Amikor nem vagyunk éhesek, mégis eszünk
- Dátum: 2020.05.13., 17:14
- Martinka Dia
- bánat, boldogság, csoki, diéta, édesség, éhes, elkeseredés, érzelmi evés, étvágy, evészavar, evészet, feszültség, fogyás, gondolkodásmód, hozzáállás, kilengés, kompenzál, lelkiismeretfurdalás, munkahely, nassol, névnap, önbizalom, önismeret, pótcselekvés, pszichológia, stresszevés, stresszkezelés, süti, szeretetéhség, szeretetm elismerésigény, szomorúság, változtatás.
Miért eszünk, ha nem vagyunk éhesek? A hirtelen, ok nélkül ránktörő túl nagy étvágy legtöbbször szeretet- és elismerésigényre utal, amit evéssel próbálunk kompenzálni. Ezzel a problémával egy ördögi körbe kerül az ember, s nemcsak a túlsúly nő, de a szeretetéhség is, az önbecsülés hiánya, az elismerésigény. A stresszkezelés pedig evésbe torkollik, pár perces vigasz, gyors segítség.

De mi is az az érzelmi evés? Egy mondatban összefoglalva, amikor érzelmi feszültséget próbálsz csillapítani az evéssel, ami gyakran nassolás, édesség, csoki, sütemények, péksütik, sajnos pont nem brokkoli meg kelbimbó. (de kár). Tehát ilyenkor nem azért eszünk, mert megéheztünk, sokkal inkább azért, mert feszültek, idegesek, stresszesek vagyunk, olyan érzelem ért, amit így tudunk feldolgozni. Lehet szomorúság is az ok, de épp ellenkezőleg nagy öröm és boldogság is.
Az érzelmi evést – mivel érzelmi - bármilyen érzelem kiválthatja. Azt gondolnánk, hogy csak és kizárólag a szomorúsággal függ össze, de nem: éppen úgy reagálhatunk a pozitív történésekre is túlevéssel.
Ezek az evészetek sosem valódi éhségből fakadnak, sokkal inkább pótcselekvések, amelyek után nem kicsi lelkiismeretfurdalást érzünk.
Érzelmi evés minden, amikor stresszhelyzetben csokiért, chipszért kutatsz, sütit falsz. Magányos vagy és szomorú, ilyenkor előkerülnek a bonbonok a tévé előtt, s máris jobban érzed magad. Nem megy a fogyás, elkeseredsz, s bánatodban kieszed a hűtőt. Sokat koplalsz, ez idegessé tesz és éhessé, bánatzabálással végződik.

A stresszevés mögött lehetnek egyszerű napi okok, munkahelyi idegeskedések, de akár mélyebb, mögöttes tartalom is.
Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása című könyv nagyon jó és hasznos „gyógymód” a megoldáshoz vezető úton, a könyv az evészavarok pszichológiai hátterét mutatja be.
A sikeres változtatáshoz és a megoldáshoz nagyon fontos az önismeretet és önmagunk megbecsülése, önbizalmunk helyreállítása, evéssel kapcsolatos szokásaink megváltoztatása. Legalább ennyire fontos, hogy felismerjük a valódi igényeinket, éhségünket, érzéseinket és ha kell, változtassunk a hozzáállásunkon. Ehhez sok idő kell, de megéri végigjárni az utat, saját egészségünk, alakunk és lelki békénk érdekében.
Martinka Dia
Mi történik a szállodai büfé megmaradt ételeivel?
Az all inclusive nyaralás egyik legnagyobb vonzereje kétségtelenül a bőség. Reggelitől vacsoráig hatalmas választék várja a vendégeket: friss saláták, húsételek, köretek, gyümölcsök, sütemények és különféle desszertek sorakoznak a pultokon. De vajon mi történik azzal az étellel, amely a büfé zárásakor megmarad?
Nem kell vagyonokat költeni: így lesz a gyerekszobából tökéletes tanulósarok
Az iskolakezdés közeledtével nemcsak a tanszerek és az új ruhák beszerzésére érdemes gondolni. A gyerekszobának is új szerepet kell betöltenie: a játék, a pihenés és az alvás mellett helyet kell adnia a tanulásnak, a könyveknek, a füzeteknek és sok esetben a számítógépnek is. Jó hír, hogy ehhez nem szükséges teljes szobafelújítás. Néhány praktikus, pénztárcabarát változtatással kényelmes és jól használható tanulósarok alakítható ki.
A napirend fontossága – miért segít a rendszeresség a mindennapokban?
A mindennapi élet könnyen kaotikussá válhat, ha nincs egy kialakult rendszerünk. Munka, háztartás, család, ügyintézés, pihenés és saját céljaink gyakran egyszerre követelnek figyelmet. Ilyenkor sokan azt érzik, hogy egész nap elfoglaltak, mégsem haladnak igazán. Egy jól kialakított napirend azonban segíthet abban, hogy átláthatóbbá, nyugodtabbá és kiegyensúlyozottabbá váljanak a hétköznapok.
A logopédia fontossága – Nem csak a szép beszéd miatt számít
A kommunikáció életünk egyik legfontosabb része. Már kisgyermekkorban meghatározza, hogyan tudjuk kifejezni az érzéseinket, a gondolatainkat és a szükségleteinket, később pedig az iskolai és munkahelyi sikerességben, valamint a társas kapcsolatainkban is fontos szerepet kap.
A hosszú otthonlét pozitív és negatív hatásai
A hosszabb ideig tartó otthonlét sokféleképpen hathat az ember testi és lelki állapotára. Vannak élethelyzetek, amikor valaki önként tölt több időt otthon, például pihenés, tanulás, távmunka vagy családi okok miatt.