Menü

A sport immunrendszerre gyakorolt hatásai

Egy kutatás szerint már 20 perc mérsékelt testedzés is stimulálja az immunrendszert, gyulladáscsökkentő hatású sejtes immunválaszt produkál.

Az utóbbi időkben megtanultuk, hogy a maszk nem nyújt teljes biztonságot, de azért hasznosak bizonyos helyzetekben. Azt is tudjuk, hogy ezekben az időkben nem szabad elhanyagolni az immunrendszer védelmét, hiszen az immunrendszer védi meg az emberi szervezetet a vírusoktól, baktériumoktól, egyéb káros külső hatásoktól.

Ha minden súlyzós edzésen 2 órát át szekírozod magad, vagy ha minden nap lefutsz egy félmaratont, az túledzéshez és túl sok kortizol (stressz hormon) termelődéséhez vezet. Ennek az eredménye legyengült immunrendszer, test és lélek lesz.

Tudjuk, hogy az edzés jót tesz a szív-és érrendszernek. Tudjuk, hogy erősíti az izmokat – hoppá, itt is megjelenik az a bizonyos kettősség: ha valaki helytelenül edz, vagy olyan ízületgyilkos gyakorlatokat végez, mint a vállból nyomás nyak mögött, akkor nemhogy nem erősíti, de még el szakíthatja az izmát.

Hogyan növeli a testmozgás az immunitást?

A legtöbb kutatás, mely a testmozgás és az immunrendszer közötti összefüggést vizsgálta, a megfázással kapcsolatos. A kutatások jelentős része alátámasztja, hogy a rendszeres, mérsékelt testmozgás erősíti az immunrendszert. Számos tanulmány számolt be arról, hogy a sportolóknál, illetve hobbi sportolóknál ritkábban fordult elő megfázás, amikor futó programon vettek részt.

A testmozgás fokozza a makrofágok termelését. A makrofágok azok a sejtek, melyek megtámadják a felső légúti megbetegedéseket kiváltó kórokozókat. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy valós fiziológiai változások mennek végbe az immunrendszerben, mikor valaki testmozgást végez. Ilyenkor az immunitást segítő sejtek gyorsabban keringenek a véráramban, és képesek a vírusokat és baktériumokat is elpusztítani. A testedzés után pár órán belül a szervezet visszaáll a megszokott, számára normális ritmusra, ám kutatások szerint rendszeres testmozgással ez az immunserkentő időszak kitolható.

Egyesek szerint a testmozgás okozta ideiglenes hőmérséklet emelkedés gátolhatja a baktériumok szaporodását. Ez a folyamat teszi lehetővé, hogy a szervezet sokkal hatékonyabban küzdje le a fertőzéseket. Emellett a testedzés lassítja a stresszhez köthető hormonok kibocsátását, ami azért is fontos, mert a stressz növeli a megbetegedések valószínűségét.

A túl sok testedzés ugyanannyira árthat az immunrendszernek, mint a túl kevés. Az immunrendszer sejtjei természetes testőrökként gyilkolják, illetve gyilkoltatják a kórokozó vírusokat, felismerik a, hogy mely sejtekbe hatoltak be, és azokat öngyilkosságra késztetik.

Sok zöldség és gyümölcs

Az egészséges, változatos étrend fontos tápanyagokat szolgáltat az immunrendszer számára, és ezzel növeli az ellenálló képességet. A zöldségek és gyümölcsök sok antioxidánst tartalmaznak, amelyek harcolnak a szabad gyökökkel, és így vesznek részt a sejtkárosodásokkal szembeni védekezésben. Az A-, a C- és az E-vitamin bizonyos immunsejtek képződését és aktivitását támogatja; ezek a vitaminok megtalálhatóak például a répában (A), a paprikában (C) és a növényi olajokban (E). Az ásványi anyagok közül elsősorban a vas, a cink és a szelén játszik fontos szerepet az immunrendszer működésében.

Az immunrendszer számára a legegészségesebb egy megfelelő étrenddel és egyéb egészséges magatartásformákkal összekötött rendszeres, mérsékelt mozgásprogram.

Szerző: Udvari Fanni

Életet menthet egy kis doboz – Miért nélkülözhetetlenek a szén-monoxid- és füstjelzők?

A szén-monoxid és a tűz a két legveszélyesebb, mégis gyakran észrevétlen otthoni kockázat közé tartozik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan, láthatatlan gáz, amely akár percek alatt komoly mérgezést okozhat. A dohányfüsttel ellentétben nem csípi a szemet, nem vált ki köhögést – egyszerűen csak belélegezzük anélkül, hogy tudnánk róla.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Az okostelefon hatása a gyerekekre – áldás vagy átok a digitális korszakban?

Az okostelefon mára a mindennapi élet elengedhetetlen részévé vált – nemcsak a felnőttek, hanem egyre inkább a gyerekek körében is. A digitális világ nyújtotta lehetőségek kétségtelenül hatalmasak, ugyanakkor a korlátlan hozzáférés komoly kihívásokat is jelent. De vajon hogyan hat az okostelefon a gyerekek testi, lelki és szociális fejlődésére?