A friss levegő fontossága
- Dátum: 2020.04.05., 10:16
- Udvari Fanni
- egészség, életmód, frissítő, légzőszerv, levegő, szellőztetés, tüdő
A szabad levegőn való tartózkodás a fertőzés elleni védelem szempontjából is kedvező hatású. Különösen a felső légutak fertőzése esetén fontos, hogy levegőre menjen a gyermek, mert csak úgy tudja elérni, hogy a kilélegzett levegő helyett baktériummentes levegőt lélegezzen be.
Tippek az egészséges beltéri klíma megteremtéséért
A fűtési szezon elején nagyobb eséllyel alakul ki páralecsapódás, ezért ilyenkor még többször szellőztessünk. Ha odakinn 10-15 Celsius-fokos a hőmérséklet, szellőztetéskor a helyiségek páratartalma is csökkenni fog. A falak, a padló és a bútorok gyors szellőztetés mellett még a hidegebb hónapok alatt sem hűlnek ki, és hamar visszanyerik eredeti hőmérsékletüket.

Tanácsos télen rövid, naponta többszöri szellőztetést alkalmaznunk a hosszabb ideig tartó, ritkábban végzett szellőztetések helyett. Ha szellőztetéshez ablakot nyitunk, akkor az állott levegő 5-20 percen belül távozhat.
Ébredés után szellőztessük ki a hálószobát.
Főzéskor nyissunk ablakot a konyhában, evés után pedig az étkezőben.
Takarítás után hagyjuk, hogy átjárja a levegő a szobákat.
Este, lefekvés előtt - akár kis időre is - nyissunk ablakot, hogy jobban tudjunk aludni.
Zárt ajtók mögött zuhanyozzunk, fürdés után töröljük szárazra a csempét és a padlót, majd nyissuk ki a fürdőszoba ablakát.
A frissen mosott ruhákat ne a lakásban teregessük ki!
Főzéskor mindig használjunk fedőt - ez energia-megtakarítást is jelent.
Külső határoló falak mellé ne állítsunk bútorokat.
Az egészséges csecsemő és kisgyermek számára a levegő és a napfény ugyanolyan fontos, mint a fejlődéséhez szükséges táplálkozás. A szabad levegőn tartózkodás, az időjárásnak megfelelő öltözékben, az év minden napján biztosítható. A szabad levegőn való tartózkodásnak elsősorban előnyei vannak, de a nem megfelelő körültekintéssel megválasztott levegőn való tartózkodásnak veszélyei is lehetnek. Írásunkban ezeket a tényezőket vesszük számba.
Akadálya lehet a nem megfelelően kialakított terasz vagy játszóudvar. A nem megfelelő ruházat, az időjárási viszonyok. Sűrű ködben, viharos szélben, zuhogó esőben, szmogriadó esetén ne vigyük ki a gyermekeket. Erős fagyban, –5 fok alatt a kint altatást mellőzzük. Tiszta, napos időben, száraz hideg esetén a megfelelő ruházat biztosításával a nagyobb a gyermekeknek –5 fok alatt is rövid időre biztosíthatjuk a teraszon való mozgás, szaladgálás lehetőségét.

A kisgyermekek bőre vékony, a mínusz fokokat és a szelet nagyon érzékenyen viseli. A kisgyermek száját bekenhetjük illatosítás- és színezésmentes ajakírral, az arcukat szükség esetén speciálisan babáknak készült zsíros krémmel. A kezek védelmére a legjobb a kesztyű. Ha kiszárad a kezük, finom, érzékeny bőrre való babakrémet használjunk bejövetel után a tisztára mosott, szárazra törölt kis kezek ápolására.
Több vékony réteg jobban szigetel, mivel több a levegő közötte, mint az egy vastagabb rétegnél. Kisgyermekeknél fontos, hogy kényelmes szabású legyen, ne akadályozza kisgyermeket mozgásában, játéktevékenysége közben. A mérete ne legyen szűk és kicsi, mert az akadályozza a hőleadást, a mozgást és a vérkeringést. A túl nagy, bő ruha is kényelmetlen a kisgyermek számára, akadályozza mozgás- és játéktevékenységet, nem tudja megtartani az optimális testmeleget.
A ruházat másik szerepe a védő funkció. Védi a testfelületét a sérülésektől, a szennyeződéstől, a gyermek érzékeny bőrét a fertőzésektől is. Fontos, hogy könnyen tisztítható, sima felületű textilből készüljön.
Szerző: Udvari Fanni
A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni
Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.
Libalakoma, újbor és hiedelmek – Márton-napi hagyományok és népszokások
November 11-én országszerte a szárnyas fogásoké és az újboré a főszerep. Márton napjához azonban számos különleges népszokás és hiedelem kapcsolódik. De honnan erednek ezek a hagyományok, és miért éppen a liba vált az ünnep jelképévé?
A birsalma titkos élete – ezért került régen a szekrény tetejére
Van egy különleges őszi illat, amely sokakban azonnal felidézi a nagyszülők házát, a régi tisztaszobát és a meghitt családi emlékeket. Ez nem más, mint a birsalma aromája. Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy ősszel néhány szép, érett birsalmát helyeztek el a szekrény tetején vagy a polcon. Nem dísznek szánták csupán: a gyümölcsnek nagyon is praktikus szerepe volt a háztartásban.
Egyetlen mozdulat, ami rendet teremt – így működik az egyérintéses szabály az otthonunkban
Sokszor nem is az okozza a legnagyobb problémát a házimunkában, hogy túl sok a teendőnk, hanem az, hogy ugyanazokat a dolgokat újra és újra elvégezzük. Erre kínál egyszerű, mégis hatékony megoldást az úgynevezett „one-touch rule”, vagyis az egyérintéses szabály.
Novemberi kertészkedés – ezek a zöldségek télen is jól érzik magukat
A hidegebb hónapok beköszöntével sem kell felhagyni a kertészkedéssel. Több zöldségféle a hűvös időben is szépen fejlődik, és jókor elvetve már kora tavasszal friss termést ad.