Menü

Mennyi minőségi időt töltünk együtt?

De mi is az a minőségi idő, amit egyre kevesebbet töltünk a másikkal állítólag? Nem definíciószerűen mondva, az együtt töltött tartalmas időt, egymásra irányuló figyelmet, az aktív közös tevékenységet jelenti. A fogalmat Gary Chapman alkotta meg, akárcsak az 5 szeretetnyelv fogalmát. Chapman magyarországi látogatásáról annak idején mi is írtunk.

Ez a tartalmas közös időtöltés mindenkit érint, mondhatjuk, hogy a bölcsőtől egészen a sírig. A gyermekkel töltött közös idő hiánya csaphat vissza a későbbiekben leginkább. Egyrészt befolyásolja későbbi személyiségének alakulását már az első hónapoktól együtt töltött idő, másrészt akár az is fontos lehet, hogy a mi iránymutatásunk alapján a gyermeket megóvjuk például a virtuális világ okozta veszélyektől. Elkerülhetetlen persze az, hogy helyt kell állnunk a munka frontján is, és a családos anyák és apák emellett persze háztartást is vezetnek, ám szakértők egyértelműen állítják, nem a mennyiség, hanem a minőség számít ebben az esetben. És ezt a gyermek is értékelni fogja. Másrészt, sablonos, de az idő gyorsan repül. A munka megvárhat, a gyermek azonban gyorsan növekszik, és a vele töltött idő nem vész el. Megfordítva ezt, ami időt elveszít a szülő a gyermekkel, azt már sosem szerzi vissza.

De ha túllépünk csak a szülő-gyermek viszonyon, akkor azt látjuk, hogy a család is milyen kevés időt tölt együtt. Sőt, kimutatások arra jutottak, hogy akkor is inkább a napi rutint futják át, vagy közösen vásárolnak be. Ez semmiképpen sem minőségi idő, akár Gary Chapmanre gondolunk, akár a magunk józan eszével magyaráznánk ezt a fogalmat. Egyre több családban hallom azt, hogy akár már a közös filmnézés egy vasárnapi délután is sokat jelent a famíliában mindenkinek. Kezdeti lépésnek mindenestre jó, pláne ha nem csak néma bámulása megy a képernyőnek, hanem esetleg beszélgetnek is. A legjobb persze az lenne, ha elhagynánk a házat vagy legalábbis a televízió előtti teret (és most ideértem a számítógépet vagy az okostelefont is), és úgy csinálnánk valami közöset, akár egy jó főzésről, akár valóban egy házon kívüli közös, mozgással járó programról van szó. Igazából, tudjuk, hétköznap sokkal kevesebb az idő, de a hétvégéknek valami ilyesmiről kellene szólniuk.

B.T.

Fűtési módszerek egészségügyi mérlegen

A fűtési szezonban nemcsak a meleg, hanem az otthonunk levegője is megváltozik, ami közvetlen hatással van a közérzetünkre és az egészségünkre. Nem mindegy, mivel fűtünk, hiszen a különböző megoldások eltérően befolyásolják a levegő minőségét, a páratartalmat és a légúti panaszok kialakulását.

Digitális nagytakarítás az év elején

A január sokszor a rendrakás idejét jelenti – kidobunk, átválogatunk és szelektálunk magunk körül. Miközben a lakásban helyet csinálunk, a telefonunkon és a laptopunkon gyakran észrevétlenül ott marad a káosz és semmi sem változik. Holott az e-mailek, az alkalmazások és a fotók halmozása legalább akkora pszichés terhet jelent, mint egy hónapok óta kacatokkal tele lévő polc.

Így használd fel a maradék szaloncukrot

Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.

Miért fontos a szellőztetés télen?

Sokan reflexből azt mondják a januári szellőztetésre, hogy ilyenkor felesleges, hiszen hűvös van, emiatt sokszor nem érzik egy szobában a rossz levegőt. Ezáltal marad az, hogy a hideg időszakban csak nagyon rövid időre vagy egyáltalán ki sem nyitják az ablakot. Holott a friss levegő hiánya ilyenkor is komoly károkat okozhat.

Hogyan indítsuk pénzügyileg az új évet?

Január legtöbbször azzal a felismeréssel kezdődik, hogy az ünnepi időszak anyagilag megterhelő volt. A karácsonyi költekezés utórezgései ilyenkor csapódnak le igazán, amikor visszatér a hétköznapok ritmusa, a bankszámlán viszont nyomot hagytak az ajándékok, a vendégségek és az „egyszer belefér” döntések. Adódik a kérdés, hogy mit tehetünk ilyenkor a spórolás érdekében?