Menü

Amikor nem vagyunk éhesek, mégis eszünk

Miért eszünk, ha nem vagyunk éhesek? A hirtelen, ok nélkül ránktörő túl nagy étvágy legtöbbször szeretet- és elismerésigényre utal, amit evéssel próbálunk kompenzálni. Ezzel a problémával egy ördögi körbe kerül az ember, s nemcsak a túlsúly nő, de a szeretetéhség is, az önbecsülés hiánya, az elismerésigény. A stresszkezelés pedig evésbe torkollik, pár perces vigasz, gyors segítség.

De mi is az az érzelmi evés? Egy mondatban összefoglalva, amikor érzelmi feszültséget próbálsz csillapítani az evéssel, ami gyakran nassolás, édesség, csoki, sütemények, péksütik, sajnos pont nem brokkoli meg kelbimbó. (de kár). Tehát ilyenkor nem azért eszünk, mert megéheztünk, sokkal inkább azért, mert feszültek, idegesek, stresszesek vagyunk, olyan érzelem ért, amit így tudunk feldolgozni. Lehet szomorúság is az ok, de épp ellenkezőleg nagy öröm és boldogság is.

Az érzelmi evést – mivel érzelmi - bármilyen érzelem kiválthatja. Azt gondolnánk, hogy csak és kizárólag a szomorúsággal függ össze, de nem: éppen úgy reagálhatunk a pozitív történésekre is túlevéssel.

Ezek az evészetek sosem valódi éhségből fakadnak, sokkal inkább pótcselekvések, amelyek után nem kicsi lelkiismeretfurdalást érzünk.

Érzelmi evés minden, amikor stresszhelyzetben csokiért, chipszért kutatsz, sütit falsz. Magányos vagy és szomorú, ilyenkor előkerülnek a bonbonok a tévé előtt, s máris jobban érzed magad. Nem megy a fogyás, elkeseredsz, s bánatodban kieszed a hűtőt. Sokat koplalsz, ez idegessé tesz és éhessé, bánatzabálással végződik.

A stresszevés mögött lehetnek egyszerű napi okok, munkahelyi idegeskedések, de akár mélyebb, mögöttes tartalom is.

Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása című könyv nagyon jó és hasznos „gyógymód” a megoldáshoz vezető úton, a könyv az evészavarok pszichológiai hátterét mutatja be.

A sikeres változtatáshoz és a megoldáshoz nagyon fontos az önismeretet és önmagunk megbecsülése, önbizalmunk helyreállítása, evéssel kapcsolatos szokásaink megváltoztatása. Legalább ennyire fontos, hogy felismerjük a valódi igényeinket, éhségünket, érzéseinket és ha kell, változtassunk a hozzáállásunkon. Ehhez sok idő kell, de megéri végigjárni az utat, saját egészségünk, alakunk és lelki békénk érdekében.

Martinka Dia

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.