Ha magas a koleszterinszint…
- Dátum: 2020.05.16., 09:55
- Martinka Dia
- aggodalom, artéria, dohányzás, életmódváltás, gyümölcs, HDL, jó és rossz koleszterin, kalóriaszegény, koleszterin, LDL, olaj, rendszeres, sport, sportos, szálkás, szív-érrendszer, táplálkozás, tejtermék., telített, testmozgás, testsúly, transzzsír, vékony, vitamin, zöldség, zsírtartalom
A magas koleszterin szinte már népbetegség. Mit tehetünk ellene?
Megkülönböztetünk úgynevezett „jó” és „rossz” koleszterint.
A koleszterin maga nem egy szitokszó, vagy aggodalmat okozó érték, sőt egy bizonyos szintig kifejezetten fontos a szervezetben, hiszen ez a sejtek egyik alkotóeleme, azonban tudni kell, hogy beszélünk „rossz” (LDL) és „jó” (HDL) koleszterinről. Az alacsony sűrűségű (LDL) és a magas sűrűségű (HDL). A káros koleszterin (LDL) magas szintje szív-érrendszeri betegségekkel áll összefüggésben. Ha a vérben túl sok az LDL-koleszterin, azt a szervezet nem képes lebontani, így az az artériák falában rakódik le.
De hogy csökkenthetjük a rossz koleszterinszintet? Elsősorban a táplálkozással és életmódváltással. Figyelni kell a bevitt telített és transzzsírok mennyiségét. Ezt úgy tehetjük meg, ha kevesebb vörös húst eszünk, kerüljük az előre csomagolt és félkész bolti ételek fogyasztását, csökkentjük a cukorbevitelt, különös tekintettel a bolti kekszekre és süteményekre, nápolyikra és sós rágcsálni valókra, ezek rengeteg transzzsírt tartalmaznak.
Nagyon lényeges, hogy kerüljük az aktív és passzív dohányzást, törekedjünk a normális testsúlyra és rendszeresen mozogjunk.
A jó koleszterint is lehet növelni, a szakember a következő tanácsokat adná erre a kérdésre:
- Sütéshez-főzéshez használjunk vitaminokkal dúsított, többféle zsiradékot pl. olívaolaj, repceolaj, kukoricaolaj.
- Fogyasszunk több nyers zöldséget és gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát.
- Ismerkedjünk meg az egészséges zsírokkal, mint az avokádó, készítsünk belőle krémeket.
- Csökkentsük a húsbevitelt, bármennyire is „divat-étrend”, nem egészséges a „húst hússal” táplálkozás.
- Keressük a kalóriaszegény, alacsony zsírtartalmú tejtermékeket.
- A sport legyen része mindennapjainknak, de minimum heti 3-4x iktassunk be egy kis mozgást.
A megfelelő táplálkozás és a testmozgás segít a koleszterinszint normalizálásában.
Ha nagyobb a baj, például ha a magas koleszterinszint mellé egyéb betegségek is társulnak, például cukorbetegség, akkor mindenképp érdemes dietetikussal konzultálni a megfelelő életmódról és étrendről és betartani a javaslatokat, ha szükséges, gyógyszert is kell szedni, azonban a gyógyszerek soha nem helyettesítik az egészséges életmódot és táplálkozást.
Martinka Dia
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
Nyáron sem elég a napsütés – a D-vitamin és a napkárosodott bőr regenerálásának titkai
Sokan úgy gondolják, hogy a nyári hónapokban felesleges foglalkozni a D-vitamin-pótlással, hiszen ilyenkor bőségesen süt a nap. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb. Bár a napsugárzás valóban segíti a szervezet D-vitamin-termelését, életmódunk, a fényvédők használata és a bőr egészségének megőrzése miatt nyáron sem biztos, hogy elegendő mennyiséghez jutunk.
Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?
Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?