Menü

Tehetség – hogyan bánjunk vele?

Legkésőbb a pályaválasztás időszakában mindenkiben felmerül a kérdés, hogy vajon ő miben különlegesen tehetséges? Mi az, ami jobban megy neki, és esetleg még szereti is? Mi lenne az a pálya, hivatás a számára, amelyben úgy tudna teljesíteni, hogy az számára nem okozna annyi nehézséget? Mindezt pedig nem pár perc megválaszolni, olykor évek gyakorlata is kevés hozzá. A tehetség vagy talentum nem mindig mutatkozik meg időben. Vagy ha megmutatkozik, nem biztos, hogy észrevesszük. Ehhez összetett gondolkodás szükséges, és kellő rálátás a saját dolgainkra több területen. No meg, önismeret, nem is kevés.

A legnagyobb hiba, amit elkövetünk a tehetségek kutatása és megtalálása közben az, hogy összemosunk vagy túlságosan elhatárolunk területeket. Általában a tehetséget konkrét dolgokra vonatkoztatunk, például zenére, sportra, táncra, valamilyen képzőművészetre, és ha ezek közül valaki egyikben sem remekel, akkor feladjuk és azt mondjuk, hogy akkor semmilyen különös képességgel nem rendelkezik. Hajlamosak vagyunk ezt saját magunkra is rásütni. Pedig ennél sokkal több téren lehetünk kiemelkedők, és ez nem kell, hogy összefüggjön osztályzatokkal, versenyeredményekkel, kitüntetésekkel. Nem biztos, hogy azért a tulajdonságunkért fognak elismerni, amiben valóban kiemelkedőek vagyunk, de ez nem azt jelenti, hogy az, amiben pluszt tudunk nyújtani, nem fontos.

Lehet, hogy valaki abban tehetséges, hogy mindenkinél hamarabb átlátja a problémák forrását, esetleg sokkal könnyebben ért meg és lát át helyzeteket. Ők kiváló tanácsokat tudnak adni másoknak. Hivatás szintjén viszont nincs egy konkrlt terület, amire ez a képesség predesztinálná az érintetteket. Persze a lelkipásztori, tanácsadói, esetleg terapeuta vagy tréner pályák esetenként megkövetelik ezt a képességet, de meglehet, hogy valaki, ki könnyen tud problémát megoldani és különböző szituációkban kiigazodni, teljesen másféle szenvedéllyel és hivatástudattal rendelkezik. Nincs arra szükség, hogy a foglalkozásunk a tehetségünkkel függjön össze feltétlenül. Az fontosabb, hogy az érdeklődésünk, az elköteleződésünk meglegyen hozzá.

És ugyanez a helyzet azokkal, akik könnyen megértetik magukat az emberekkel, vagy másoknál hamarabb tudnak elsajátítani idegen nyelveket, esetleg kiválóan ráéreznek arra, hogy hogyan kell vezetni, vagy adottságuk révén könnyedén megszerelnek bármit. Lehet valaki tehetséges abban, hogy felismeri a saját képességeit és korlátait is. Vannak olyanok, akikben különleges a rugalmasságuk, vagyis hogy minden helyzethez egyszerűen alkalmazkodnak, ezáltal sokkal bátrabban képesek változtatni is, ha valamivel nem elégedettek.

Tehetségünk tehát ezer és ezer dologban lehet. És az is biztos, hogy nincsenek egyforma adottságok: mindenkiben másképpen nyilvánulnak meg ezek a dolgok, és mindenki másképpen tudja felhasználni. Nincs olyan ember, aki ne lenne valamiben tehetséges, de olyan sok van, aki nem ismeri fel a sajátját. Ha még te sem találtad meg, gondolkodj el azon, milyen dolgok mennek könnyen neked, ezek lehetnek hétköznapi dolgok is (például könnyen elfogadod mások véleményét, ezáltal tudsz rájuk hallgatni), és gondolkodj azon is, hogy ez hogyan segít(het) téged a mindennapok során. Találd meg azt a tevékenységet, ami a tehetségedet és az érdeklődésedet is hasznosítja, és találd meg benne a maximális élvezetet! Lehet, hogy ez csak egy hobbi lesz, lehet, hogy csak a napi rutinod egy része, de az is előfordulhat, hogy ezzel kezdesz el dolgozni. A lényeg, ne erőltess semmit, ami amúgy csak görcsösen jön, és ne fojts el semmit, ami örömet okoz, és könnyen megy. A tehetség nem behatárolja és elszigeteli az embert, csupán mutat számára lehetőségeket, amelyek által könnyebbé, élvezetesebbé teheti az életet.

Varga Ágnes Kata

Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.

A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.

A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.

Szendvicsgeneráció – két nemzedék közé ragadva

A szendvicsgeneráció tagjai, akik ellátják a múltat és jövőt is egyszerre, mely nem kis nehézséget jelent. Egy elég szívszorító, de mindennapos probléma, amiről keveset beszélünk, pedig sokkal többet kéne.

Miért félünk orvosi segítséget kérni?

Ha az egészségünkről van szó, a legtöbben arra vágyunk, hogy minél tovább megőrizzük. A jó hír az, hogy az orvostudomány jelenlegi állása szerint ez nem lehetetlen feladat. Ráadásul az életmódunk és a döntéseink meghatározó szerepet játszanak abban, hogy egészségesek maradunk-e életünk során. Az alábbi cikk arról szól, hogy hogyan őrizhetjük meg testi-lelki jóllétünket, valamint, hogy miért olyan nehéz mégis belépni a rendelő ajtaján szükség esetén.