Exorexia – Amikor már túl sok…
- Dátum: 2020.05.18., 18:38
- Martinka Dia
- állásinterjú, bűntudat, diéta, edzés, egészség, elégedetlenség, életmód, elvárás., exorexia, fesztivál, feszültség, hajszol, ideál, ingerlékenység, kinézet, komplex, kontroll, külső, küszködés, megfelel, meghatározó, modern, odafigyelés, önbizalom, önbizalomhiány, öngerjesztő, sport, strand, szakember, szorongás, túledzés
Korunk ideáljának bizony nem könnyű megfelelni. A kinézet, a külső nagyon meghatározó egy kapcsolatban, egy állásinterjún, egy fesztiválon, a strandokon, a próbafülkékben, meg úgy egyáltalán mindenhol. Egy egészséges sportos életmódra való törekvéssel indul ez az állapot és gyakran egy kontrollálatlan, öngerjesztő folyamatba torkollik. A túledzésbe.
Divatos ruhatár, ápoltság, karcsú test, izmok, finom vonalak, jó megjelenés, a közösségi oldalak filteres képeinek való megfelelés. Azt hiszem, valahol itt kezdődik, és ahol végződik, az a napi két edzés között van félúton, párosítva az örök elégedetlenséggel, önbizalomhiánnyal, keserves küszködéssel, és bűntudattal, mert egy almával többet ettünk, mint előírtunk magunknak. A tökéletesség hajszolása. A másik – megszerkesztett és nem valódi – fotóinak majmolása. Megfelelési kényszer. Koplalás. Túlzásba vitt diéta vagy testmozgás persze szigorúan „az egészség jegyében”.
A népesség többsége ódzkodik a sportolástól, ellustul és nincs kedve mozogni, azonban van egy kisebb réteg, aki túlzásba is viszi a mozgást. Túlhajtja magát. Úgy hívjuk: exorexia.
Napjaink egyik legújabb, testképzavarral kapcsolatos betegsége az exorexia, mely túlzásba vitt sportolást jelent. Leginkábba a nők veszélyeztetettek. „Ártalmatlan” egészséges életmódra való törekvéssel indul, de idővel öngerjesztő folyamatként az edzés válik az élet legfontosabb részévé, egyetlen értelmévé. A család, a munkahely, a barátok mind másodlagossá, harmadlagossá válnak. Napjainak értelmet csak az edzés ad.
A túledzés az exorexia esetén egyáltalán nem hozza a várt elégedettséget, sőt! Még puhányabbnak, még kövérebbnek, még formátlanabbnak látja magát az illető és úgy ítéli meg, még több mozgásra van szüksége, melynek hiánya pszichés elvonási tüneteket okoz, úgymint szorongás, feszültség, ingerlékenység.
A betegséghez a többi testképzavar is társulhat (anorexia, ortorexia), s már nem elég a család segítsége és odafigyelése, szakemberre és komplex pszichés kezelésre lesz szükség.
A mai modern kor és az egyre növekvő elvárások szinte nem győzik termelni a hasonló betegségeket, talán ezeket hamarosan iskolai keretek között is taníthatjuk, s beépülnek a tankönyvekbe. A megoldás az lehetne, ha megpróbálnánk egészséges önbizalmat kialakítani, önmagunkkal szemben reális elvárásokat támasztani és a közösségi oldalakon látottakat, fotókat a helyén kezelni.
Martinka Dia
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.
Csendes borderline, amikor a vihar nem kívül, hanem belül zajlik
Azt a szót mindenki ismeri, hogy személyiségzavar, de sokan nem tudják mi húzódik mögötte, illetve mennyi megjelenése is van ennek.
Óvodakezdés: sír, kapaszkodik, nem akar bemenni?
Az óvodakezdés nemcsak a gyermek, hanem az egész család számára nagy változás. Az addig megszokott, biztonságos otthoni környezet helyett új helyszín, ismeretlen felnőttek, új gyerekek és másfajta napirend várja a kicsit. Nem csoda, ha az első reggeleken könnyek között kapaszkodik a szülőbe, tiltakozik az öltözés ellen, vagy határozottan kijelenti: ő bizony nem akar óvodába menni.
Ébredés utáni ügyetlenség: miért vagyunk reggel még kábák és bizonytalanok?
Sokan ismerik azt az érzést, amikor megszólal az ébresztőóra, kinyitjuk a szemünket, de valójában még messze nem érezzük magunkat ébernek. Nehezebben találjuk meg a telefonunkat, leverünk valamit az éjjeliszekrényről, bizonytalanabb a mozgásunk, lassabban gondolkodunk, és akár egy egyszerű reggeli feladat is szokatlanul bonyolultnak tűnhet.
A túlkompenzálás jelei
A túlkompenzálás olyan pszichológiai működésmód, amely során az ember egy számára kellemetlen bizonytalanságot, hiányérzetet vagy gyengeséget úgy próbál elfedni, hogy az ellenkező irányba túlzott viselkedést mutat. Sok esetben ez nem tudatos. Az érintett személy valóban úgy érezheti, hogy határozott, erős vagy magabiztos, miközben viselkedésének hátterében valójában félelem, kisebbrendűségi érzés vagy az elutasítástól való szorongás áll.