Menü

Amikor nem vagyunk éhesek, mégis eszünk

Miért eszünk, ha nem vagyunk éhesek? A hirtelen, ok nélkül ránktörő túl nagy étvágy legtöbbször szeretet- és elismerésigényre utal, amit evéssel próbálunk kompenzálni. Ezzel a problémával egy ördögi körbe kerül az ember, s nemcsak a túlsúly nő, de a szeretetéhség is, az önbecsülés hiánya, az elismerésigény. A stresszkezelés pedig evésbe torkollik, pár perces vigasz, gyors segítség.

De mi is az az érzelmi evés? Egy mondatban összefoglalva, amikor érzelmi feszültséget próbálsz csillapítani az evéssel, ami gyakran nassolás, édesség, csoki, sütemények, péksütik, sajnos pont nem brokkoli meg kelbimbó. (de kár). Tehát ilyenkor nem azért eszünk, mert megéheztünk, sokkal inkább azért, mert feszültek, idegesek, stresszesek vagyunk, olyan érzelem ért, amit így tudunk feldolgozni. Lehet szomorúság is az ok, de épp ellenkezőleg nagy öröm és boldogság is.

Az érzelmi evést – mivel érzelmi - bármilyen érzelem kiválthatja. Azt gondolnánk, hogy csak és kizárólag a szomorúsággal függ össze, de nem: éppen úgy reagálhatunk a pozitív történésekre is túlevéssel.

Ezek az evészetek sosem valódi éhségből fakadnak, sokkal inkább pótcselekvések, amelyek után nem kicsi lelkiismeretfurdalást érzünk.

Érzelmi evés minden, amikor stresszhelyzetben csokiért, chipszért kutatsz, sütit falsz. Magányos vagy és szomorú, ilyenkor előkerülnek a bonbonok a tévé előtt, s máris jobban érzed magad. Nem megy a fogyás, elkeseredsz, s bánatodban kieszed a hűtőt. Sokat koplalsz, ez idegessé tesz és éhessé, bánatzabálással végződik.

A stresszevés mögött lehetnek egyszerű napi okok, munkahelyi idegeskedések, de akár mélyebb, mögöttes tartalom is.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása című könyv nagyon jó és hasznos „gyógymód” a megoldáshoz vezető úton, a könyv az evészavarok pszichológiai hátterét mutatja be.

A sikeres változtatáshoz és a megoldáshoz nagyon fontos az önismeretet és önmagunk megbecsülése, önbizalmunk helyreállítása, evéssel kapcsolatos szokásaink megváltoztatása. Legalább ennyire fontos, hogy felismerjük a valódi igényeinket, éhségünket, érzéseinket és ha kell, változtassunk a hozzáállásunkon. Ehhez sok idő kell, de megéri végigjárni az utat, saját egészségünk, alakunk és lelki békénk érdekében.

Martinka Dia

ChatGPT mint „új terapeuta”?

Az elmúlt években a mentális egészség témája soha nem látott figyelmet kapott. Egyre többen beszélnek nyíltan szorongásról, depresszióról, önismeretről és terápiáról, ami alapvetően pozitív társadalmi változás, ám megjelent egy új jelenség is: sokan pszichológus vagy pszichiáter helyett mesterséges intelligenciához, például a ChatGPT-hez fordulnak lelki problémáikkal.

Dolgozni az ünnepek alatt

Karácsonykor én dolgozom egy rádióban, szilveszterkor a férjem szolgál a tűzoltóságon. Az ünnepi időszakot legtöbben a pihenéssel, a családi együttlétekkel és a feltöltődéssel azonosítjuk. Ugyanakkor sokak számára a karácsony vagy a szilveszter nem a szabadságról, hanem a munkáról szól.

Egy alma, nálunk idén tizenhárom szelet – egy régi magyar szokás üzenete

A karácsony előtti napokban sok családban kerül elő újra egy-egy régi magyar szokás, amely talán egyszerűnek tűnik, mégis mély jelentéstartalommal bír. Ilyen a szenteste felszeletelt alma hagyománya is, amely generációkon átívelve őrizte meg helyét az ünnepi asztalon.

Karácsonyi dalok történetei – magyar és világsikerek a fenyőfa alatt

A karácsonyi zenék minden évben ugyanazokat az érzelmeket hozzák felszínre: meghittséget, nosztalgiát, közösségi élményt. Kevesen gondolunk bele, hogy ezek a dalok nemcsak hangulatot teremtenek, hanem évszázadokon átívelő történeteket is hordoznak – Magyarországon és a világ más részein egyaránt.

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.