modern kor és az egyre növekvő elvárások szinte nem győzik termelni a hasonló betegségeket, talán ezeket hamarosan iskolai keretek között is taníthatjuk, s beépülnek a tankönyvekbe. A megoldás az lehetne, ha megpróbálnánk egészséges önbizalmat kialakítani, önmagunkkal szemben reális elvárásokat támasztani és a közösségi oldalakon látottakat, fotókat a helyén kezelni.

Martinka Dia

Digitális emésztés – Te figyelsz arra, hogy mit fogyaszt az agyad?

Az egy dolog, hogy odafigyelünk, vagy legalább is megpróbálunk odafigyelni arra, hogy mit eszünk, hogy ne terheljük az emésztőrendszerünket. De vajon hányan figyelünk arra, hogy mit fogad be az elménk?

Amikor túl sok a feszültség – a kamaszkori indulatkezelésről

Van egy pillanat, amit sokan ismerünk a kamaszkorból: amikor minden egyszerre sok. Egy apró megjegyzés, egy félreértett tekintet vagy egy rosszul sikerült nap elég ahhoz, hogy hirtelen túlcsorduljanak az érzelmek. Ilyenkor nem csak idegesek vagyunk – mintha egy belső vihar törne ránk, amit nehéz irányítani.

Mindenkinek van szerencseszáma - a Tiéd melyik?

Van, aki a hármasra esküszik, más a hetest tartja különlegesnek, és akadnak olyanok is, akik egy születési dátumhoz vagy egy fontos életeseményhez kötik a „szerencseszámukat”. De vajon valóban mindenkinek van ilyen száma, vagy csupán az emberi elme játéka az egész?

Hogyan lesz egy gyereknek egészséges az önbizalma?

Anyukaként nap mint nap szembesülök azzal, mennyire törékeny, mégis formálható dolog a gyerekek önbizalma. Nem születnek kész önértékeléssel – mi, szülők és a környezetük alakítjuk azt apró, sokszor észrevétlen pillanatokon keresztül.

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?