Mennyi minőségi időt töltünk együtt?
- Dátum: 2020.03.08., 11:55
- Boros Tamás
- család, együtt, gyerek, hétvége, szabadidő, vasárnap, virtuális tér
De mi is az a minőségi idő, amit egyre kevesebbet töltünk a másikkal állítólag? Nem definíciószerűen mondva, az együtt töltött tartalmas időt, egymásra irányuló figyelmet, az aktív közös tevékenységet jelenti. A fogalmat Gary Chapman alkotta meg, akárcsak az 5 szeretetnyelv fogalmát. Chapman magyarországi látogatásáról annak idején mi is írtunk.

Ez a tartalmas közös időtöltés mindenkit érint, mondhatjuk, hogy a bölcsőtől egészen a sírig. A gyermekkel töltött közös idő hiánya csaphat vissza a későbbiekben leginkább. Egyrészt befolyásolja későbbi személyiségének alakulását már az első hónapoktól együtt töltött idő, másrészt akár az is fontos lehet, hogy a mi iránymutatásunk alapján a gyermeket megóvjuk például a virtuális világ okozta veszélyektől. Elkerülhetetlen persze az, hogy helyt kell állnunk a munka frontján is, és a családos anyák és apák emellett persze háztartást is vezetnek, ám szakértők egyértelműen állítják, nem a mennyiség, hanem a minőség számít ebben az esetben. És ezt a gyermek is értékelni fogja. Másrészt, sablonos, de az idő gyorsan repül. A munka megvárhat, a gyermek azonban gyorsan növekszik, és a vele töltött idő nem vész el. Megfordítva ezt, ami időt elveszít a szülő a gyermekkel, azt már sosem szerzi vissza.

De ha túllépünk csak a szülő-gyermek viszonyon, akkor azt látjuk, hogy a család is milyen kevés időt tölt együtt. Sőt, kimutatások arra jutottak, hogy akkor is inkább a napi rutint futják át, vagy közösen vásárolnak be. Ez semmiképpen sem minőségi idő, akár Gary Chapmanre gondolunk, akár a magunk józan eszével magyaráznánk ezt a fogalmat. Egyre több családban hallom azt, hogy akár már a közös filmnézés egy vasárnapi délután is sokat jelent a famíliában mindenkinek. Kezdeti lépésnek mindenestre jó, pláne ha nem csak néma bámulása megy a képernyőnek, hanem esetleg beszélgetnek is. A legjobb persze az lenne, ha elhagynánk a házat vagy legalábbis a televízió előtti teret (és most ideértem a számítógépet vagy az okostelefont is), és úgy csinálnánk valami közöset, akár egy jó főzésről, akár valóban egy házon kívüli közös, mozgással járó programról van szó. Igazából, tudjuk, hétköznap sokkal kevesebb az idő, de a hétvégéknek valami ilyesmiről kellene szólniuk.
B.T.
Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák
Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?
Advent: a lassulás művészete egy zajos világban
Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.
Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?
A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.
Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk
A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.