Menü

Amikor a karanténban ismered meg a gyermeked

Sok szülő pusztán a karanténban ismeri meg a gyermekét. Hiszen amikor nincs járványhelyzet, annyira sokat dolgozik, hogy szinte csak este esik haza, figyelmeztetnek szakemberek. Ez kétségtelen negatívum, de tehetnek-e ellene bármit az érintettek?

Magyarországon még mindig egyfajta klasszikus családmodell működik többségében. Az egyik fél, ez nagy többségében az apa valamiféle munkaviszonyban dolgozik, ő az elsődleges pénzkereső. Lehet, hogy nem az egyetlen kereső a családban, de ő az, aki nem képes a munka miatt jelentősen foglalkozni a gyermekekkel, és kimondható, többet is keres. Természetesen megjegyezve azt, hogy a másik fél, többségében az anya otthoni munkája ugyanúgy nehéz és rendkívül becsülendő munka, akár munkahelyén, akár otthon.

Ez a bizonyos családmodell a kényszerű többlet-otthonlétben szükségszerűen megbomlik. Hogy mit is jelent ez a megbomlás? Azt, hogy most mindkét szülő sokkal többet van otthon, sokkal többet lát, érzékel, és mondjuk ki, idegeskedik is. Az a szülő, aki eleddig sokat dolgozott, és alig volt otthon, alig ismerte a gyermekét. Mi történik most? Felfedezheti azt, hogy milyen is a gyermeke, jelentsen ez akár pozitív tulajdonságokat, akár a negatívakat. Sokan a veszélyekre hívják fel a figyelmet: Mert akár a gyermek pozitív tulajdonsága, akár a negatív domborodik ki, a szülő észreveszi, hogy eddig kívülálló volt, és jelentős feszültségforrás lehet.

S hogy mi lehet erre a helyzetre a megoldás? Szakemberek szerint Itt is fontos, hogy minél több időt töltsön együtt a család, hogy ez a másik szülő, ugye többségében az apa is minél jobban megismerhesse a gyereket, hogy elmúljon ez a bizonyos kívülállóság érzés. Persze az is igaz, hogy hasonló szituációval ugyebár nem találkozott az utóbbi 100 évben az emberiség, és pláne nem globálisan, mindenkit érintően. Arról nem is beszélve, ha az egyik szülő beteg, esetleg szenvedélybeteg. Ráadásul a nehézségekbe még az otthoni munkát, házimunkát és a kötelező tanulást, valamint az ezekkel járó nehézségeket még bele sem számítottuk.

Se szakembernek, se laikusnak nem szokott erre jobb és kicsit kényszerű tanácsa lenni: Töltsünk együtt minél több minőségi időt.

B.T.

Kenguruzás: amikor a test közelsége életet ment

A koraszülött babák ellátása az orvostudomány egyik legérzékenyebb területe, ahol minden apró döntés hosszú távú következményekkel járhat. Magyarországon is minden tizedik gyermek idő előtt érkezik a világra, és ilyenkor nemcsak az életben maradás esélye, hanem a későbbi fejlődés minősége is azon múlhat, milyen gondoskodást kap az első napokban, hetekben.

Gyerekzsúrra partifalatok: vidám és finom ételek kicsiknek

A gyerekzsúr egyik legfontosabb része a játék mellett természetesen az étel. A kicsik számára olyan falatokra van szükség, amelyek könnyen kézbe vehetők, nem túl maszatolósak, látványosak, és persze finomak is. A jól megválasztott partifalatok nemcsak a gyerekek kedvencei lesznek, hanem a szülők dolgát is megkönnyítik.

A bukósisak nem dísz

Tanárként sokféle történet végigkísér az évek során. Vannak, amelyek a tananyaghoz kötődnek, mások viszont mélyebben, személyesen érintenek, mert kilépnek az iskola falai közül és belépnek az élet valóságába. Egy ilyen eset történt az egyik diákommal, aki egy hétköznapi délutánon rollerezés közben bukott el – sisak nélkül.

A szivacskézilabda előnyei óvodás korban

Az óvodáskor a mozgásfejlődés egyik legmeghatározóbb szakasza, amikor a gyermekek játékos formában sajátítják el az alapvető mozgásmintákat, és kialakul bennük a mozgás iránti pozitív attitűd.

Új egyensúly otthon – amikor végre jutott idő egymásra

Az év nagy részében szinte észrevétlenül sodródtunk a teendők között. Munka, iskola, különórák, határidők követték egymást, és a napok gyakran úgy teltek el, hogy alig maradt valódi idő egymásra. Aztán megérkezett a húsvéti tavaszi szünet, és hirtelen történt valami: lelassult a tempó, és végre lehetőség nyílt arra, amire hónapok óta nem volt – együtt lenni.