Menü

Ha magas a koleszterinszint…

A magas koleszterin szinte már népbetegség. Mit tehetünk ellene?

Megkülönböztetünk úgynevezett „jó” és „rossz” koleszterint.

A koleszterin maga nem egy szitokszó, vagy aggodalmat okozó érték, sőt egy bizonyos szintig kifejezetten fontos a szervezetben, hiszen ez a sejtek egyik alkotóeleme, azonban tudni kell, hogy beszélünk „rossz” (LDL) és „jó” (HDL) koleszterinről. Az alacsony sűrűségű (LDL) és a magas sűrűségű (HDL). A káros koleszterin (LDL) magas szintje szív-érrendszeri betegségekkel áll összefüggésben. Ha a vérben túl sok az LDL-koleszterin, azt a szervezet nem képes lebontani, így az az artériák falában rakódik le.

De hogy csökkenthetjük a rossz koleszterinszintet? Elsősorban a táplálkozással és életmódváltással. Figyelni kell a bevitt telített és transzzsírok mennyiségét. Ezt úgy tehetjük meg, ha kevesebb vörös húst eszünk, kerüljük az előre csomagolt és félkész bolti ételek fogyasztását, csökkentjük a cukorbevitelt, különös tekintettel a bolti kekszekre és süteményekre, nápolyikra és sós rágcsálni valókra, ezek rengeteg transzzsírt tartalmaznak.

Nagyon lényeges, hogy kerüljük az aktív és passzív dohányzást, törekedjünk a normális testsúlyra és rendszeresen mozogjunk.

A jó koleszterint is lehet növelni, a szakember a következő tanácsokat adná erre a kérdésre:

- Sütéshez-főzéshez használjunk vitaminokkal dúsított, többféle zsiradékot pl. olívaolaj, repceolaj, kukoricaolaj.

- Fogyasszunk több nyers zöldséget és gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát.

- Ismerkedjünk meg az egészséges zsírokkal, mint az avokádó, készítsünk belőle krémeket.

- Csökkentsük a húsbevitelt, bármennyire is „divat-étrend”, nem egészséges a „húst hússal” táplálkozás.

- Keressük a kalóriaszegény, alacsony zsírtartalmú tejtermékeket.

- A sport legyen része mindennapjainknak, de minimum heti 3-4x iktassunk be egy kis mozgást.

A megfelelő táplálkozás és a testmozgás segít a koleszterinszint normalizálásában.

Ha nagyobb a baj, például ha a magas koleszterinszint mellé egyéb betegségek is társulnak, például cukorbetegség, akkor mindenképp érdemes dietetikussal konzultálni a megfelelő életmódról és étrendről és betartani a javaslatokat, ha szükséges, gyógyszert is kell szedni, azonban a gyógyszerek soha nem helyettesítik az egészséges életmódot és táplálkozást.

Martinka Dia

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára

Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.

Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására

A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.