Fejezzük be a kézilabda bajnokságokat (is) !
- Dátum: 2020.04.09., 04:41
- Boros Tamás
- bajnokság, kézilabdabda, korona vírus, leállás, profi, sport, sportág, szünet
Most a profi sport irányába kacsingatok egy kicsit. Azért is elnézést kell kérnem, mert kiemeltem egy sportágat a többi közül. Pedig korona vírus idején tulajdonképpen egyik sportág sem különb a másiknál Csak azért teszem ezt mégis, mert a kézilabda egy kicsit a szívem csücske, és az egész országban népszerű. Szóval ideje lenne a bajnokságokkal leadni. Hogy miért? Mert egyszerűen nem lehet úgy edzeni és csúcsformában jönni, hogy ezt a szezont normálisan be lehessen fejezni.
Szóval, akármennyire vérzik is a szívem, ezt a szezont egyszerűen be kell fejezni. Le kell állítani. A nemzetközi kupákat legalábbis egyáltalán nincsen értelme lejátszani. Hiszen az élcsapatok a nemzetközi kupákban, mostanra időzítették a csúcsformájukat. Amennyiben azonban mondjuk még májusban el is tudnának kezdeni edzeni, nem lehet csúcsformába kerülni a 2020-as évben. Ki ne ismerné azt, aki csak sportot, még ha nem is professzionális szinten, hogy óriási különbség van az alapozás, a formába hozatal, és pláne a csúcsforma között.
Ahogy utaltam rá, ez a kitétel nemcsak a kézilabdára igaz. Mert nem pusztán arról van szó, hogy mikor kerül a sportoló csúcsformába, de arról is, hogy ezt mikor, milyen évszakban kell elérnie. Amikor nyáron egyre melegebbek a délutánok, egyre inkább elviselhetetlen a hőség június-júliusban még a profi sportolótól sem lehet elvárni, hogy a pár hónapos, de mondjuk azt, pár hetes felkészülés után, az időjárási körülményekről is dacolva, élete formájához érkezzen. Itt most, nemcsak a kézilabdában, de ott bizonyosan, egyszerűen meg kell húzni egy vonalat. Nyáron folytatni veszélyes lenne a szervezetre, a meglátásom szerint, engedjük el a kupákat, a bajnokságokat pedig fújjuk le úgy, ahogy vannak! Nem igazságos. De most az élet volt igazságtalan, el kell fogadni, és egyszerűen tudomásul kell venni, hogy ez egy csonka szezon volt. Sok minden múlik ezen a sportban. Szerződések, visszavonulások, érmek. De az utóbbi pár hétben megtanultuk, minden helyettesíthető, egy dolgot kivéve: az életünket!
Mind a civil életben, mind pedig a sport világában ezt a tavaszt el kell engedni, és koncentrálni az őszre.
B.T.
„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa
Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?
Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.
Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?
A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.