Mennyi minőségi időt töltünk együtt?
- Dátum: 2020.03.08., 11:55
- Boros Tamás
- család, együtt, gyerek, hétvége, szabadidő, vasárnap, virtuális tér
De mi is az a minőségi idő, amit egyre kevesebbet töltünk a másikkal állítólag? Nem definíciószerűen mondva, az együtt töltött tartalmas időt, egymásra irányuló figyelmet, az aktív közös tevékenységet jelenti. A fogalmat Gary Chapman alkotta meg, akárcsak az 5 szeretetnyelv fogalmát. Chapman magyarországi látogatásáról annak idején mi is írtunk.

Ez a tartalmas közös időtöltés mindenkit érint, mondhatjuk, hogy a bölcsőtől egészen a sírig. A gyermekkel töltött közös idő hiánya csaphat vissza a későbbiekben leginkább. Egyrészt befolyásolja későbbi személyiségének alakulását már az első hónapoktól együtt töltött idő, másrészt akár az is fontos lehet, hogy a mi iránymutatásunk alapján a gyermeket megóvjuk például a virtuális világ okozta veszélyektől. Elkerülhetetlen persze az, hogy helyt kell állnunk a munka frontján is, és a családos anyák és apák emellett persze háztartást is vezetnek, ám szakértők egyértelműen állítják, nem a mennyiség, hanem a minőség számít ebben az esetben. És ezt a gyermek is értékelni fogja. Másrészt, sablonos, de az idő gyorsan repül. A munka megvárhat, a gyermek azonban gyorsan növekszik, és a vele töltött idő nem vész el. Megfordítva ezt, ami időt elveszít a szülő a gyermekkel, azt már sosem szerzi vissza.

De ha túllépünk csak a szülő-gyermek viszonyon, akkor azt látjuk, hogy a család is milyen kevés időt tölt együtt. Sőt, kimutatások arra jutottak, hogy akkor is inkább a napi rutint futják át, vagy közösen vásárolnak be. Ez semmiképpen sem minőségi idő, akár Gary Chapmanre gondolunk, akár a magunk józan eszével magyaráznánk ezt a fogalmat. Egyre több családban hallom azt, hogy akár már a közös filmnézés egy vasárnapi délután is sokat jelent a famíliában mindenkinek. Kezdeti lépésnek mindenestre jó, pláne ha nem csak néma bámulása megy a képernyőnek, hanem esetleg beszélgetnek is. A legjobb persze az lenne, ha elhagynánk a házat vagy legalábbis a televízió előtti teret (és most ideértem a számítógépet vagy az okostelefont is), és úgy csinálnánk valami közöset, akár egy jó főzésről, akár valóban egy házon kívüli közös, mozgással járó programról van szó. Igazából, tudjuk, hétköznap sokkal kevesebb az idő, de a hétvégéknek valami ilyesmiről kellene szólniuk.
B.T.
Ezeket az ételeket soha ne adja a kutyájának!
Sokan úgy tekintenek kutyájukra, mint a család teljes jogú tagjára, ezért természetesnek tűnik, hogy néha megosztják velük az asztalról maradt falatokat. Egy kedves pillantás, egy csóváló farok, és máris a kedvenc négylábú kap egy kis jutalmat. Azonban nem minden emberi fogyasztásra alkalmas étel biztonságos a kutyák számára.
Japán gyaloglás: az egyszerű séta, ami meglepően hatékonyabb lehet a napi 10 000 lépésnél
A legtöbben tisztában vannak vele, hogy a rendszeres mozgás fontos, de a mindennapokban mégis nehéz következetesen időt szakítani rá. Van, aki a lépésszámlálót figyeli és a napi 10 000 lépést próbálja teljesíteni, másoknak viszont már egy hosszabb séta is komoly kihívást jelent a rohanó hétköznapokban. Erre a problémára kínál egy egyszerű, mégis hatékony alternatívát a japán gyaloglás módszere.
Szabadság útközben – a lakókocsis élet előnyei és kihívásai
A lakókocsis élet sokak számára egyet jelent a teljes szabadsággal. Reggel a Hungary Balaton partján ébredni, másnap már az horvát tengerpartján vacsorázni, miközben az otthonunk mindig velünk van – ez valóban különleges életforma. De vajon tényleg olyan idilli ez az életforma, mint amilyennek a közösségi médiában látszik?
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.