Menü

Pletyka

Egy frappáns mondatot olvastam a közösségi oldalon „nyugodtan hidd el, amit rólam pletykálnak, sőt, ha gondolod, még hozzá is tehetsz.” Mosolyogtam rajta, de sajnos kevés ember van, akit nem foglalkoztat, hogy mit mondanak róla mások. Ők viszont boldog emberek.

Mi a pletyka valójában? Rosszindulatú szóbeszéd. Kitalált, vagy kiegészített, átköltött, elferdített álhír, sok esetben negatív értelemben. Az emberek között gyorsan terjed a pletyka, mindig is így volt, az emberek nagy része kíváncsiskodik, kibeszél, pletykál másokról. A pletyka nem több, mint üres fecsegés, szóbeszéd, s nem mondhatjuk, hogy csak a „vénasszonyok” kedvelt időtöltése, hiszen gondoljunk csak egy szépségszalonra.

Szerencsére nekem olyan fodrászom van, aki nem beszél ki másokat, akivel nem lehet pletykálni, mert nem hallgatja meg, s aki nem is gerjeszt üres fecsegést másokról. A rosszindulatú pletykákat az gerjeszti, hogy a másik esetleg szebb, sikeresebb, gazdagabb és emiatt kialakul egy irigységből eredő rosszindulat, amit üres fecsegések keretében továbbadunk egymásnak.

A pletykáról gyakran jut eszembe és mondom is magamnak, hogy aki nekem kibeszél másokat, az utána rólam fog sztorikat gyártani és továbbadni az ismerősöknek, tehát a pletykálkodó maga mindig ki fog beszélni mindenkit valakinek. Előfordul, hogy bűnbakot keresnek, például munkahelyen, ahol egy „közös ellenség” összetarthat kollegákat, ezeknek a munkahelyi áskálódásoknak a táptalaja pedig az a közösség, ahol nincs nyílt, egyenes, őszinte kommunikáció.

Lehet, hogy az ember meghallgat egy-egy pletykát, esetleg reagál rá, vagy nem foglalkozik vele, de az biztos, hogy rosszindulatú „íze” van, amit összekötünk a pletykáló személyével és nem tudunk rá pozitívan gondolni.

Az irigykedő, rosszindulatú emberek nem sikeresek, viszont sok idejük van másokkal foglalkozni.

Sajnos nemcsak felnőttekre jellemző a pletyka, jöhet haza a kisiskolás gyermekünk is kisírt szemekkel, hogy miket mondtak rá az iskolában, ezért is nagyon fontos, hogy beszélgessenek a szülők a gyerekekkel arról, hogy a pletykálkodással mennyire árthatnak másoknak. A szakember azt javasolja, hogy játsszunk szerepjátékokat velük, amikben maguk átérezhetik a kibeszélt „áldozat” érzéseit.

A pletyka nem csak a főszereplőjére vetíthet rossz fényt, hanem a hír továbbítójára is, amit nehéz lemosni magunkról. Gondoljunk erre, mielőtt belemennénk ebbe a rosszindulattal teli ördögi körbe.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Mi az az SZMK és mit takar az OSZSZ?

Általában az első szülői értekezleten október táján kéri fel az osztályfőnök a szülőket, hogy válasszanak maguk közül SZMK azaz Szülői Munkaközösségi tagokat és ugyanezt teszi az ovónő is az ovis szülőin, amikor OSZSZ (Óvodai Szülői Szervezet) tagokat választ.

Vízkúra, a japánok ezt is mesterfokon űzik

Rengeteg egészséges módszert leshetünk el a japánoktól, mindezt az életmódjuk, étkezésük, nézeteik és kultúrájuk teszi lehetővé. A víz fogyasztása alapfeltétele létünknek, a japánok viszont ezt is tökélyre fejlesztették.

Láthatatlannak lenni - A magányosság egy formája

„Láthatatlannak érzem magam”. Mindig is az voltam: kamaszkoromban a barátaim mellett, az osztályban, a párkapcsolatomban, az egyetemi évek alatt, a szüleim még ma sem értenek meg, talán sosem láttak igazán. Mindenkinek jut egy ilyen burok, ami megvéd a láthatóságtól, ilyenkor pedig csak a közeli ismerősök hangja marad meg. Azonban mit lehet tenni az észrevétlenség ellen, hogyan kapcsolódik ez az emberi közönyhöz?

Cotard-szindróma, amikor azt hiszed, hogy meghaltál

Sajnos nagyon sok pszichiátriai betegséget ismerhetünk, és ezeket csak erősíti a jelenlegi felgyorsult világi élet. Van egy, ami az egyik legritkább betegség, amelyben a beteg azt hiszi, hogy halottak és körülöttük lévő világ nem is létezik.