Menü

Exorexia – Amikor már túl sok…

Korunk ideáljának bizony nem könnyű megfelelni. A kinézet, a külső nagyon meghatározó egy kapcsolatban, egy állásinterjún, egy fesztiválon, a strandokon, a próbafülkékben, meg úgy egyáltalán mindenhol. Egy egészséges sportos életmódra való törekvéssel indul ez az állapot és gyakran egy kontrollálatlan, öngerjesztő folyamatba torkollik. A túledzésbe.

Divatos ruhatár, ápoltság, karcsú test, izmok, finom vonalak, jó megjelenés, a közösségi oldalak filteres képeinek való megfelelés. Azt hiszem, valahol itt kezdődik, és ahol végződik, az a napi két edzés között van félúton, párosítva az örök elégedetlenséggel, önbizalomhiánnyal, keserves küszködéssel, és bűntudattal, mert egy almával többet ettünk, mint előírtunk magunknak. A tökéletesség hajszolása. A másik – megszerkesztett és nem valódi – fotóinak majmolása. Megfelelési kényszer. Koplalás. Túlzásba vitt diéta vagy testmozgás persze szigorúan „az egészség jegyében”.

A népesség többsége ódzkodik a sportolástól, ellustul és nincs kedve mozogni, azonban van egy kisebb réteg, aki túlzásba is viszi a mozgást. Túlhajtja magát. Úgy hívjuk: exorexia.

Napjaink egyik legújabb, testképzavarral kapcsolatos betegsége az exorexia, mely túlzásba vitt sportolást jelent. Leginkábba a nők veszélyeztetettek. „Ártalmatlan” egészséges életmódra való törekvéssel indul, de idővel öngerjesztő folyamatként az edzés válik az élet legfontosabb részévé, egyetlen értelmévé. A család, a munkahely, a barátok mind másodlagossá, harmadlagossá válnak. Napjainak értelmet csak az edzés ad.

A túledzés az exorexia esetén egyáltalán nem hozza a várt elégedettséget, sőt! Még puhányabbnak, még kövérebbnek, még formátlanabbnak látja magát az illető és úgy ítéli meg, még több mozgásra van szüksége, melynek hiánya pszichés elvonási tüneteket okoz, úgymint szorongás, feszültség, ingerlékenység.

A betegséghez a többi testképzavar is társulhat (anorexia, ortorexia), s már nem elég a család segítsége és odafigyelése, szakemberre és komplex pszichés kezelésre lesz szükség.

A mai modern kor és az egyre növekvő elvárások szinte nem győzik termelni a hasonló betegségeket, talán ezeket hamarosan iskolai keretek között is taníthatjuk, s beépülnek a tankönyvekbe. A megoldás az lehetne, ha megpróbálnánk egészséges önbizalmat kialakítani, önmagunkkal szemben reális elvárásokat támasztani és a közösségi oldalakon látottakat, fotókat a helyén kezelni.

Martinka Dia

Az illatok terápiás ereje – így csempészhetünk nyugalmat a mindennapokba

Ahogy közeledik a tél, egyre jobban vágyom az otthon melegére, a nyugalomra és azokra az apró dolgokra, amelyek kellemesebbé teszik a mindennapokat. Számomra ezek közé tartoznak az illóolajok is. Az őszi-téli időszakban előszeretettel használom őket párásításhoz, de krémekbe és a fürdővízbe is szívesen csempészek néhányat. Egy-egy kellemes illat számomra nem csupán hangulatot teremt, hanem segít abban is, hogy egy fárasztó nap után egy kicsit lelassuljak, és jobban odafigyeljek magamra.

Disszociáció és deperszonalizáció, amikor az ember idegenné válik önmaga számára

Az emberi psziché egyik különös jelensége, amikor valaki úgy érzi, mintha eltávolodna saját testétől, gondolataitól vagy a körülötte zajló valóságtól. Ezt az élményt a pszichológia disszociációnak nevezi, amelynek egyik sajátos formája a deperszonalizáció.

Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké

Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.

A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája

A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.

Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?

A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?