Menü

Ha magas a koleszterinszint…

A magas koleszterin szinte már népbetegség. Mit tehetünk ellene?

Megkülönböztetünk úgynevezett „jó” és „rossz” koleszterint.

A koleszterin maga nem egy szitokszó, vagy aggodalmat okozó érték, sőt egy bizonyos szintig kifejezetten fontos a szervezetben, hiszen ez a sejtek egyik alkotóeleme, azonban tudni kell, hogy beszélünk „rossz” (LDL) és „jó” (HDL) koleszterinről. Az alacsony sűrűségű (LDL) és a magas sűrűségű (HDL). A káros koleszterin (LDL) magas szintje szív-érrendszeri betegségekkel áll összefüggésben. Ha a vérben túl sok az LDL-koleszterin, azt a szervezet nem képes lebontani, így az az artériák falában rakódik le.

De hogy csökkenthetjük a rossz koleszterinszintet? Elsősorban a táplálkozással és életmódváltással. Figyelni kell a bevitt telített és transzzsírok mennyiségét. Ezt úgy tehetjük meg, ha kevesebb vörös húst eszünk, kerüljük az előre csomagolt és félkész bolti ételek fogyasztását, csökkentjük a cukorbevitelt, különös tekintettel a bolti kekszekre és süteményekre, nápolyikra és sós rágcsálni valókra, ezek rengeteg transzzsírt tartalmaznak.

Nagyon lényeges, hogy kerüljük az aktív és passzív dohányzást, törekedjünk a normális testsúlyra és rendszeresen mozogjunk.

A jó koleszterint is lehet növelni, a szakember a következő tanácsokat adná erre a kérdésre:

- Sütéshez-főzéshez használjunk vitaminokkal dúsított, többféle zsiradékot pl. olívaolaj, repceolaj, kukoricaolaj.

- Fogyasszunk több nyers zöldséget és gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát.

- Ismerkedjünk meg az egészséges zsírokkal, mint az avokádó, készítsünk belőle krémeket.

- Csökkentsük a húsbevitelt, bármennyire is „divat-étrend”, nem egészséges a „húst hússal” táplálkozás.

- Keressük a kalóriaszegény, alacsony zsírtartalmú tejtermékeket.

- A sport legyen része mindennapjainknak, de minimum heti 3-4x iktassunk be egy kis mozgást.

A megfelelő táplálkozás és a testmozgás segít a koleszterinszint normalizálásában.

Ha nagyobb a baj, például ha a magas koleszterinszint mellé egyéb betegségek is társulnak, például cukorbetegség, akkor mindenképp érdemes dietetikussal konzultálni a megfelelő életmódról és étrendről és betartani a javaslatokat, ha szükséges, gyógyszert is kell szedni, azonban a gyógyszerek soha nem helyettesítik az egészséges életmódot és táplálkozást.

Martinka Dia

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Ezért betegszik meg több gyermek az óvoda- és iskolakezdés után

Az ősz beköszöntével szinte minden családban ismerőssé válik a köhögés, az orrfolyás vagy éppen a torokfájás. Az óvoda- és iskolakezdést követő hetekben ugyanis látványosan megszaporodhatnak a légúti fertőzések a gyermekek körében.

A hajlékonyság fokozása

A hajlékonyság a test azon képessége, amely lehetővé teszi, hogy az ízületek megfelelő mozgástartományban mozogjanak, az izmok pedig kellően rugalmasak legyenek. A jó hajlékonyság fontos szerepet játszik a mindennapi mozgásban, a sportteljesítményben, a helyes testtartásban és a sérülések megelőzésében. Bár az egyéni hajlékonyság részben genetikai adottságoktól függ, rendszeres és megfelelően felépített gyakorlással jelentősen fejleszthető.

Fekete köröm futóknál: amikor a sok kilométer nyoma a lábujjadon marad

A rendszeresen futók számára ismerős látvány lehet, amikor egy-egy hosszabb verseny, keményebb edzésidőszak vagy sok kilométer után a köröm elsötétedik, lilás-feketés színűvé válik. Bár első pillantásra ijesztőnek tűnhet, a futók fekete körme legtöbbször nem gombás fertőzés vagy más körömbetegség, hanem az ismétlődő mechanikai trauma következménye.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.